Az újonnan jöttek eredetileg 2010-ig be akarták fejezni csatlakozásukat az euróövezethez, de a zóna 22 tagúvá bővülése a jelenlegi 12-ről távolabbnak tűnik, mint valaha. Közgazdászok több ország esetében máris az évized végén túlra tolják ki a csatlakozási dátumokat.
A Reuters beszámolója szerint meglehetősen nyilvánvaló, hogy az új tagok nagy részének nincs nagy kedve a gyors csatlakozáshoz. Az elemzés Magyarország példáját említi, majd rámutat, hogy Varsóban a szeptember 25-i választási győztesek sem hajlandóak a kötelező erejű döntésre a csatlakozással kapcsolatban - és ez valószínűleg Lengyelország esetében is csak a következő évtizedre kitolt csatlakozást jelentheti.
A csehek is elismerték, hogy a 2009-es csatlakozási céldátum nem reális, és 2010-re halasztották a belépést, úgy, hogy az ellenzék még mindig azt firtatja, vajon ez az új időpont nem túl korai-e.
Az egyetlen kivétel Szlovákia, amely már jövőre be akar lépni az euróövezet előszobájának tekintett ERM-II rendszerbe, és 2009-ben az euróövezetet célozza meg. Jövőre azonban Szlovákiában is választások lesznek - írja a Reuters. A cég augusztusi felmérése szerint az elemzők nagy része még úgy vélte, hogy minden új tagország be tud lépni az euróövezetbe 2010-ig.
Az új tagországok többsége számára a fő akadály az örökölten felduzzasztott közszféra és a költséges, kevéssé hatékony jóléti rendszerek, amelyek megnehezítik az államháztartási hiányok GDP-hez viszonyított arányát 3 százalék alatt tartani, ahogy ezt az euróövezeti csatlakozás megkövetelné.
A közgazdászok úgy érvelnek, hogy a kis, nyitott gazdaságú közép-európai államok számára a kötöttebb költségvetés és az euró gazdasági szempontból tökéletes lenne, mert támogatná a kereskedelmet és a befektetéseket, illetve védené az adott államot a világ pénzügyi piacainak turbulenciáitól.
Ám az euró mielőbbi bevezetése érdekében a nadrágszíj megszorítása aligha tűnik szavazatgyűjtő változatnak a választások alkalmával. Az elemzés utal a magyar kormányfő szavaira, aki a múlt hétvégén világosan megfogalmazta a prioritásokat, az autópálya-építések esetleges leállítását állítva szembe a 2010-es euróövezeti csatlakozással.
A szeptember végi lengyel választások után Csehországban, Szlovákiában és a Magyarországon jövőre választ a lakosság - emlékeztet a Reuters.
Ugyanakkor, elemzők szerint paradox módon, a sikeres uniós csatlakozás éppen kevésbé sürgetővé tette az euró átvételét: az erős helyi valuták, az általában mindenkori mélyponton levő kamatok és infláció, valamint a bőven áramló külföldi befektetések megnyugtatják a politikusokat abban a tekintetben, hogy nem is olyan sürgős csatlakozni az eurózónához.
Szakértők szerint a mihamarabbi euróövezeti belépést azért is nehéz "eladni" a választóknak, mert az euróövezet gazdasági teljesítménye meglehetősen lanyha, és a régi tagországok körében is meglehetős cinizmus uralkodik az uniós intézményrendszert illetően.