Larry Page (b.) és Sergey Brin (j.) a Google vezérei © AP |
A Google színes betűkből álló logója, trendi hozzáállása és kiváló keresőmotorja rövid idő alatt igen népszerűvé vált az információra éhes internetezők körében. A vállalat valami olyasmit vitt véghez, amely csupán keveseknek sikerül az IT-ipar kőkemény gazdasági versenyének mezőnyéből – szimpatikussá, sőt, bájossá tudott válni, miközben óriási profitot halmozott fel. A felhasználók szeretik a Google-t, kíváncsian várják az ünnepnapokon vagy jeles évfordulók alkalmával megjelenő átrajzolt logókat, s lelkesen vetik rá magukat a cég által lefejlesztett szolgáltatásokra (Gmail, Google Earth, Orkut, stb.).
Azonban ezek a felhasználóbarát alkalmazások bizonyítják, hogy a Google-nak legalább annyira fontos a status quo, mint bármelyik versenytársának, s a tény, hogy a vállalat mennyire agresszívan terjeszkedik, radikális változásokat vetít előre. A Szilícium-völgyben székelő cég annyiféle irányban próbálgatja a szárnyait, hogy a Washington Post szakértői szerint hamarosan egy, a Microsoftéhoz hasonló persorozat közepén találhatja magát.
Érdemes számbavenni a vállalat Googleplex névre hallgató központjában zajló tevékenységeket. A cég jelenleg keresőmotorjai segítségével egy genetikai és biológiai adatbázist állít össze, emellett milliószámra digitalizálja a könyveket – fittyet hányva a szerzői jogokra, s nem mellékesen az internetezők által végrehajtott keresések adatait tárolja ismeretlen ideig. Említésre érdemes továbbá a több mint két és fél gigabájtos tárhelyet kínáló Gmail szolgáltatás – amelynek teljes levélforgalma szintén a Google szerverein keresztül zajlik - mivel az óriási adatmennyiség csábító célpont lehet mind a crackerek, mind a hatóságok számára.
Brin és Page közös vállalkozása a munkahelyi környezetet is átalakította. A Googlerek – a cég dolgozói – számára napi háromszori ingyenes étkezést biztosít, hogy a programozók ki se mozduljanak az irodából, s több időt fordítsanak a munkájukra. Ebben még semmi meglepő nincs, azonban a Googleplexben ingyenes orvosi és fogorvosi ellátás, fodrász, valamint patyolat is várja a dolgozókat, hogy ezen hétköznapi dolgokat se kelljen házon kívül intézniük. A mintegy két órányi távolságra lévő San Franciscóból bejáró kollégákat szállító buszokon drótnélküli internethozzáférés található, hogy az utazás unalmas perceiben is a legújabb feladatokon dolgozzhassanak. Az innovációs kedvet úgy serkenti a Google, hogy az alkalmazottaknak heti egy napot saját „hobbiprojektjeikkel” kell foglalkozni – ennek eredménye például a magyar WiW-hez hasonló Orkut szociális hálózat is.
Az unalmas robotolás óráinak terhét számos kényelmi funkció hivatott feledtetni az alkalmazottakkal. Ha egy kis kikapcsolódásra van szükségük, foci-, és röplabdapályát, kirakóst és egyéb játékokat, görkorcsolyázási lehetőséget, ingyenes üdítő-, és snackbárt, masszázsszéket, és mobilmasszőrt vehetnek igénybe. A vállalat szabadszellemű kultúrájának értelmében mindenki behozhatja a kutyáját is.
Természetesen ezzel a tejjel-mézzel folyó Kánaánnak ára van: a Googlerek hosszú órákat töltenek azzal, hogy a cég szervereit és szoftvereit csiszolják a tökéletességig, hogy a felhasználók a másodperc tört része alatt hozzájussanak a vágyott információkhoz. Azonban csupán kevés internetező van tisztában vele, hogy a Google minden a lekérdezésekkel kapcsolatos adatot rögzít óriási szerverfarmján. Nem csak az egyes keresőszavak kerülnek be az adatbázisba, hanem az is, hogy honnan érkezett a lekérdezés, illetve, hogy a felhasználó végül milyen weboldalra távozott a Google-től. A cég nem győzi hangoztatni, hogy az adatok rögzítése csupán a tökéletesebb szolgáltatások és a felhasználó elégedettség végett történik. A tény azonban tény marad: a Google többet tud rólunk, mint amennyit mi tudunk a Google-ról.
Ha mindez valamely kétes hírű vállalatnál történne, senkit nem érne meglepetésként. Azonban ez egy olyan cég gyakorlata, amelynek keresője olyannyira elterjedt, hogy számítógép felhasználók millió számára az internet szinonímájává vált. Bár Brin és Page szerint a Google – amelynek mottója: „Ne légy gonosz!” – nem más, mint egy emberbarát erő, amely lehetővé teszi az egyes emberek számára, hogy gyorsan információhoz juthassanak, legyen szó bármiről, vagy bárkiről.
A Google sikere részben abban rejlik, hogy világszerte több mint százezer olcsó számítógépet telepített saját adatközpontjaiba, amely hálózat folyamatosan bővül. A Google így a hardvergyártás területén is kezdi megvetni a lábát.
„Alighanem itt üzemel a világ legnagyobb számítógépes rendszere” – nyilatkozta a Washington Postnak John Hennessy, a Google igazgatótanácsának tagja, valamint a Stanford egyetem elnöke. „Nem hiszem, hogy bármi más a nyomába érhetne.”
A Google-nek nem azért van szüksége erre a számítókapacitásra, hogy a keresőmotor felhasználóit segítse, ennél nagyszabásúbb tervekben gondolkodik. A cég fű alatt együtt dolgozik Craig Venter biológussal, s egy sor további szakértővel karöltve korszakalkotó genetikai és biológiai kutatásokat is folytat. Venter szerint a cég keresési technológiája ideális olyan hatalmas adatmennyiséggel való munkára, mint az emberi génállomány, s így a jövőben új gyógyszerek és terápiák jöhetnek létre az együttműködés gyümölcseként. Brin szerint a világ összes információja között való keresésbe beletartozik az emberi test genetikai felépítésének tanulmányozása is. A cégvezető szerint elérkezik az a nap, amikor többet tudunk majd saját szervezetünk különféle betegségekre való hajlamairól, ha összehasonlíthatjuk személyes genetikai kódunkat a teljes emberi genommal.
„Ez lesz a technológia és az egészségügy legtökéletesebb összeolvadása, amely emberek milliói számára a gyógyulás lehetőségét jelentheti majd” – nyilatkozta a Washington Postnak Venter.
A Google-birodalom ezirányú törekvése összecseng az egészségügy és az IT-ipar terveivel is. Az idén májusban Stockholmban megrendezett III. Biobank-konferencia legfőbb csapásiránya is a személyre szabott orvoslás megvalósíthatóságának kérdéseit feszegette.
"A személyre szabott terápiák felé már megtettük az első lépéseket" – nyilatkozta a HVG Háló mellékletének Michael Svinte, az IBM Healthcare and Life Sciences Division elnökhelyettese. "Bizonyos típusú mellrák-megbetegedések esetén egy bizonyos gént hordozó nők jól reagálnak a megfelelő kezelésre, míg e gén hiányában a terápia számukra hatástalan. A módszerek további finomításához és a biobankok megfelelő működéséhez szükség van a különböző részterületek - orvostudomány, gyógyszeripar, informatikai ipar - harmonizációjára" - vélte Svinte.
A Google két ifjú titánja azonban nem csak az orvoslás területén érdekelt. Larry Page már évek óta álmodozott arról, hogy a világ könyvtáraiban fellelhető alkotásokat digitalizálva elérhetővé tegye emberek milliárdjai számára. Miután a Google könyvek ezreit kezdte el beszkennelni, a könyvkiadók és a szerzők egy emberként hördültek fel, szerzői jogi perekkel fenyegetőzve.
Brint és Page-et azonban nem olyan fából faragták, hogy megrettenjenek a bíróságtól. Válaszukban rámutattak, hogy a szerzői jogi törvényeknek a közjót kell szolgálniuk, ez a kitétel pedig nem sérül a digitális keresés során. Ez az emberbarát hangvétel azonban nem más, mint a Google kőkemény üzleti érdekeinek álcázása, hiszen minél több könyv lelhető fel az adatbázisban, annál több keresés, találat, hirdetés és profit érkezik a cég háza tájára.
A digitalizált könyvek egy része már elérhető a print.google.com címen, a vállalat pedig folytatja további művek beszkennelését, olyan egyetemek gyűjteményeiből, mint a Harvard, a Stanford, a University of Michigan, Oxford, illetve a New York Public Library. Jogi szakértők szerint a Google ilyetén gyakorlatával hamarosan az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt találhatja magát.
USA-szerte egyre többen aggódnak a keresőóriás terjeszkedése miatt. A vállalat részvényeinek összértéke jelenleg mintegy 110 milliárd dollárra rúg, ez pedig több, mint a Disney, a Ford, a General Motors és az Amazon.com értéke együttvéve. A cég önkiszolgáló hirdetői felülete fenyegeti a reklámügynökségek és médiafelvásárlók bevételeit, a villámsebességgel nyilvánosságra kerülő új és új szolgáltatások pedig számos álmatlan éjszakát okoztak már a Microsoft korlátlan hatalmú urának, Bill Gatesnek is, aki nemrégiben egy körlevélben figyelmeztette alkalmazottait a Google által jelentett konkurenciára.
A redmondi óriás aggodalmai már akkor elkezdődtek, amikor Brin és Page cége még nem volt több, mint a Szilícium-völgy egyik ígéretes vállalkozása. Azonban amikor a Google megnyitotta irodáját Seattle egyik külvárosában, nem messze a Microsoft főhadiszállásáról, Gates halántékán őszbe csavarodott néhány hajszál. Nem véletlenül, ugyanis Brinék rövidesen alkalmazták Kai-Fu-Lee-t, aki egy időben a Microsoft kínai piacát felügyelte. Gates nem tétlenkedett, s vaskos pert akasztott a Google nyakába, ez azonban nem járt jelentős eredménnyel, s Lee jelenleg Ázsiában kutat tehetséges leendő alkalmazottak után, akik természetesen a Googleplex-ben kezdhetik majd meg munkaviszonyukat.
Tíz esztendővel ezelőtt, amikor Brin és Page még mindketten a Stanford PhD-aspiránsai voltak, a Google még nem volt egyéb, mint lelkes csillogás a két fiatalember szemében. Mindössze három évvel később azonban a két hallgató fogta számítógépeit, s kibéreltek egy garázst a közeli Menlo Parkban. Egyetlen fegyverük a lelkesedés volt, amely szerint jobb keresőmotort tudnak fejleszteni, mint bárki más. Azóta a Google több mint négyezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte, s sajátos munkaszervezési stratégiájával továbbra is a legjobb szakembereket tudja magához csábítani. A versenytársaktól eltérően Brin és Page 3-5 fős csapatokkal dolgoztat, bármekkora legyen is a leküzdendő kihívás. Mióta a céget a tőzsdén jegyzik, s az újonnan érkező munkaerőt már nem lehet a részvénycsomagok ígéretével kecsegtetni, Brin sokmillió dolláros jutalmakat helyezett kilátásba a leginnovatívabb ötlettel előálló fejlesztői csapatok tagjainak.
Jó példa erre a Google legutóbbi nagy dobása, egy sokrétű, összetett együttműködési megállapodás az amerikai űrügynökséggel, a NASA-val, amelynek értelmében a két szervezet számos információt megoszt egymással, hogy új termékeket hozzanak létre, illetve, hogy további előrelépést érjenek el az űrkutatás terén.
Elismerésre méltó, amit a Google kevesebb mint tíz év alatt ért el, ennek ellenére a vállalat még mindig csupán gyerekcipőben jár. Brin szerint körülbelül abban a korban van, mint egy második osztályba lépő tanuló. A Googleplex közepén elhelyezett óriási földgömbön fénycsíkok milliárdjai jelzik a világ minden tájáról beérkező kereséseket, azonban a két tulajdonos már azokra a területekre koncentrál, amelyek jelenleg még sötétek – ahol az internet még nem vetette meg a lábát.
A következő lépés a GoogleNet kiépítése lesz, amely akár milliárdok számára szeretne vezeték nélküli, s ami ennél is fontosabb, ingyenes hozzáférést biztosítani a hálózathoz. Ezzel pedig a Google a telekommunikációval foglalkozó ipari szegmens vezetőinek homlokára szánthat mély ráncokat. Az érvelés egyszerű: minél több ember használja az internetet, annál többen használják a Google-t, ez pedig a bevételek növekedését vonja maga után.
A szakértők attól tartanak, hogy a két ifjú titán lelkesedése hamarosan az óriási sikert elkönyvelő vállalatok arroganciájává torzul majd. Az Amazon.com alapítója, Jeff Bezos azzal tréfálkozott, hogy Brin és Page annyira biztosak magukban, hogy egy pillanatig sem haboznának vitába szállni Istennel. Ennek ellenére – figyelmeztet a Washington Post újságírója – aligha úszhatják meg, hogy előbb vagy utóbb ne kövessenek el egy-egy stratégiai hibát. Azonban, amíg ezek közül egyik sem fatális, a Google továbbra is nagy erőkkel fogja átalakítani az IT-iparban – és azon kívül – tevékenykedő gazdasági szereplők térképét.