A lassulás lehet átmeneti, hiszen a 2003-as megtorpanás után - akkor az egész évben összesen 85 ezer négyzetméternyi területet tudtak bérbe adni - 2004-ben minden addiginál magasabb, 158 ezer négyzetméternyi területet vettek birtokba a bérlők.
A logisztikai és ezzel együtt az ingatlanhoz kapcsolódó döntéshozatal lassú, s az EU-csatlakozás óta a regionális döntések során Magyarországnak már Csehországgal, Szlovákiával és Dél-Lengyelországgal is versenyeznie kell - áll a jelentésben. Magyarországon továbbra is Budapestre és környékére összpontosul a raktár- és logisztikai ingatlanpiac, de egyre erősebb érdeklődés mutatkozik a kelet-magyarországi régióban, illetve Nyugat-Magyarországon.
A bérelt területek 55 százalékát logisztikai cégek veszik igénybe, a logisztikai kiszervezés tovább növekszik. Ugyanakkor - figyelmeztet a jelentés - Szlovákia és Dél-Lengyelország több ilyen igényt elszívhat Magyarország elől.
Az új építésű logisztikai és modern raktáringatlan-piacon 2005 június 30-án 685 ezer négyzetméternyi terület állt rendelkezésre, ebből 45 ezer négyzetméternyi terület készült el az év második negyedévében, 50 ezer négyzetméternyi terület állt építés alatt. Az idei fejlesztői tervekben 240 ezer négyzetméternyi új raktárépület megépítése szerepel, ez azonban - főként olyan projektek késedelmes indulása miatt, amelyeknek előfeltétele egy jelentősebb előbérleti szerződés - nagy valószínűséggel nem valósul meg.
A piaci verseny továbbra is élénk, a bérleti díjak szintje a korábbi trendet követve kisebb csökkenést mutat, de jelentős esésre nem lehet számítani - áll a jelentésben.
Lassul a budapesti raktárpiac növekedése
Utolsó frissítés:
Az ipari ingatlanok piacán az első félévben a budapesti és a főváros vonzáskörébe tartozó területeken átmeneti lassulás jelei mutatkoznak: míg 2004 első félévében 100 ezer négyzetméternyi modern logisztikai és raktáringatlant adtak bérbe, addig 2005 első hat hónapjában 54 ezer négyzetmétert - tette közzé a DTZ Research 2005 második negyedévi Ipari-ingatlanpiaci körképében.