Az SZDSZ elnöke a múlt hét szerdán nyílt levélben kérte fel az üzleti szféra és a gazdaság vezető szereplőit, hogy közösen győzzék meg a kormányt az euró 2010-es bevezetésének fontosságáról.
A pártelnök levelének címzettje a tőzsdeelnök mellett Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke és Székely Péter, a Többségi Magyar Tulajdonú Cégek Klubja elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila véleménye szerint a 2010-es céldátum tényleges feladása és így a maastrichti konvergencia-feltételek teljesítésének további csúszása lehetőséget biztosítana a politikának, hogy elodázza a fiskális egyensúly helyreállításához szükséges határozott és kemény kormányzati lépések megtételét. Ez pedig ártana Magyarország hitelességének, bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremtve a pénzpiacokon, ami könnyen elfordíthatja a befektetők egy jelentős részét.
"Miközben tisztában vagyok a politikai erők szociális megfontolásaival, szeretném emlékeztetni a döntéshozókat: egy olyan kis méretű piacgazdaságnak, mint a magyar, nemcsak költséges, de kockázatos is egy önálló fizetőeszköz működtetése. Ha a térség többi országához képest az euró bevezetésével késlekedünk, az nemcsak Magyarország versenyképességének további romlásához vezetne, de egy olyan helyzetben, amikor az államháztartási deficit tartósan meghaladja az ország növekedési ütemét, a költségvetési hiány pedig fizetésimérleg-hiánnyal párosul, fokozottan védtelenné tenné a forintot" - írja a BÉT elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila a levélben kifejti: a magyar gazdaság szereplői által felhalmozott 15 229 milliárd forintnyi forintadósság (állam 9599 milliárd forint, vállalatok 2994 milliárd forint, lakosság 2636 milliárd forint) mellett az állam 4008 milliárd, a vállalati szektor 3461 milliárd, míg a lakosság 654 milliárd forintnyi devizaadósságot tudhat magáénak. A külföldi befektetők esetleges elfordulása a magyar fizetőeszköztől, vagy egy esetleges forint elleni támadás mintegy 8131 milliárd forintnyi devizatartozás tőke és kamat törlesztését drágítaná meg. Az ilyen helyzetben bekövetkező jegybanki kamatszint emelkedése pedig a forint adósságállomány törlesztését is tovább nehezítené már. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen negatív forgatókönyv is képes lenne hirtelen jelentős anyagi többlet terhet róni a magyar háztartások legtöbbjére - áll a tőzsde elnökének levelében.
A pártelnök levelének címzettje a tőzsdeelnök mellett Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke és Székely Péter, a Többségi Magyar Tulajdonú Cégek Klubja elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila véleménye szerint a 2010-es céldátum tényleges feladása és így a maastrichti konvergencia-feltételek teljesítésének további csúszása lehetőséget biztosítana a politikának, hogy elodázza a fiskális egyensúly helyreállításához szükséges határozott és kemény kormányzati lépések megtételét. Ez pedig ártana Magyarország hitelességének, bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot teremtve a pénzpiacokon, ami könnyen elfordíthatja a befektetők egy jelentős részét.
"Miközben tisztában vagyok a politikai erők szociális megfontolásaival, szeretném emlékeztetni a döntéshozókat: egy olyan kis méretű piacgazdaságnak, mint a magyar, nemcsak költséges, de kockázatos is egy önálló fizetőeszköz működtetése. Ha a térség többi országához képest az euró bevezetésével késlekedünk, az nemcsak Magyarország versenyképességének további romlásához vezetne, de egy olyan helyzetben, amikor az államháztartási deficit tartósan meghaladja az ország növekedési ütemét, a költségvetési hiány pedig fizetésimérleg-hiánnyal párosul, fokozottan védtelenné tenné a forintot" - írja a BÉT elnöke.
Szalay-Berzeviczy Attila a levélben kifejti: a magyar gazdaság szereplői által felhalmozott 15 229 milliárd forintnyi forintadósság (állam 9599 milliárd forint, vállalatok 2994 milliárd forint, lakosság 2636 milliárd forint) mellett az állam 4008 milliárd, a vállalati szektor 3461 milliárd, míg a lakosság 654 milliárd forintnyi devizaadósságot tudhat magáénak. A külföldi befektetők esetleges elfordulása a magyar fizetőeszköztől, vagy egy esetleges forint elleni támadás mintegy 8131 milliárd forintnyi devizatartozás tőke és kamat törlesztését drágítaná meg. Az ilyen helyzetben bekövetkező jegybanki kamatszint emelkedése pedig a forint adósságállomány törlesztését is tovább nehezítené már. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen negatív forgatókönyv is képes lenne hirtelen jelentős anyagi többlet terhet róni a magyar háztartások legtöbbjére - áll a tőzsde elnökének levelében.