Magyar szabadalmak védelem nélkül

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar találmányok közül több is hangos sikert aratott külföldön az utóbbi hónapokban, ám a legtöbb hazai tervező még szabadalma bejegyzéséig sem jut el. A bejegyzési kérelmek száma egyre csökken, és igen kérdéses a találmányok sikeres piaci bevezetése.

Magyar tudósjelölt sikere

Rátai Dániel találmánya - amely 25-30 ezer forintos ráfordítással a közönséges személyi számítógépet háromdimenziós készülékké, és egyben érintőképernyős PC-vé képes változtatni - hat első díjat is elhozott a 21 éven aluli tudósok "olimpiájáról".

A találmány nem csupán háromdimenziós megjelenítésre, hanem játékok új generációjának létrehozására, a legkülönbözőbb tervező, modellező, animációs, képességfejlesztő és egyéb műveletek 3D végzésére is alkalmas. Ezt érzékeltetendő a polihisztor Leonardo nevét viseli. Részletek
A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma az utóbbi két év során folyamatosan csökken – olvasható a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) éves jelentésében. Tavaly 2657 volt a nemzeti úton beérkezett bejelentések száma, amely 2153 bejelentéssel kevesebb az előző évinél.

A hazai bejelentőktől származó bejelentések száma az elmúlt öt év során viszonlyag állandó volt (700-800 körül), míg a külföldi szabadalmi bejelentések száma az elmúlt években csökkent. Ez az MSZH szerint az Európai Szabadalmi Egyezményhez való 2003. január 1-jei csatlakozásunknak tudható be, miután a külföldi bejelentők 2003. január 1. után nem „közvetlenül”, hanem európai szabadalmi bejelentésükben hazánkat megjelölve igényelnek oltalmat Magyarország területére.

A világtendenciákkal összhangban a szabadalmi bejelentők sorát Magyarországon is az amerikai és a német bejelentők vezetik. A bejelentések több mint 40 százalékát 2004-ben a gyógyszeripar és a biotechnológia szakterületéről nyújtották be, a bejelentések 73 százaléka pedig öt szakterületre összpontosult: ezek a gyógyszeripar, a biotechnológia mellett a gépelemek és műszerek, a kémia, illetve a fém termékek.

A szabadalmi védettség megszerzése a tőkeerős multinacionális cégekkel szemben a hazai kisvállalkozások számára igen költséges lehet – mondták a hvg.hu-nak a szabadalmi hivatal munkatársai. A szabadalom megszerzésének, illetve fenntartásának első éves díja összesen hozzávetőleg 130 ezer forint, ám egyedül a fenntartási díj a védettség 19-20. évében 140 ezer forintra emelkedik. Az MSZH ezért bizonyos feltételekkel kedvezményeket biztosít a kérelem díjának és a megadott szabadalom fenntartási díjából is – például ha a feltaláló maga jegyezteti be a szabadalmat.

© Magyar Szabadalmi Hivatal
A vállalkozások gyakran csak akkor szembesülnek a szellemi tulajdon védelmének fontosságával, ha egy versenytársuk eltulajdonította a le nem védett termékeik ötletét. „Sokszor nem is tudják, milyen kincs van a kezükben” – fogalmazott Kaszala Lilla, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) illetékese.

Új támogatások a szabadalmak bejegyzéséhez (Oldaltörés)

Magyar átlátszó beton

A Time magazin éves összeállításában az idei év nagy dobásai között szerepel a magyar Losonczi Áron átlátszó betonja. A szolnoki születésű mérnök üvegből és cementből kevert, legalább öt centiméteres vastagságú anyagából mennyezet, fal vagy éppen szobor is készíthető.

Egy fényáteresztő betonból épült fal elvben akár több méter vastag is lehet, mivel az optikai üvegszálak akár 20 méteres hosszúságig szinte veszteség nélkül továbbítják a fényt. Részletek
A szabadalmi hivatallal összefogva a megyei kereskedelmi kamarák tavaly ősszel iparjogvédelmi  információs pontokat állítottak fel a megyeszékhelyeken, ahol a vállalkozók tájékoztatást kaphatnak a szellemi tulajdon védelmének lehetőségeiről. A MSZH ugyancsak együttműködést indított a legnagyobb egyetemekkel, ahol szeretnék elérni, hogy az iparjogvédelem is bekerüljön az oktatási programba.

Nem kis részben a szabadalmi hivatal közbenjárásának köszönhetően a vállalkozások állami támogatást és adókedvezményt is kaphatnak szabadalmuk hazai, illetve külföldi bejegyzési költségeinek csökkentésére. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) augusztus közepén meghirdetett pályázata 200 millió forintos keretéből a külföldi iparjogvédelmi oltalmak megszerzési költségének legfeljebb 80 százalékát, vagy 15 millió forintot kaphatnak a nyertesek.

Ezen kívül a gazdasági tárca kiírása szerint a termék prototípusának, 0-szériájának előállítására, illetve a bevezetéshez szükséges marketingköltségek támogatására is lehet  pályázni. A kisvállalkozások adóalapjukat is csökkenthetik az oltalom bejegyzésének költségeivel.

A frissen megszerzett szabadalmi védelem azonban nem garantálja, hogy az azt fejlesztő vállalkozások gazdasági hasznot is kovácsolhatnak az új termékből. A legtöbb hazai kisvállalkozó számára a gyártás, illetve a nemzetközi piaci bevezetés költségei megfelelő finanszírozás hiányában gyakorta szinte lehetetlen.