A dicsőségtáblára tehát önkéntes alapon lehet rákerülni, amelyet az interneten is közzétesz az APEH. A törvény szerint minősített adózónak az számít, aki a kérelem beadását megelőzően legalább három éve működött, s a kérelem beadását megelőző elévülési időn belül (gyakorlatilag hat év) az adóhatóság nem állapított meg terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, illetőleg az adózó fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet nem terjesztett elő.
Adószakértők szerint a minősített adózói kategória elnyeréséhez meghatározott kritériumok nem megfelelők, így torzított lesz a lista. A Világgazdaságnak nyilatkozó Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere szerint ugyanis erre nem kerülhetnek fel azok a nagyobb vállalkozások, amelyeket folyamatosan ellenőriznek, s az adószabályok bonyolultsága miatt óhatatlan, hogy időnként másképp értelmezik a szabályokat, mint a hatóság, ezért adóhiányt állapítanak meg náluk. Ugyanakkor ott lesznek majd a listán azok a kisebb cégek, amelyeket soha nem talál meg az APEH, miközben bejelentetlen alkalmazottat foglalkoztatnak, folyamatosan kevesebb közterhet fizetnek a szükségesnél.
Hasonlóan vélekedett a lapnak Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere is, aki szerint ritka az olyan adóellenőrzés, ahol nincs megállapított - akár minimális - adóhiány. Ezeket rendezve azonban a cégeknek fel kellene kerülniük erre a pozitív listára. Oszkó szerint amíg az APEH ellenőrzési gyakorlata nem változik, s tartalmi adóvizsgálatokkal szemben a formai előírások betartásának ellenőrzését részesítik előnyben, s nem érik el számítógépes rendszerükből azokat a cégeket, amelyek tudatosan az államkassza megkárosítására törekszenek, addig nincs értelme a minősített adózói kategóriának. A listára így ugyanis csak azok kerülhetnek fel, akiket nem ellenőriznek.