A tőkepiacot élénkítő intézkedések mellett 2007-től 10 százalékos árfolyam-nyereségadót vezet be a kabinet. Az árfolyam-nyereségadó bevezetése egyszerre és azonos mértékkel történik a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kivetendő kamat- és hozamadóval, tehát az intézkedés nem lesz diszkriminatív - írja közleményében a BÉT.
Ezzel párhuzamosan pedig a tőzsdére bevezetett cégek által fizetett osztalék után az eddigi 25 százalék helyett 2007-től 10 százalékos adót kell fizetni a magánszemélyeknek. Ez a lépés a tőkejövedelmek harmonizálása mellett a tőzsdei bevezetések ösztönzését is célozza.
A kamat- és árfolyamnyereségből származó jövedelmek első 50 ezer forintja adómentes. Az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, sőt két évre elhatárolhatók. Az adó megfizetése az szja-bevallás részeként, az értékpapírforgalmazó cégtől kapott év végi igazolás alapján történik.
Jövő évtől minden szja-fizető állampolgár számára hozzáférhető nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ), valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közösen dolgozta ki a nyugdíjrendszer új elemének a koncepcióját.
Ez az új konstrukció a lakossági megtakarítások arányának növelését, a hosszú távú befektetetési szemlélet és az öngondoskodás erősítését célozza meg. A jelenlegi nyugdíjrendszer keretein belül egy újabb önkéntes megtakarítási lehetőséget kíván teremteni, ami kiegészíti a jelenlegi öngondoskodási rendszer elemeit, és hozzájárul a nyugdíjasok öregkori jólétének emeléséhez.
A nyugdíj-előtakarékossági számlát a kormány a személyi jövedelemadóból levonható kedvezménnyel (a befizetett összeg 30 százaléka, maximum évi 100 ezer forint) támogatja, mely megfelel az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak esetére biztosított kedvezménynek.
A kormány a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozamára adómentességet biztosít. Az új konstrukció lényege, hogy a megtakarító dönthet arról: nyugdíját milyen portfolió-összetétellel takarítja meg, azaz a részvényektől kezdve a befektetési alapokon keresztül a unit-linked biztosításokig a befektetési eszközök széles palettájáról választhat.
A tőzsdei javaslatcsomagban foglaltaknak megfelelően a kormány 2006. január elsejétől a nyugdíjpénztáraknak egységes 5 éves (súlyozott) hozamjelentési kötelezettséget ír majd elő minden hirdetményükben és a számlakivonatukban, hogy érvényesítse a hosszú távú befektetési szemléletet, mely erősítheti a részvények szerepét a portfoliókban.
A magyar cégek tőzsdére történő bevezetésének költségeihez a kormány pályázati úton támogatást biztosít. A támogatás célja a tőkepiacon keresztül történő forrásbevonás ösztönzése, mely egyrészt nagyobb rugalmasságot, transzparens cégértékelést, részvényeik tekintetében likviditást biztosít a cégeknek (tulajdonosaiknak), másrészt bővíti a tőzsdei befektetési lehetőségeket, így az egész tőkepiacra pozitív hatást gyakorol.
A sikeres pályázónak utólagosan megtérítik a részvényei BÉT-re történő bevezetésével kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek 50 százalékát, mely nem haladhatja meg a 100 ezer eurónak (közel 25 millió forintnak) megfelelő
összeget. (Természetesen az is előfordulhat, hogy végül a pályázó a kért összegnél alacsonyabb támogatást nyer el). A támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás.
A támogatásra rendelkezésre álló forrás mértéke a pályázat meghirdetésekor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megfelelő előirányzatán rendelkezésre álló keretösszeg, de amennyiben a minisztérium szükségesnek ítéli, a rendelkezésre álló keretet más forrásból kiegészítheti.
A lakosság hiányos pénzügyi műveltsége komoly akadálya a magyar tőkepiac fejlődésének. Ezért a Budapesti Értéktőzsde és az Öngondoskodás Alapítvány kidolgozott egy középiskolai oktatási anyagot „pénzügyi és tőzsdei alapismeretek” címmel, amely a szükséges alapvető közgazdasági alapismeretek oktatását biztosítja a fiataloknak, illetve segítséget nyújt a felnőttek számára szervezett ismeretterjesztéshez.
A tőzsde kezdeményezésére a kormányzat megvizsgálja a 2001-ben bevezetett felügyeleti díj csökkentésének, valamint az értékpapír-kölcsönzés bevezetésének lehetőségét a magyar biztosítók és nyugdíjpénztárak részére, a biztosítói és nyugdíjpénztári törvények megfelelő módosítása révén.