| Már itthon is oktatják |
| A munkavállalói ötletek hasznosításáról, a javaslatok kezeléséről és az ehhez kapcsolódó belső marketingről is szól a Sämling Gazdasági Továbbképző Kft. novemberben induló kurzusa, amely Magyarországon először oktatja majd az ötletmenedzsment módszereit, felhasználásának területeit, illetve feltételeit. A kurzus programja a német Deutsches Institut für Betriebswirtschaft GmbH vizsgakövetelményeire épül, és azoknak a hazai vállalatoknak lehet hasznos, amelyeknél kihasználatlan munkaerő-potenciál rejlik, illetve a külföldi anyavállalatoktól átvett ötletmenedzsment még kevéssé ismert, vagy nem eléggé hatékony. |
A hagyományos ötletláda már elavultnak tűnhet: az erősödő verseny miatt egyre több vállalat szervezetten gyűjti és elemzi a munkatársak kreatív ötleteit, és gyorsan kiemeli az üzleti szempontból ígéretes javaslatokat. A vállalat fejlesztési, innovatív kapacitása megnő, a munkavállalók pedig magukénak érezhetik a céget annyira, hogy elhiszik: javító ötleteiket meghallgatják, vagy akár be is vezethetik a gyakorlatban.
Az ötletmenedzsment lényegi eleme olyan technikák és módszerek biztosítása a „végekről” kiindulva, amelyek elősegítik az ötletek felszínre jutását és a mindennapi munkavégzésbe történő beillesztését; természetesen ehhez kapcsolódik az elismerési, motivációs és a bérezési rendszer kialakítása is – mondta a hvg.hu-nak Ambrus Tibor főiskolai docens, szakképzési szakértő.
Az ötletmenedzsment módszereit Ambrus szerint a gazdasági élet minden szereplőjének lehet ajánlani, hiszen azok nem iparág-, vagy termékcentrikusak. Az ötletmenedzsment alkalmazása minimális költségvonzatú, inkább szemléletformáló, és a meglévő kapacitások optimális kihasználására ad technikákat.
A multinacionális vállalatoknál egyre inkább előtérbe kerülő ötletmenedzsmentet ma már néhány hazai leányvállalat is alkalmazza. Az elektronikai termékeket gyártó Flextronics International Kft.-nél a munkavállalói ötletek felhasználásának több évre visszanyúló hagyománya van. Papp Péter, a Flextronics személyzeti igazgatója szerint szabályozott keretek között történik a beadott javaslatok elbírálása, a bevezetett intézkedések által generált költségmegtakarítások kiszámítása, és ez alapján a javaslattevő munkatárs jutalmazása.
A cég nemrég vezette be a Zöld Park Pályázat névre hallgató programot, amelyben a nyertes munkavállalók környezetvédelmi javaslatait bevezetik, a javaslatot beadók pénzjutalomban részesülnek, a javaslat és intézkedés részletes leírása pedig megjelenik a vállalati újságban is a javaslattevő személyének megnevezésével együtt.
Tavaly egy Forma-1 futamra szóló kétszemélyes hétvégi kirándulással, illetve több ezer eurós pénzjutalommal díjazta alkalmazottai legígéretesebb ötleteit a német Nordenia csomagolóipari csoport, amely az összes leányvállalatához hasonlóan a szadai Nordenia Hungary Kft.-nél is első ízben tavaly januárban vezette be ötletmenedzsment programját.
A cég új termékekkel, illetve a már meglévők továbbfejlesztésével kapcsolatos gondolatokat vár munkatársaitól, amelyeket a cég belső portáljáról is letölthető magyar nyelvű szórólapokon nyújthatnak be a dolgozók. Az ötlet leírása mellett azt is indokolni kell, miért éri meg a Nordeniának az ötlet megvalósítása. Ezen kívül azt is jelölni kell, hogy saját-e az ötlet, vagy kollégákkal együtt alakították ki, a vevőkkel, vagy beszállítókkal folytatott beszélgetések során került szóba, vagy esetleg egy szakmai kiállításon látta a beküldő.
A beadványokat a németországi központ zsűrije értékeli havonta, a leghasznosabbakat pedig a kutatás-fejlesztési központban fejlesztik tovább. Az alkalmazottak ösztönzését a díjakért folyó verseny mellett egy kisebb kommunikációs kampány is szolgálja, amely a Forma-1 témája köré épül. A magyar Nordenia a pénzügyi osztály egyik kollégájának ötletével tavaly a harmadik helyezést érte el a vállalatcsoporton belül.
A program bevezetéséhez szervezeti szempontból nem volt szükség változtatásokra, mivel a leányvállalatok saját marketinges munkatársa lett felelős a helyi kommunikációért, valamint a beérkező ötletek továbbításáért – mondta a hvg.hu-nak Koósa Anna, a Nordenia Hungary marketing menedzsere.
A díjakon kívül Koósa szerint további anyagi befektetésre sem volt szükség, mert a program a már jól bejáratott vállalati rendszerek segítségével is lebonyolítható. Az alacsony költségekkel szemben a vállalat azonban sokat profitálhat az ötletmenedzsmenttől: a várhatóan növekvő árbevétel mellett a munkatársak gondolatainak megfelelő kezelése az innovatív beszállító imázsát erősítheti, és a dolgozók közötti csapatszellemet, illetve motivációt is növelheti.
Koósa szerint az ötletmenedzsment szélesebb körű hazai elterjedésének egyik akadálya lehet a munkatársak hozzáállása: „a mindennapos rohanásban ’nincs ideje’ leírni, elküldeni, elmondani; vagy pedig nem bízik magában és ötletében, hogy az tényleg értékes és használható lehet.”
Ennek ellenére Koósa szerint a fokozódó verseny miatt a jövőben egyre több magyar cég alkalmazhatja majd az ötletmenedzsmentet. „Mivel a versenyelőnyök egyike lehet az innovációs képesség, annak kiváló támogató eszközeként az ötletmenedzsment is egyre fontosabb szerepet kaphat” – tette hozzá.
„A vállalati kultúra a legfontosabb: el kell oda jutni, hogy a munkavállalókban kialakuljon egyfajta tulajdonosi szemlélet és az, hogy higgyenek abban, hogy mindenki felelőssége egy vállalat jó vagy rossz működése, nem csak a vezetőségé” – véli Papp, a Flextronics igazgatója.
„Ennek a kialakulását természetesen a vezetőségnek aktívan elő kell segíteni, támogatni. A visszajelzés az ötletek "forrásai" számára alapvető: ha nem kapnak rendszeres megerősítést kommunikáció, és elismerés formájában, a kezdeményezések hamar elhalnak” – tette hozzá Papp.