Az ipari fonalat több iparágban hasznosítják, varrnak vagy hímeznek velük különböző termékeket például ruhákat, bútorokat, autóüléseket és biztonsági öveket, bőrből készült termékeket, matracokat, lábbeliket.
Neelie Kroes versenyügyi EU-biztos az ügy kapcsán közölte: a kartelleket ezentúl is szigorúan büntetik, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy cégekről van-e szó.
A most nyilvánosságra hozott döntést többek között azokra az információkra alapozta a Bizottság, amelyekhez a 2001 novemberben, az unió textilgyártóinál végzett rajtaütésszerű ellenőrző körúton jutottak a szakemberek. Ekkor, és az akciót követő nyomozás során a Bizottság bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások három kartell-egyezmény részesei:
A Benelux-államok és az északi térség területén 1990 és 2001 szeptembere között működött a kartell az ipari fonal piacán. Nagy-Britanniában 1990 októbere és 1996 szeptembere között létezett az iparifonal-kartell. Az Európai Gazdasági Térségben (EEA) 1998 május-júniusától 2000 májusáig az autóiparnak szállító fonalgyártók tartottak fenn kartellt.
A kartellcsoportok tagjai rendszeresen találkoztak, kétoldalú egyezményeket kötöttek az áremelésekről vagy a célárról, információkat cseréltek bizonyos ügyfeleknek adandó árajánlatokról, felosztották egymást közt a piacot, és vigyáztak arra, hogy "idegen" területen mindig kedvezőtlen árat kínáljanak.
Az érintett cégek: Ackermann Nähgarne GmbH & Co (német), Amann und Söhne GmbH (német), Barbour Threads Ltd (brit), Belgian Sewing Thread N.V.(belga), Bieze Stork B.V. (holland), Bisto Holding B.V. (holland), Coats Ltd (brit), Coats UK Ltd (brit), Cousin Filterie SA (francia), Dollfus Mieg et Cie SA (francia), Donisthorpe & Company Ltd (brit), Gütermann AG (német), Hicking Pentecost plc (brit), Oxley Threads Ltd (brit), Perivale Gütermann Ltd (brit), Zwicky & Co AG (svájci).