© Fazekas István |
A kiadások lefaragása között említette, hogy visszafogják a minisztériumok bértervezését és jövőre nem finanszírozzák a tárcák önálló fejlesztési programjait, csak a Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő, az uniós támogatásokhoz is csatlakozó projektekhez nyújtanak forrásokat. Ez az elmúlt évben mintegy 120 milliárd forintot tett ki.
Jövőre az adócsökkentés összesen 300 milliárd forintos költségvetési hatását a forgalomnövekedésből, a kiadáscsökkentésből és a minimálbér emeléséből származó 106 milliárd forint pozitív hatás ellensúlyozza.
A miniszterelnök öt évre elosztva 800 milliós bevételcsökkenést valószínűsített parlamenti beszédében. Gyurcsány szerint a változások a versenyképesség javulását és az igazságosabb közteherviselést egyszerre szolgálják.
| Mégsem adóreform? |
| Elemzők szerint a miniszterelnök által bejelentett adóintézkedések egyelőre nehezen ítélhetők meg. A jövőre kieső adóbevételek kompenzációja és ezen keresztül az államháztartás pozíciója növeli az eurózóna csatlakozással kapcsolatos kétségeket. Részletek! |
Luxusadó néven új adónemet vetne ki a kormány a 100 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, mértéke az értékhatár feletti összeg 0,5 százaléka lenne évente.
Az iparűzési adó 2006. január elsejétől a társasági adóalapból teljesen leírhatóvá válik, az adónem 2008-ra teljesen átalakul, mértéke ezt követően nem haladhatja majd meg a jelenlegi adó 50 százalékát.
A társasági adó mértéke 16-ról 10 százalékra csökken az első 5 millió forint adóalapig azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek más adókedvezményben nem részesülnek és legalább a minimálbér kétszeresét fizetik alkalmazottaiknak.
A munkáltatói társadalombiztosítási járulék 29 százalékos kulcsa 2007-ben 3 százalékponttal, 2009-ben pedig további 2 százalékponttal csökkenne a kormány elképzelései szerint.
Iskolai végzettségtől függő minimálbért javasol a kormány január elsejétől: alapfokú végzettségűeknek mintegy 63 ezer forint, középfokú végzettségűeknek 70 ezer forint, felsőfokú végzettségűeknek 77 ezer forint körül lenne a differenciált minimálbér.
A kormányfő bejelentése előtt többen tudni vélték, hogy a lakosság által leginkább meghatározónak tartott adónemet, az szja-t is érinthetik a változások. A kormányfő múlt pénteken előzetesen csak annyit közölt, hogy a 100 lépés programja a gazdaságpolitika fordulata, ahol az adó- és járulékkérdések ismét napirendre kerülnek, és amely a versenyképességet és hatékonyságot állítja központba.
Az adóreformban előtérbe kerülnek az adócsökkentési törekvések, ám ezekre a következő években is csak a költségvetési kiadások visszafogásával együtt kerülhetne sor - mondta a kormányfő bejelentése előtt a hvg.hu-nak Heinczinger Róbert, az Ernst & Young tanácsadócég adópartnere.
Az áfa-kulcsok egységesítése, illetve a legmagasabb, 25 százalékos kulcs mérséklése Heinczinger szerint a magyar gazdaság versenyképességének erősítésére csak közvetve hathat.
Nagyobb hatása lehet a versenyképesség javításának szempontjából az iparűzési adó csökkentésének, illetve megszüntetésének, illetve a 16 százalékos társasági adó további csökkentésének is - mondta a bejelentés előtt Heinczinger.
"A régió országai között folyik az adóverseny, a környező országok adócsökkentéssel próbálnak befektetőket csalogatni. Ebben a versenyben Magyarországnak nem lenne szabad lemaradni" - mondta a szakértő, aki szerint a társasági adó kívánatos szintje jelenleg 12 százalékos lenne.
A Fidesz korábban azt javasolta, hogy a három áfakulcsot 5, 10 és 19 százalékban állapítsák meg, a közüzemi díjakat, valamint a gázt és villanyáramot pedig 10 százalékos áfa terhelje. A Fidesz szerint a csökkentés miatt kieső adóbevételeket a kormány a Budapest Airport Rt. tervezett privatizációs bevételeiből, illetve az államaparátus költségeinek csökkentésével fedezhetné.