A politikus azzal kapcsolatban fejtette ki véleményét, hogy pénteken a Lisszaboni Stratégiáról tartott budapesti konferencián több tárcavezető, így Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, Veres János pénzügyminiszter és Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, kifejtette álláspontját a témában.
Hamarosan tárgyalják |
A kormány két héten belül megtárgyalja azt a tervezetet, amely az EU verseny-képességének erősítését célzó lisszaboni stratégia nemzeti megvalósítását jelenti - mondta az MSZP elnökhelyettese. A magyar elképzeléseknek is kiindulópontja, miként lehet ver-senyképességet és szolidaritást egyszerre megvalósítani az EU fejlődésében - jelentette ki Szekeres Imre, aki a szocia-lista párt európai parlamenti képviselőivel folytatott megbeszélést az unió lisszaboni stratégiájának kérdéseiről. |
"Az érintett szakminiszterek mai tájékoztatójukon sem tudtak előállni érdemi, átfogó koncepcióval a gazdasági-pénzügyi folyamatok helyreállítása, a versenyképesség növelése érdekében" - írta Halász János, aki szerint pénzügyminiszternek továbbra is csak az a gondja, hogyan tudná kozmetikázni a költségvetés számait, megtévesztve az embereket és az illetékes uniós szerveket.
A politikus kifogásolta azt is, hogy Veres János nem adott világos választ az euró bevezetésének tervezett időpontjáról, így továbbra sem lehet tudni, hogy melyik álláspont érvényes, a miniszterelnöké, aki már lemondott a 2010-es időpontról, vagy a pénzügyminiszteré, aki még komolyan reménykedik.
Veres János a konferencián kérdésre válaszolva ugyanis azt mondta: a magyar kormány határozott szándéka, hogy folyamatosan csökkentse az államháztartás méretét, és az államháztartási hiányt és ha ezen következetesen végigmegy az ország, akkor megvalósítható az euró 2010-es bevezetése.
A Fidesz-frakció szóvivője szerint a munkaügyi miniszter is csak különféle programok indításáról beszélt, ahelyett, hogy átfogó, munkabarát intézkedések meghozatalára ösztönözné kormányát, elősegítve a munkaadók terheinek csökkentését, és a munkahelyteremtést.
A szóvivő közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az államháztartás "siralmas" helyzete, Magyarország pénzügyi-költségvetési állapota és az eladósodottság miatt nemcsak az ellenzék, de nemzetközi elemzők és az uniós szervek is komolyan aggódnak. Az innováció, a kutatás-fejlesztés finanszírozását a kormány nem vette komolyan, csökkenő források mellett megszorítások is sújtották ezt a területet, a munkanélküliség mértéke pedig továbbra is hat éve nem látott magasságban van - tette hozzá.
Baráth Etele a konferencián arról beszélt, hogy a nemzeti akcióprogram, az államháztartás fenntarthatóságának kérdésére, az üzleti környezet javítására, az innovációra, a kutatás-fejlesztés ösztönzésére, a foglalkoztatás bővítésére helyezi a hangsúlyt.