| Hogyan dönt a befektető? |
| "A befektetési támogatás semmi esetre sem az egyetlen fontos szempont a külföldi befektető döntésének meghozatalában - a makrogazdasági és politikai stabilitás, az átláthatóság, az alacsony korrupció, az infrastrukturális és földrajzi megfontolások mind alapvető fontosságúak lehetnek. Ettől függetlenül adott esetben a támogatás válhat a döntő tényezővé, ahogy azt például a Hankook abroncsgyártó eseté-ben is láthattuk." Ivailo Vesselinov DrKW |
Ivailo Vesselinov, a Dresdner Kleinwort Wasserstein (DrKW) londoni irodájának feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza szerint a külföldi befektetéseket tekintve 2005 részben az alacsony kamatok és a befektetők kockázatelutasító magatartása miatt jó év volt a közép-kelet-európai régió számára.
Walter Pudschedl, a Bank Austria Creditanstalt (BA CA) bécsi központjának elemzője szerint a német gazdaság pozitív jelei és az európai vállalati nyereségek kedvező alakulása is szerepet játszott a befektetői kedv idei növekedésében. A javuló befektetési környezetet az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott új tagállamok mindegyikében érezhető volt – tette hozzá Aidan Manktelow, az Economist Intelligence Unit (EIU) londoni közgazdásza.
Az elemzők reálisnak találták a magyar kormány az idén beáramló külföldi befektetésekre vonatkozó 4 milliárd eurós előrejelzését. Az elemzők középtávú várakozásai szerint Magyarország továbbra is képes lehet a külföldi tőkebeáramlás mértékét 3,1-4 milliárd eurós tartományban tartani.
Az EIU elemzője szerint az elmúlt években a bérek emelkedésével az ország sokat veszített versenyképességéből a kelet-európai, illetve ázsiai országokkal szemben, de például a gépipari és autóipari szektorban továbbra is előnyt jelent a nagy nyugat-európai piacokhoz való földrajzi közelsége, illetve más országokkal szemben a szabályozási háttér is jelentős biztosítékot nyújthat a befektetőknek. Manktelow példaként említette a szerzői jogok, szabadalmak, védjegyek védelmét is, amelyet többek között a biotechnológiai befektetők tekinthetnek kiemelten fontosnak.
Nőttek a költségvetési hiánytervek, ezzel sokak szerint elúszott az euró 2010-es bevezetése is. Mit gondol erről?
Magyarország tőkevonzó képességét azonban jelentősen ronthatja a magas államháztartási hiány fennmaradása, illetve az, ha hazánk a környező országokhoz képest csak jelentős csúszással csatlakozik az eurózónához – mondták egybehangzóan a hvg.hu-nak a megkérdezett elemzők.
„A befektetők szempontjából egyszerű a képlet: a korai euró kisebb kockázatot, ezáltal több befektetést jelenthet” – mondta Vesselinov, a DrKW szakértője. A növekvő államháztartási hiány és államadósság Manktelow, az EIU közgazdásza szerint már eddig is rossz hatással volt a portfólió-befektetők bizalmára, de a közvetlen tőkebefektetések is lelassulhatnak, ha Magyarország csak Szlovákia, Lengyelország és a Csehország után, egy-két évvel lemaradva vezeti be az eurót a hiány lefaragásának lassúsága miatt.
Az elemzők szerint a külföldi tőkebefektetések a magyar államháztartási hiánynak csupán harmadát-felét fedezik, ezért Magyarországnak a hiány finanszírozásában a portfólió-befektetésekre és más eszközökre kell hagyatkoznia. A DrKW elemzője szerint a magyar hiány finanszírozásának minősége sokkal rosszabb, mint a cseh, vagy a szlovák hiányé, amelyet jelenleg 90, illetve 110 százalékban fedez a beáramló tőkebefektetések mértéke. Vesselinov szerint az egyensúly javítására az egyetlen járható út Magyarország számára az államháztartási hiány leszorítása – amely csak növeli a költségvetési deficit csökkentésének szükségességét.
Pudschedl, a bécsi BA CA szakértője szerint nagyon fontos lenne, hogy a külföldi befektetők érzékelhető jelzéseket kapjanak arra, hogy a magyar kormány hamar és megfelelő módon orvosolja a fiskális problémákat – erre azonban az osztrák bank közgazdásza már csak a 2006-os választások után lát lehetőséget.
Az EIU a közép-európai EU-tagállamok gazdasági környezetének 2004 és 2008 közötti alakulását vizsgáló, tavalyi jelentésében Magyarország Csehország és Lengyelország mögött, de Szlovákia előtt végzett.
Manktelow szerint mind a négy gazdaságban a privatizáció lezárulásával nagy szükség van az új zöldmezős beruházásokra, illletve arra, hogy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységet meghonosító befektetők érkezzenek, amelyek kevésbé érzékenyek a bérek emelkedésére.
A DrKW szerint a régióban a tőkevonzó képességet tekintve Magyarország jelenleg Szlovákia, Csehország, és Lengyelország mögött kullog. A befektetési bank elemzője azonban hozzátette, hogy e sorrend gyorsan megváltozhat, ha Magyarországon politikai konszenzus alakul ki a fiskális reformok szükségességéről, illetve az euró korai bevezetéséről.