A tőzsdeelnök válasza Kuncze levelére

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

"A Budapesti Értéktőzsde elnökeként egyetértek azon véleményekkel, miszerint nem szabad lemondani az euró 2010-es bevezetéséről, mert a céldátum újabb halasztása könnyen utat nyithat a költségvetési fegyelem további romlásának" - írta Szalay-Berzeviczy Attila az SZDSZ elnöke által múlt héten közzétett nyílt levélre reagálva.

Kuncze Gábor levele

Az SZDSZ elnöke nyílt levelet intézett a magyar gazdaság és pénzügyi élet vezetőihez, amelyben arra kéri őket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és győzzék meg a kormányfőt az euró bevezetésének fontosságáról.

Korábban Gyurcsány Ferenc ugyanis azt nyilatkozta, hogy nem kell erőltetni az euró gyors bevezetését, mivel nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától.

"Az SZDSZ egészen mostanáig azt gondolta: szándéka, hogy az eurót minél előbb vezessük be, találkozik a kormányzati szándékkal. Az elmúlt napokban azonban világossá vált: a liberálisok javaslatát sem konzervatív, sem szocialista oldalon nem támogatják. A kormányfő, nyilatkozatai alapján úgy tűnik, mintha elbizonytalanodott volna az euró 2010-es bevezetésével kapcsolatban" - írta a pártelnök.

"Mi, liberálisok ezt komoly hibának gondoljuk. Úgy véljük: nem szabad a választási szempontoknak alárendelni az euró bevezetését. Tudjuk, az euró bevezetése áldozatokkal jár. Szigorúbb költségvetést, felelősebb gazdálkodást, komoly reformokat igényel. Szerintünk azonban mindezek egyébként is fontos célok. Nem csak azért kellene átalakítani az egészségügyet, csökkenteni a hiányt, mert az euróhoz ez kell - hanem mert egyébként is ez Magyarország érdeke" - szólt a nyílt levél. 

"A 2010-es céldátum tényleges feladása és így a maastrichti konvergenciafeltételek teljesítésének további csúszása lehetőséget biztosítana a politikának, hogy elodázza a fiskális egyensúly helyreállításához szükséges határozott és kemény kormányzati lépések megtételét. Ez pedig ártana Magyarország hitelességének, bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremtve a pénzpiacokon, ami könnyen elfordíthatja a befektetők egy jelentős részét" - fogalmaz közleményében a tőzsdeelnök.

"Miközben tisztában vagyok a politikai erők szociális megfontolásaival, szeretném emlékeztetni a döntéshozókat: egy olyan kisméretű piacgazdaságnak, mint a magyar, nemcsak költséges, de kockázatos is egy önálló fizetőeszköz működtetése. Ha a térség többi országához képest az euró bevezetésével késlekedünk, az nemcsak Magyarország versenyképességének további romlásához vezetne, de egy olyan helyzetben, amikor az államháztartási deficit tartósan meghaladja az ország növekedési ütemét, a költségvetési hiány pedig fizetésimérleg-hiánnyal párosul, fokozottan védtelenné tenné a forintot.

A magyar gazdaság szereplői által felhalmozott 15229 milliárd forintnyi forintadósság (állam: 9599 milliárd forint, vállalatok 2994 milliárd forint, lakosság 2636 milliárd forint) mellett az állam 4008 milliárd, a vállalati szektor 3461 milliárd, míg a lakosság 654 milliárd forintnyi devizaadósságot tudhat magáénak.

A külföldi befektetők esetleges elfordulása a magyar fizetőeszköztől, vagy egy esetleges forint elleni támadás mintegy 8131 milliárd forintnyi devizatartozás tőke és kamat törlesztését drágítaná meg. Az ilyen helyzetben bekövetkező jegybanki kamatszint emelkedése pedig a forint adósságállomány törlesztését is tovább nehezítené már. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen negatív forgatókönyv is képes lenne hirtelen jelentős anyagi többlet terhet róni a magyar háztartások legtöbbjére" - szól a BÉT elnökének közleménye.