Szigorodnak a máktermesztés feltételei jövőre

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Mákból a kiskertek jövő évtől már csak rózsaszín virágút vethetnek, ugyanis más színű fajták termesztését a magasabb alkaloidtartalmuk miatt egy kormányrendelet megtiltja.

Köck Oszkár, a Magyar Kertészeti Tudományos Társaság gyógynövényszekciójának elnöke, a Magyarországon jelenleg előforduló 15 mákfajtából január elsejétől már csupán egy felel majd meg annak a jogszabálynak, amely a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésére vonatkozik. A tavaly óta már hatályos rendelet ugyanis az év végéig adott haladékot azoknak a mákfajtáknak a termesztésére, amelynek tokja 4 ezrelék feletti alkaloidot tartalmaz. Jelenleg 7 ezrelék a határérték.

A határértéket meghaladó alkaloidtartalmú, legtöbbször fehér-lila virágú mákfajták termesztői jövő évtől ugyanolyan büntetésben részesülnek, mintha marihuána-előállításra alkalmas kendert nevelnének - hangoztatta az elnök.

Becslése szerint az országban - a kiskertek pár négyzetméteres termőterületeivel együtt - mintegy 5 ezer hektáron termesztenek mákot, jellemzően nem a rózsaszín virágú, úgynevezett Ametiszt fajtát. Ez a 0,6 ezrelék alkaloidtartalmú, kizárólag étkezési célra nemesített fajta azért sem terjedhetett még el igazán, mert csak 2003 végén kapott állami elismerést. 

Köck Oszkár megjegyezte, hogy az általában tavaszi vetésű, egy éves máknövényeknek vannak áttelelő fajtái, amelyeket szeptemberben kell elvetni. Mivel a három áttelelő fajta egyike sem felel meg a január elsején szigorodó jogszabálynak, ezért jövő tavasz előtt már nem érdemes egyáltalán mákot vetni a kertekben - tette hozzá az elnök. 

A szakember kifejtette, hogy a szabályozás jellemzően a házi kertekben termesztett étkezési- és díszítő céllal termesztett mákra vonatkozik. A megengedett határértéket meghaladó hatóanyag-tartalmú ipari mákfajtákat csak különböző engedélyek beszerzése esetén lehet termeszteni. 

Az elnök hangoztatta, hogy az étkezési céllal boltokban kapható mák fogyasztása semmiképpen nem jelent egészségügyi kockázatokat. A máknövénynek ugyanis csak a tokja tartalmaz jelentősebb mennyiségben morfint és egyéb alkaloidokat, a magja nem. A kereskedelmi forgalomba kerülő mákot az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézetben vizsgálják, és csak az előírt határértékeknek megfelelőek árusítását engedélyezik.

A mákot étkezésen kívül gyógyszer-, és olajgyártásra használják. A növény gyorsan száradó olaja pedig a festékgyártás értékes alapanyaga. A mákot Indiában, Kínában, Perzsiában és Törökországban ópiumnyerés céljából termesztik. Tokját megkarcolják, és a sebzés helyén kicsurgó tejszerű nedvet, az ópiumot a megszikkadás után összegyűjtik.