Magyarországon még mindig óriási lehetőségek rejlenek az ingatlanszektorban, nem csak a bankok, hanem a befektetők számára is, miközben a kockázatok mérséklődnek - jelentette ki Kocsis Péter, a HVB Bank ügyvezető igazgatója.
Kocsis Péter szerint csupán az iroda-, a kiskereskedelmi és az ipari ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően 1995 óta 2000 milliárd forintos ingatlanállomány jött létre, az éves növekedés - a lakásállomány bővülésének is köszönhetően - eléri a 381 milliárd forintot.
Ha azt vesszük alapul, hogy egy ország ingatlanvagyonából 10-15 százalék lehet befektetési célpont, Magyarországon a 65 ezer milliárd forintos ingatlanvagyont tekintve nagyjából 6 ezer milliárd forintos fejlesztési potenciállal lehet számolni. A bankok vállalatihitel-állománya ennél jóval kisebb, 5 ezer milliárd forint.
A leggyorsabban megtérülő beruházások a lakásszektorban vannak, ahol további bővülésre lehet számítani - fogalmazott Kocsis. Emellett szól a reálbérek növekedése, az egyéni hitelfelvételi lehetőségek javulása, vagy például az, hogy a lakásvagyon több, mint 90 százaléka magántulajdonban van. A bankok erősödő piaci versenye is segíti majd a vállalkozókat; a banki finanszírozás a legolcsóbb finanszírozási forma az ingatlanfejlesztésben - fűzte hozzá.
A befektetési ingatlanpiacon 150 milliárd forintnyi értékű ügylet valósul meg évente Magyarországon - hangsúlyozta Hajnal István, a Biggeorge's NV vezérigazgatója, aki kifejezetten az 500 millió-5 milliárd forint közötti befektetési lehetőségeket, vagyis "a torta habját" elemezte előadásában.
Hajnal szerint egyre inkább szétnyílik az olló, szétválnak az első- és másodosztályú befektetési lehetőségek. A második kategóriás termékekből túlkínálat van, a jól kidolgozott beruházás kevés. A nemzetközi intézményi befektetők csak az elsőre "éhesek", a 20 millió eurós projektek nem érik el az ingerküszöbüket, a 40-50 millió eurós első osztályú irodaházakat vagy bevásárlóközpontokat azonban szívesen megvásárolnák.
A hazai kis- és közepes befektetők tőkeereje ugyanakkor ritkán haladja meg az 500 millió forintot. A hozamtermelő képesség jelentősen változik, a felső kategóriában az európai átlaghoz hasonló.
A foglalkoztatottság csökkenése, az osztott munkaidő, valamint az otthoni munka elterjedése Hajnal István szerint akár középtávon is mérsékelheti az irodaterület-igényt. A jó telek egyre kevesebb, a kínálati árak emelkednek, így e területen csökkenő befektetési kedvre kell számítani. A lakóprojekteket stagnáló árszint jellemzi, e területen a befektetőknek még vannak lehetőségeik.
A legnagyobb jövőbeni potenciál a logisztika és az ipar területén van, itt a piac, a kereslet és a bérlők száma egyaránt folyamatosan növekszik, ami olyan hátteret jelent, amire a befektetők hosszabb távon is támaszkodhatnak.
A hotel és szabadidős ingatlanokba való befektetést pedig nagyon alapos elemzésnek kell megelőznie. Igazán nagy dobásra, ahol komoly tőkenövekményt lehet elérni, már nem nagyon van esély, a logisztika, a hotel- és a lakásfejlesztés 500 millió és 5 milliárd forint közötti szegmensében azonban a hazai intézményi befektetőknek még jó lehetőségeik vannak - véli a Biggeorge's igazgatója.
Kocsis Péter szerint csupán az iroda-, a kiskereskedelmi és az ipari ingatlanfejlesztéseknek köszönhetően 1995 óta 2000 milliárd forintos ingatlanállomány jött létre, az éves növekedés - a lakásállomány bővülésének is köszönhetően - eléri a 381 milliárd forintot.
Ha azt vesszük alapul, hogy egy ország ingatlanvagyonából 10-15 százalék lehet befektetési célpont, Magyarországon a 65 ezer milliárd forintos ingatlanvagyont tekintve nagyjából 6 ezer milliárd forintos fejlesztési potenciállal lehet számolni. A bankok vállalatihitel-állománya ennél jóval kisebb, 5 ezer milliárd forint.
A leggyorsabban megtérülő beruházások a lakásszektorban vannak, ahol további bővülésre lehet számítani - fogalmazott Kocsis. Emellett szól a reálbérek növekedése, az egyéni hitelfelvételi lehetőségek javulása, vagy például az, hogy a lakásvagyon több, mint 90 százaléka magántulajdonban van. A bankok erősödő piaci versenye is segíti majd a vállalkozókat; a banki finanszírozás a legolcsóbb finanszírozási forma az ingatlanfejlesztésben - fűzte hozzá.
A befektetési ingatlanpiacon 150 milliárd forintnyi értékű ügylet valósul meg évente Magyarországon - hangsúlyozta Hajnal István, a Biggeorge's NV vezérigazgatója, aki kifejezetten az 500 millió-5 milliárd forint közötti befektetési lehetőségeket, vagyis "a torta habját" elemezte előadásában.
Hajnal szerint egyre inkább szétnyílik az olló, szétválnak az első- és másodosztályú befektetési lehetőségek. A második kategóriás termékekből túlkínálat van, a jól kidolgozott beruházás kevés. A nemzetközi intézményi befektetők csak az elsőre "éhesek", a 20 millió eurós projektek nem érik el az ingerküszöbüket, a 40-50 millió eurós első osztályú irodaházakat vagy bevásárlóközpontokat azonban szívesen megvásárolnák.
A hazai kis- és közepes befektetők tőkeereje ugyanakkor ritkán haladja meg az 500 millió forintot. A hozamtermelő képesség jelentősen változik, a felső kategóriában az európai átlaghoz hasonló.
A foglalkoztatottság csökkenése, az osztott munkaidő, valamint az otthoni munka elterjedése Hajnal István szerint akár középtávon is mérsékelheti az irodaterület-igényt. A jó telek egyre kevesebb, a kínálati árak emelkednek, így e területen csökkenő befektetési kedvre kell számítani. A lakóprojekteket stagnáló árszint jellemzi, e területen a befektetőknek még vannak lehetőségeik.
A legnagyobb jövőbeni potenciál a logisztika és az ipar területén van, itt a piac, a kereslet és a bérlők száma egyaránt folyamatosan növekszik, ami olyan hátteret jelent, amire a befektetők hosszabb távon is támaszkodhatnak.
A hotel és szabadidős ingatlanokba való befektetést pedig nagyon alapos elemzésnek kell megelőznie. Igazán nagy dobásra, ahol komoly tőkenövekményt lehet elérni, már nem nagyon van esély, a logisztika, a hotel- és a lakásfejlesztés 500 millió és 5 milliárd forint közötti szegmensében azonban a hazai intézményi befektetőknek még jó lehetőségeik vannak - véli a Biggeorge's igazgatója.