Az Országgyűlés november 7-én elfogadta a 2006-os adócsomagot. A változások általában jövő év január 1-jétől lépnek életbe. A legfontosabb változások:
Helyi iparűzési adó
A helyi iparűzési adó megszűnése
A legjelentősebb változás kétségtelenül az, hogy a helyi iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik. Az elfogadott törvénymódosítás nem közli, hogy a helyi iparűzési adót milyen kötelezettség fogja esetlegesen felváltani, de kimondja, hogy a következő év végére külön törvény fog rendelkezni a kieső önkormányzati bevétel pótlásáról.
Folyamatosan figyelemmel kell követni az Európai Bíróság előtt lévő, magyar iparűzési adó kérdéséhez hasonló olasz IRAP ügyet, mivel felmerült, hogy az iparűzési adó ellentétes az uniós szabályokkal, és már 2004. május 1-jétől meg kellett volna szüntetni.
A telephelyek jövedelme adómentes
A törvénymódosítás értelmében a magyar társaságok külföldi telephelyei által realizált jövedelmet nem terheli helyi iparűzési adó. Ennek azonban az a feltétele, hogy a vállalkozó a külföldi telephely szerinti önkormányzat számára adót fizessen a gazdasági tevékenysége után. Függetlenül attól, hogy az adózó jövedelmének milyen aránya ered a telephelytől, csak az adóalap 90 százaléka mentesül az adó alól.
A világ kb. 200 országának belső berendezkedésének különbözőségét és a kivetett adók sokféleségét figyelembe véve, nehézséget okozhat annak a meghatározása, hogy mi az „önkormányzat” egy külföldi országban és hogy egy adónem „vállalkozási tevékenységet terhelő adó”-e.
A módosítás értelmében az adóköteles jövedelem első 5 millió forintjára vonatkozó adókulcs 16 százalék helyett 10 százalék lesz 2006-tól. Ezzel a kedvezménnyel – amely az egyes társaságoknál évi maximum 300 ezer forintot jelent – csak azok az adózók élhetnek, akik nem vesznek igénybe adókedvezményt és dolgozóinak átlagosan legalább a minimálbér másfélszeresét fizetik (pontosabban ilyen fizetés után fizetnek társadalombiztosítási járulékokat).
A helyi iparűzési adó magasabb arányú levonhatósága
2006-tól az iparűzési adó megszűnéséig a teljes helyi iparűzési adó társasági adóalapot csökkentő tétel lesz, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a helyi iparűzési adó mostani 150 százaléka helyett 200 százaléka érvényesül a társasági adóalapban. A levonási jog azonban csak az adózás előtti nyereség mértékéig érvényesíthető. Ez egy kellően magas társasági adóalappal rendelkező társaság számára azt jelenti, hogy a 2 százalékos helyi iparűzési adó mértéke ténylegesen 1,36 százalékra csökkenhet a kedvezmény figyelembevételével.
Adózást érintő számviteli változások
A számviteli törvény módosításait 2005. október 21-én hirdették ki, amelyek közül két adózási szempontból is figyelemre méltó változást kiemelünk.
Devizakönyvelés kiterjesztése
A nemzetközi kereskedelemben aktívan résztvevő társaságok számára adó- és könyvelési előnyöket jelent, hogy a devizabelföldi társaságok már 2005-től devizában vezethetik a könyveiket a számviteli törvény módosítása eredményeként. A módosított számviteli törvény szerint csak azok a társaságok könyvelhetnek konvertibilis devizában, akiknek mind a bevételeik, költségeik és ráfordításaik összege, mind a pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek összege legalább 75 százalékban az adott konvertibilis valutában jelentkezik, mind az üzleti évben, mind az azt megelőző üzleti évben.
Sajnos a korlátokat olyan szűkre szabja a törvénymódosítás, hogy nagyon sokan, akik joggal élhetnének a lehetőséggel, továbbra sem tehetik. Az vállalkozó, például, akinek a költségei euróban merülnek fel, de a bevételei dollárban folynak be, valószínűleg nem élhet ezzel a lehetőséggel, vagyis továbbra is a számára irreleváns forintban kell könyvelnie.
Üzleti vagy cégérték felvásárlás esetén
Fontos, adózást is érintő változás, hogy 2006-tól üzleti vagy cégértékként (goodwill) csak a megvásárolt társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembe vételével meghatározott vételár-különbözet mutatható ki.
Nem lehet majd goodwillként kimutatni azt a vételár-többletet, amely abból fakad, hogy a megvásárolt társaság eszközeinek könyv szerinti értéke jelentősen kisebb, mint azok piaci értéke. A goodwillt érintő változásokat már a jelenleg folyamatban lévő adótervezések során is javasoljuk figyelembe venni.
A törvény 2006-tól a felső adókulcsot 36 százalékra mérsékli és ezzel egyidejűleg az alsó adókulcs sávhatárának folyamatos, 2010-ig tartó emelkedését írja elő a jelenlegi 1 500 000 forintról 3 000 000 forintra. Továbbra is adómentes marad a minimálbér.
Változások a kedvezmények területén
A legjelentősebb változások a családi kedvezmény területén lesznek. A jövőben csak három és több gyermek után vehető igénybe a kedvezmény. A mértéke is csökken, 4 ezer forint/eltartott/hónapra, és még ebben az összegben sem (vagy nem teljes mértékig) vehető igénybe, ha az adózó jövedelme bizonyos, az eltartottak számától függő korlátot meghalad.
Megmarad a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25 százalékos kedvezménye, valamint a magánszemély saját magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésére 30 százalékos kedvezményt kaphat.
Új formában visszatér az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések támogatása. A hosszú távú öngondoskodási program támogatásaként az adókedvezmény igénybevétele helyett közvetlenül a magánszemély pénztári számláján történő adójóváírás formájában (vagyis az adót be kell fizetni, majd az állam az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak utalja a megfelelő összeget), lényegében a korábbi években már megszokott mértékben.
Adómentes juttatások
Az adómentes juttatásokra 400 ezer forintos plafont vezetnek be, és szerencsére nem alkalmazzák a tervezetben eredetileg szereplő jövedelemarányos korlátot. A határértéket a munkaviszonyban töltött időszakkal arányosítani kell. A korlátozás alá eső keretbe tartozik például az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás adómentes része, az iskolai rendszerű képzés költségéből átvállalt adómentes rész, az üdülési csekk, valamint a helyi közlekedési bérlet, amely a munkáltató nevére kiállított számla ellenében 2006-tól adómentesen adható.
Adómentesen adható majd a munkavállalók részére maximum havi 9 ezer forint (jelenleg 8 ezer forint) értékben meleg, vagy maximum havi 4 500 forint (jelenleg 4 ezer forint) értékben hideg étkezésre jogosító utalvány. Iskolakezdési támogatásként évente és gyermekenként maximum 19 ezer forint (jelenleg 17 ezer forint) adható adómentesen.
A fenti változások fényében célszerű a társaságok által alkalmazott ún. „cafeteria” rendszerek kínálatát áttekinteni, és azt szükség szerint megváltoztatni.
Reprezentáció
Az adómentesen adható reprezentáció összege a társaság éves bevételének 0,5 százalékáról, de legfeljebb 10 millió forintról az éves bevétel 1 százalékára, de legfeljebb évi 25 millió forintra emelkedik.
Gépjármű norma emelkedése
Évek óta várt változás, hogy a saját gépjármű üzleti célú használatára tekintettel kifizetett költségtérítés igazolás nélkül elszámolható kilométerenkénti 3 forintos összege 9 forintra emelkedik.
Tőkejövedelmek adózása
A hosszú távú változások egyikeként a törvény 2007-től 10 százalékra emeli a kamat jelenleg 0 százalékos adókulcsát. Ugyanekkortól az európai uniós vagy OECD tőzsdei ügyletből származó nyereség kikerül a kamat definíciójából, és „tőzsdei ügyletből származó jövedelem”-ként szintén 10 százalékos adókulcs alá esik.
A kamatjövedelem és a tőzsdei ügyletből származó jövedelem összegének 50 ezer forintot meg nem haladó részére nem kell megfizetni a 10 százalékos adót, ha az adó alapjául szolgáló kamatjövedelem és tőzsdei ügyletből származó jövedelem együttes összege a 250 ezer forintot nem haladja meg. A tőzsdei ügylet kapcsán elszenvedett veszteség két évig elhatárolható lesz.
Az európai uniós tőzsdei papírokra fizetett osztalék adókulcsa 2007-től szintén 10 százalék lesz. További változásként a fenti kategóriákra alkalmazandó 10 százalékos kulcs 2010-től 18 százalékra emelkedik.
Külön adózó jövedelmek
A jelenleg 25 százalékos kulcs alá tartozó külön adózó jövedelmek (pl. osztalék, árfolyamnyereség, ingatlan bérbeadása) adókulcsa 2010-től egységesen 18 százalékra csökken. Ez a lépés azonban nem egy egyszerű adócsökkentés, hanem egy teljesen új adózási koncepció részét képezi.
A munkáltatói társadalombiztosítási járulékok 2007-ben és 2009-ben az alábbi táblázat szerint változnak.
| 2005 | 2007 | 2009 | |
| Munkáltató nyugdíjpénztári befizetése | 18% | 17% | 16% |
| Munkáltató egészségpénztári befizetése | 11% | 9% | 8% |
| Munkáltatói járulék összesen | 29% | 26% | 24% |
Részvényopciók – új átmeneti szabály
A magánszemély által a munkáltatója külföldi anyavállalatától kapott részvényopció gyakorlása útján szerzett jövedelme 2005. szeptember 1-jétől 29 százalékos munkáltatói, valamint 8,5 plusz 4 százalékos munkavállalói társadalombiztosítási járulék-kötelezettség alá esik, amelyet főszabályként teljes egészében a munkavállalónak kell megfizetnie.
Ez a szabály heves tiltakozást váltott ki az üzleti élet szereplői körében, ezért a 2006-os törvénycsomag e rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban átmeneti szabályt vezet be. Az átmeneti szabály szerint, amennyiben a részvényopció juttatására vonatkozó szerződést 2005. augusztus 31-ig írásba foglalták, a részvényopció 2008. augusztus 31-ig történő gyakorlása révén megszerzett jövedelemre a korábbi kedvezőbb, 11 százalék egészségügyi hozzájárulás megfizetését előíró szabályokat kell alkalmazni. Az átmeneti szabály hatálya visszamenőleges, tehát már a 2005. szeptember 1-jétől lehívott opciókra is alkalmazni kell.
4 százalékos eho a tőkejövedelmekre
Egyes külön adózó jövedelmek, így például a magánszemély által megszerzett osztalék és kamatnak nem minősülő árfolyamnyereség után a magánszemélynek 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezik. Ez a kötelezettség azonban korlátozott, mivel csak addig kell fizetni, ameddig a magánszemély után a munkáltató által megfizetett 11 százalékos egészségbiztosítási járulék valamint a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulás összege a 400 ezer forintot el nem éri. Miután a fenti befizetések elérték a 400 ezer forintot, nincs eho fizetési kötelezettség az érintett külön adózó jövedelmek után. A hozzájárulás-fizetési felső határ várható elérésével kapcsolatosan a magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizető felé.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
2006-tól a művészek és a média munkatársai 25 millió forintos éves bevételig 15 százalékos járulékkal megválthatják személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségüket. Ennek kiegészítéseképpen a kifizetőnek/munkáltatónak 20 százalékos járulékfizetési kötelezettsége lesz, ami a munkáltatói társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget váltja ki.
Luxusadó
A magyar önkormányzatok már több mint egy évtizede igyekeznek elkerülni az ingatlanadók kivetését annak ellenére, hogy a törvény szerint ezt megtehetnék. A kormány, hogy rávegye őket arra, hogy kövessék más országok önkormányzatainak példáját, és éljenek ezzel a finanszírozási forrással, lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy a 100 millió forintnál magasabb értékű ingatlanokra ezt az új adónemet vethessék ki, melynek maximális mértéke a 100 millió forinton felüli összeg 0,5 százaléka évente.
A törvény az önkormányzatok számára a könnyebb végrehajtás végett részletes listát tartalmaz az ország különböző részeire vonatkozó ingatlan négyzetméterár-sávokról (lakások, házak és üdülők szerinti bontásban) és az ezekre vonatkozó az ingatlan korát stb. figyelembe vevő szorzókról. Az új adó összegéből levonható az ugyanarra az ingatlanra kivetett építmény- és telekadó, illetve kommunális adó. Véleményünk szerint a luxusadó bevezetése kezdeti lépés egy szélesebb körű általános ingatlanadózás felé.
A Parlament által már korábban elfogadott változás, hogy 2006. január 1-jétől az áfa általános mértéke 25 százalékról 20 százalékra csökken.
Megszűnik az állami támogatások miatti levonási tilalom
2006. január 1-jétől megszűnik az állami támogatásokból finanszírozott beruházásokhoz kapcsolódó áfa levonási tilalom, ami az általános ügyviteli költségek áfájának levonhatóságát is érinti. Az átmeneti szabályok miatt a 2005-ös beszerzésekre még vonatkozik a tilalom, akkor is, ha 2006-ban folyósítják a támogatást. Az európai uniós jog alapján visszamenőlegesen támadható a szabályozás és visszakérhető az áfa.
Könnyebbé válik a vevői készlethez kapcsolódó egyszerűsítés alkalmazása
2006. január 1-jétől visszaállnak a vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítésnek az EU csatlakozáskor életbe lépett szabályai, és megszűnnek a 2005-től bevezetett, az egyszerűsítés alkalmazását megnehezítő pótlólagos feltételek.
Az egyszerűsítés értelmében, ha egy más tagországbeli adóalany vevői készlet céljára hozza be saját termékeit Magyarországra a másik tagállamból, és a termékek eladásakor belföldi vevője Közösségen belüli termékbeszerzést hajt végre, a saját termékek behozatalát Magyarországra nem kell Közösségen belüli termékbeszerzésként kezelni. Mindez azt jelenti, hogy a más tagállambeli adóalanynak nem keletkezik ilyen esetben bejelentkezési kötelezettsége Magyarországon, és a vevő felé történő értékesítéskor sem kell az áfát megfinanszírozni.
Az egyszerűsítés alkalmazását a törvény 2006-tól már nem köti a feladás országának jogszabályaihoz, sőt a jelenlegi szigorúbb feltételek mellőzését visszamenőlegesen, 2005-től is megengedi.
A tárgyi adómentes közvetítői szolgáltatások köre szűkül
Jövő januártól csak néhány tárgyi mentes tevékenység (így például a pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatásai, az árutőzsdei tevékenység, az engedményezés és tartozásátvállalás) más nevében és más javára történő közvetítése marad tárgyi adómentes. Az eddig tárgyi mentes közvetítői szolgáltatások többségénél a mentesség megszűnik.
A lakóingatlan értékesítésével, ingatlanok bérbeadásával foglalkozó ingatlanügynökségeknek közvetítői tevékenységükön áfát kell felszámítani, és megszűnnek az arányosítással kapcsolatos adminisztrációs terheik.
Csökken a tényleges használat és élvezet helyének szerepe a telekommunikációs szolgáltatások adózásánál. Az EU-n kívülre nyújtott telekommunikációs szolgáltatásokra nem kell majd áfát felszámítani a tényleges használat és élvezet elve szerint. A gyakorlatban nem kell igazolást szerezni a külföldi vevőktől arról, hogy a szolgáltatás áfával terhelt a saját országukban.
Adóraktárból kitárolt jövedéki termék áfája
Megszűnik az a szabály, mely szerint áfafizetési kötelezettség keletkezik az adóraktárból kitárolt jövedéki termékeken.
Megszűnik az a jelenleg érvényben levő szabály, amely szerint szolgáltatásnyújtásnak minősül és így áfaköteles a vállalkozás által a saját tevékenységéhez végzett szolgáltatás, ha a szolgáltatás az immateriális javak között aktiválandó, és amennyiben a vállalkozás mástól venné igénybe a szolgáltatást, nem illetné meg adólevonási jog. A megszűnő rendelkezés a tárgyi adómentes tevékenységet végző vállalkozásokat érinti.
Változnak a közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó szabályok
2006. január 1-jétől az áfatörvény új feltételekhez köti a közvetett vámjogi képviselőknél az importáfa levonhatóságát. A közvetett vámjogi képviselő által megfizetett áfa levonásának feltétele a jelenlegi szabályok szerint az, hogy a vámjogi képviselő az adót számla kibocsátásával a képviselt személyre áthárítsa.
A jövőre hatályba lépő rendelkezések ezt a feltételt már nem tartalmazzák, ellenben a levonás feltételeként megkövetelik a képviselt személy nyilatkozatát arról, hogy a képviselt személy - amennyiben maga intézné az importot – jogosult lenne az import áfa levonására. A hatályba lépő előírások azt is rögzítik, hogy a képviselt személy nem gyakorolhat adólevonási jogot olyan termék beszerzésével kapcsolatban, amelyre vonatkozóan a fenti nyilatkozatot kiállította a vámjogi képviselő felé.
Nem egyértelmű, hogy ha a közvetett vámjogi képviselő nem vonja le az adót, akkor azt a képviselt személy levonásba helyezheti-e, és milyen alapon. Ha az áfát a közvetett vámjogi képviselő vonja le, neki kell finanszíroznia az áfát, amit a vámhatóság kivetése alapján fizetett meg (nincs finanszírozási probléma, ha a képviselő a szükséges engedély birtokában önbevallással rendezi az adót).
Az áfa alapja a megmunkálásra kivitt termékek behozatalánál
2006. január 1-jétől bekerül az áfatörvénybe az a szabály, amely szerint az Európai Közösségen kívüli harmadik országba megmunkálásra, javításra ideiglenesen kivitt áruk esetében a behozatalkor a hozzáadott érték lesz az adó alapja.
Számlázás
A számviteli törvény módosítása értelmében a számlát idegen nyelven is ki lehet állítani, a számla hitelességéhez és a megfelelő adatrögzítéshez szükséges adatokat azonban a számla lekönyvelésekor magyarul is fel kell tüntetni a számlán.
Az áfatörvény módosítása nem tartalmaz semmilyen egyszerűsítést a számlákra vonatkozóan. Ellenben bonyolítja a formai követelményeket azzal, hogy amennyiben a vevő köteles az adó megfizetésére, az e tényre való utalást már nem csak más tagállambeli vevő, hanem bármely vevő esetén megköveteli a számla kiállítójától. Továbbra sem szűnnek meg az EU direktívával ellentétes követelmények (példánysorszámozás, számlahelyesbítés formái).
Regisztrációs adó
2006. január 1-jétől a regisztrációs adó nem tartozik bele az áfa alapjába. Jelentősen nő viszont a regisztrációs adó mértéke minden kategóriában.
Adóeljárás
A törvénymódosítás szerint 2006. január 1-jétől az ellenőrzés határidejébe nem számít bele a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg a külföldi adóhatósággal az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján lefolytatott egyeztetés, információcsere időtartama.
A módosítás eredményeként az adó-visszatérítés, adó-visszaigénylés tényleges kiutalása is elhúzódhat, így az összeg finanszírozásának időtartama is meghosszabbodhat. Az ellenőrzésre nyitva álló határidő meghosszabbodása mellett, a 30, illetve 45 napos kiutalási álló határidő nem változik. Ha tehát a kiutalásra nyitva álló határidőt az adóhatóság az egyeztetés miatt túllépi, – meghatározott feltételek mellett – késedelmi kamat fizetésére köteles.
Jövedéki adó
Az adóemelés ebben a termékkörben döntően a kieső áfa kompenzálása miatt volt szükséges. Ez alól kivétel az ásványolaj, amelynek adótartama csak adóemelés nélkül versenyképes a környező országok üzemanyagáraival. Például a dohánytermékek adója 7,5 százalékkal emelkedik; a szesz adónövelés mértéke 15 százalékos és összege 2 206 forintra nő; a sör adóemelése 20 százalékos, mértéke 505 Ft/hlfok; és a pezsgő adóemelése pedig 24 százalékos.
Harmonizációs kötelezettség
Kizárólag a cigaretta adóztatásban áll fenn kötelezettség a minimum adószint 2008-ra vállalt teljesítésére.
A jövedéki termékek belsőpiaci versenyhelyzetének javítása
A módosítás elsősorban a szőlőbor tekintetében és részben a szeszipar piaci helyzetének erősítése céljából, valamint az üzemanyag piaci pozíciójának megőrzése érdekében is szükségessé vált. A fenti célt szolgáló módosítások közül kiemelendő: a szőlőbőr adójának eltörlése; az üzemanyag adójának változatlanul hagyása és a bioanyag tartalomra vonatkozó kedvezményes adótétel alkalmazhatósága.
Adminisztráció egyszerűsítése
Az alábbi egyszerűsítések kerültek bevezetésre 2006-tól:
• A szőlőbor termelők számára megszűnik az adóbevallási kötelezettség és a szállításnál elegendő a borkísérő okmány;
• Az adóraktár engedélyes és az adómentes felhasználó évenkénti gyakorisággal teljesítheti a jelenleg negyedévenkénti vámhatósági ellenőrzéssel járó készletfelvételi kötelezettségét;
• Az elektronikus bevallási, nyilvántartási és árukísérő okmány benyújtási kötelezettség bevezetése 2006 július 1-től.
Az alternatív energiaforrások elterjedésének erőteljesebb ösztönzése
A differenciált adótétel alkalmazása 2007. júliustól, illetve a gázolaj tekintetében 2008-tól lép hatályba. Addig egyéb ösztönzők alkalmazhatóak, úgymint például a növekvő mértékű adó visszatérítés (évi 0,5 százalékos emeléssel), a bioüzemanyag alapanyagául szolgáló részlegesen denaturált szesz tagállami szállítási feltételeinek könnyítése, és a bioüzemanyag komponens közvetlen üzemanyagba történő bekeverési lehetőségének megengedése.
Az adóeljárásra vonatkozó egyes szabályok pontosítása
Az adókötelezettség és az adóbevallás szabályai pontosításra kerültek a törvénymódosítással. Az adófelfüggesztés szabályainak a gazdasági élet követelményeihez történő igazítását célozza az, hogy törvény az adófelfüggesztés alatt álló termék adójogi helyzetének rendezésére ésszerű időt 30 (vagy indokolt esetben 180 napot) biztosít a felfüggesztésre jogosító engedély megszűnése, illetve felszámolás és végrehajtási eljárás esetén.
Az adó-visszaigénylés szabályainak módosítása
Pontosításra kerül az export esetén igénybe vehető visszatérítés feltétele, és az adózott dohánytermékek megsemmisítési, vagy újrafeldolgozási céllal történő visszaszállítása esetén alkalmazható visszaigénylési jogcím. Az ellenőrzés feltételeinek a javítása a feketepiac elleni hatékonyabb fellépés céljából
Szigorodnak az üzletbezárásra vonatkozó szabályok függetlenül az ott talált igazolatlan készlet mennyiségétől. Továbbá, szigorúan szankcionálható a természetes személyek által vám- és adómentesen behozott jövedéki termék értékesítése.