PM: nagyobb fegyelem kell |
A pár napja életbe lépett módosítások valóban szigorúbb üzletmenetet és nagyobb pénzügyi fegyelmet igényelnek azoktól a cégektől, amelyek fejlesztési adókedvezményt vesznek igénybe - mondta a hvg.hu-nak Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium (PM)főosztályvezető-helyettese. A PM illetékese szerint az 5 millió forintos adóhiány valóban elenyésző mértékű lehet egy nagyobb vállalat számára, amely akár több milliárdos befektetést hajt végre. Ennek ellenére a tárca szakértője nem tartja valószínűnek, hogy e korlátozás miatt a cégek elállnának az adókedvezmény igénybe vételétől. Szerinte ugyanis a legtöbb nagy cég a maximumként megszabott 14 évnél rövidebb idő alatt veszi igénybe a kedvezményt, így a visszafizetési kockázat is kisebb. A hvg.hu információi szerint a PM hivatalos úton eddig nem kapott panaszt a vállalatok részéről a törvényi módosítások miatt. Arra a kérdésre, hogy vajon szükség lehet-e mégis a szabály visszamenőleges megszüntetésére, Pölöskeiné nem tudott válaszolni. |
Tekintve, hogy fejlesztési adókedvezményt legkevesebb 100 millió, de az esetek döntő többségében 1 vagy 3 milliárd forintos beruházással lehet kérelmezni, a módosított jogszabály pontosan az olyan társaságokat sújtja, amelyeknél 5 millió forint adóhiány a működés volumenét tekintve elenyészően alacsony összegnek számít - írja a hvg.hu-hoz eljuttatott elemzésében az Ernst & Young tanácsadó cég.
Egy vállalat felelős pénzügyi vezetőjeként azt felvállalni, hogy az elkövetkező akár 14 évben (ez a benyújtást követő igénybevételi időszak maximuma) nem lesz a társaság adminisztrációjában olyan tévesztés, amely 5 millió forint adóhiányhoz, vagy építési bírság kiszabásához vezetne – az Ernst & Young szerint – meglehetősen meggondolatlan dolog.
A jelenlegi szabályok alapján tehát egyszerűen nem ajánlott adókedvezményt igénybe venni, hiszen jogosulatlan igénybevétel esetén annak összegét késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, amely az évek során folyamatosan halmozódik - fogalmaznak a cég adószakértői.
Ennélfogva egyenes következmény, hogy a fejlesztési adókedvezmény, mint lehetőség – kevés kivételtől eltekintve – lényegében megszűnt, Magyarország pedig komoly hátrányba került a beruházásokért folytatott versenyben a szomszédos államokkal szemben, ahol a szabályozás nem ilyen szigorú - teszi hozzá az elemzés.
Így amellett, hogy a jogalkotói szándék alapvetően támogatható, vagyis olyan adózók jussanak többletjogosultsághoz, amelyek az adózás tekintetében egyébként is megbízhatók, a szigorítással egyszerűen a stratégiai célok elérését lehetetlenítették el. Ha a beruházások elősegítése, a versenyképesség növelése továbbra is kiemelt cél, akkor a szabály gyors, visszamenőleges hatállyal történő megszüntetése elengedhetetlen - véli az Ernst & Young.