Egyszersmind értésre adta, hogy a folyamatot semmiképpen sem fogja kamatcsökkentéssel ösztönözni a bank. Az euróövezet bővítéséről azt mondta, hogy a jelentkezőkkel szemben "szigorúan" érvényesíteni kell az összes belépési feltételt, miközben az euróövezet jelenlegi, szabálysértő tagjaival szemben "nagylelkűnek" nevezte a mostani bánásmódot.
Trichet úgy vélte, hogy az euróövezeti beruházásoknak javára válnak a "kivételesen alacsony" nominális és reálkamatok, és a fejlődésnek a vállalati nyereségek és a hatékonyság "erőteljes növekedése" is forrása. Hozzátette: a fogyasztás is bizonyára "fokozatosan" nő.
Az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságában elmondott beszámolójában Trichet sürgette a költségvetési szabályok betartását. A legújabb adatok is arra vallanak, hogy sok euróövezeti országban továbbra is elégtelen az államháztartás rendbehozatalának üteme - mondta.
"Különösen aggasztó, hogy néhány esetben kétséges a deficittúllépés megszüntetésére szóló határidő betartása, pedig azok az országok, amelyek megsértették a deficithatárt, viszonylag bő határidőt kaptak abban az eljárásban, amelyet a stabilitási paktum reformjának nagyon nagylelkű alkalmazásaként lehet jellemezni" - mondta az EKB elnöke.
A növekedést serkenteni hivatott Lisszaboni Programból azt emelte ki az EKB elnöke, hogy jobban meg kell nyitni az EU piacait és egyszerűsíteni a vállalatok számára a szabályozási környezetet.
Az olajpiaci helyzetről azt mondta, hogy most nem "olajsokk" volt, mint a hetvenes években, amikor termeléscsökkentés miatt emelkedtek az árak. Úgy vélte, tudomásul kell venni, hogy az árviszonyok megváltoztak a kereslet nagy arányú növekedése miatt. Trichet helytelennek vélte, hogy a kormányok adócsökkentéssel próbálják enyhíteni a gondokat.
Az euróövezeti GDP átlagosan 0,3 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévhez képest, és 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi második negyedévben. Az átlagos növekedés tovább lassult éves összehasonlításban.
Az Európai Bizottság 0,2-0,6 százalékos növekedést valószínűsít a harmadik negyedre és 0,4-0,8 százalékot az idei utolsó negyedévre, rendre az előző negyedhez képest.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek július közepén tartott tanácskozásukon 1,3 százalékra csökkentették előrejelzésüket a térség idei gazdasági növekedésére, a korábban jósolt 1,6 százalékról. Néhány hónapon belül másodszor csökkentették az előrejelzést: az év elején még 2 százalékos növekedést jósoltak.
Az euróövezeti országok GDP-je átlagosan 2,0 százalékkal nőtt tavaly, a 2003-as 0,5 százalékos ütem után. 2002-ben 0,85 százalékos, 2001-ben 1,59 százalékos, 2000-ben 3,48 százalékos, a megalakulás évében, 1999-ben 2,81 százalékos volt az átlagos