Surányi: „nem vagyok boldog az alacsony infláció miatt”

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A stabilitási és növekedési egyezmény, illetve a maastrichti kritériumok nem alkalmasak arra, hogy a közép-kelet-európai országok számára megteremtsék a maximális és fenntartható növekedés feltételeit – mondta Surányi György egykori jegybankelnök.

Surányi György, a Banca Intesa közép-kelet-európai regionális igazgatója a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvány által szervezett budapesti konferencián beszélt a Corvinus Egyetemen. "A maastrichti kritériumoknak nem az a hibájuk, hogy túl szigorúak, hiszen senki sem szeretne lazább fiskális és monetáris feltételeket, ugyanakkor a rendszer inkonzisztens, rugalmatlan, leegyszerűsített, azaz nem elég jó" – fejtette ki Surányi György.

Észtország példáján mutatta be a volt jegybankelnök, hogy az adósság nélküli, kiegyensúlyozott államháztartással rendelkező, gyorsan növekvő mintaország valószínűleg képtelen lesz a jelenleg 4,5 százalékon álló inflációt a kritériumnak megfelelő szintre levinni. A rögzített árfolyam miatt a monetáris politika nem tud kamatot változtatni, így keresletet szűkíteni, ezért ömlik be a külföldi tőke, nagy a likvíditás és folyamatosan bővül a kereslet.

A munkaerőpiac sajátosságait is figyelembe véve költségoldalon árfelhajtó erők működnek, amit a jegybank nem képes keresleti oldalról korlátozni, azaz felelős gazdaságpolitika mellett is magasabb az infláció, mint amennyit a maastrichit kritériumok megengednek – mondta Surányi. Észtország akkor tudná levinni az inflációt a megkövetelt szintre, ha tovább srófolná felfelé a költségvetés többletét, például megkurtítaná a szociális, jóléti kiadásokat, visszafogná a fejlesztéseket, azaz végső soron lassítaná a gazdasági növekedést.

"A következtetés az, hogy a Stabilitási és Növekedési Egyezmény visszafogja a gazdasági növekedést" – összegezte véleményét a volt jegybankelnök.

Egy kis és nyitott gazdaságú ország, mint amilyen Magyarország, csak akkor tud tartósan gyorsan növekedni, ha az exportra és a beruházásokra épít – mondta Surányi, hozzátéve, hogy ha a folyamat megfordul, azaz a költségvetés kereslete és a belső fogyasztás válik a növekedés motorjává, akkor tartós egyensúlyhiány, majd lassulás lép fel.

A magyar gazdaság 1995-2001 között az első, 2001-2004 között a második modellt valósította meg. "Nem vagyok boldog az alacsony magyar infláció miatt, mert az nem az egészséges gazdaságot jelzi" – fogalmazott Surányi, hiszen miközben a gazdaságpolitika szinte minden hibát elkövetett, amit elkövethetett, addig az infláció alacsony szintje "magyar csodát" jelez.

Magyarázatul elmondta: ha nő a költségvetés hiánya, az államadósság, a reálbérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, romlik a fizetési mérleg, akkor rövid és középtávon mindenképpen gyorsulnia kellene az inflációnak.

„Ha a felsorolt folyamatok ellenére meredeken csökken az infláció, akkor az csak művi lehet, azaz tovább rontja a makrogazdaság amúgy sem jó helyzetét" – mondta Surányi.