"Az olasz adóügyben születendő európai bírósági döntés iránymutató lesz a hozzám tartozó adó- és vámpolitikai főigazgatóság számára, s ha az ítélet elmarasztaló lesz, akkor a szervezet felszólítja a magyar kormányt, illetve a Pénzügyminisztériumot az iparűzési adó megszüntetésére" - mondta Kovács László.
Kovács szerint ha a magyar kormány a felszólításnak eleget téve adott határidőn belül az iparűzési adó megszüntetéséről törvényt terjeszt a Parlament elé, akkor a főigazgatóság a továbbiakban már nem foglalkozik az üggyel. Ellenkező esetben a főigazgatóság az ügyet - amely új ügy, tehát az olasz döntéstől független - az Európai Bíróság elé terjeszti, s a jogerős döntés ott fog megszületni.
A magyarországi cégeknek jelenleg az érvényben lévő törvény alapján kell iparűzési adót fizetniük. A biztos szólt arról, hogy a 25 uniós tagországban 25 féle módszer alapján számítják ki a társasági adó alapját, ami növeli a határokon átnyúló vállalkozások adaptációs és adminisztrációs költségeit.
"Addig nehéz a társasági adókulcsok egységesítését kitűzni, amíg az adóalapok egységesítése nem oldódik meg"- fogalmazott Kovács László. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az EU régebbi tagjainak felvetése, miszerint az új tagok alacsonyabb társasági adókulcsai sértik a verseny tisztességét, nem értelmezhetők addig, amíg az egységes adóalapokat illetően nem sikerül megoldást találni. Az adóalapok egységesítése érdekében a főigazgatóság munkacsoportot hoz létre, s ebben mind a 25 ország képviselői részt vesznek, azok is, akik, ellenzik az egységes adóalap számítás bevezetését.
Kovács szerint ha a magyar kormány a felszólításnak eleget téve adott határidőn belül az iparűzési adó megszüntetéséről törvényt terjeszt a Parlament elé, akkor a főigazgatóság a továbbiakban már nem foglalkozik az üggyel. Ellenkező esetben a főigazgatóság az ügyet - amely új ügy, tehát az olasz döntéstől független - az Európai Bíróság elé terjeszti, s a jogerős döntés ott fog megszületni.
A magyarországi cégeknek jelenleg az érvényben lévő törvény alapján kell iparűzési adót fizetniük. A biztos szólt arról, hogy a 25 uniós tagországban 25 féle módszer alapján számítják ki a társasági adó alapját, ami növeli a határokon átnyúló vállalkozások adaptációs és adminisztrációs költségeit.
"Addig nehéz a társasági adókulcsok egységesítését kitűzni, amíg az adóalapok egységesítése nem oldódik meg"- fogalmazott Kovács László. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az EU régebbi tagjainak felvetése, miszerint az új tagok alacsonyabb társasági adókulcsai sértik a verseny tisztességét, nem értelmezhetők addig, amíg az egységes adóalapokat illetően nem sikerül megoldást találni. Az adóalapok egységesítése érdekében a főigazgatóság munkacsoportot hoz létre, s ebben mind a 25 ország képviselői részt vesznek, azok is, akik, ellenzik az egységes adóalap számítás bevezetését.