| A kormány még vizsgálja az új brit javaslatot |
| Első ránézésre az új brit javaslat kétségkívül hajszállal kedvezőbb Magyarország számára, mint a korábbi, de a javaslat részletes értékelése most is folyik - kommentálta Batiz András kormányszóvivő az uniós költségvetésére vonatkozó új előterjesztést. |
Az EB elnöke mellett a lengyelek is hangot adtak elégedetlenségüknek és a miniszterelnök bejelentette, hogy elutasítják Nagy-Britannia új költségvetési javaslatát, amely közel 3 milliárd euróval növelte a korábbi tervezet összegét. „A javaslatot a jelen állapotában meg fogjuk vétózni - közölte Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök varsói sajtóértekezletén. - Semmilyen módon nem elégít ki bennünket" - hangoztatta.
Elutasító hangok érkeztek Berlinből is, elégtelennek minősítve a britek új tervezetét. „Ez még mindig nem olyan javaslat, amely tárgyalások alapját képezhetné” - jelentette ki egy nevének elhallgatását kérő magas beosztású német illetékes, aki szerint a berlini képviselők „kemény tárgyalásokra készülnek és nem zárható ki a kudarc sem”.
A helyes irányba mutató lépésnek, ugyanakkor "nem elégségesnek" nevezte az új brit javaslatot a holland kormányfő szóvivője. Henk Bronk elsősorban azt kifogásolta, hogy a tervezet mindössze 850 millió euróval mérsékelné Hollandia éves nettó befizetési kötelezettségét. „Ez elégtelen (csökkentés)” - hangoztatta a szóvivő, akinek hazája az EU legnagyobb nettó befizetői közé tartozik. Hága korábban egymilliárd eurós mérséklés szükségességét emlegette. Bronk arról nem tett említést, hogy Hága a kétnapos EU - csúcson is ragaszkodni fog-e a korábbi álláspontjához.
„Ezek a javaslatok diszkriminatív jellegűek, és visszalépést jelentenek. A brit EU - elnökségnek tehát újra kell gondolnia elképzelését” – nyilatkozta Guy Verhofstadt belga kormányfő szóvivője. A költségvetéssel kapcsolatos kérdésekről beható tárgyalásokat folytathat egymással csütörtök délelőtt Verhofstadt és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. Nyilvánosságra került, hogy a délután kezdődő brüsszeli EU - csúcsértekezlet előtt külön, közös tanácskozást tartanak a visegrádi országok és a Benelux-országok vezetői
A holnap kezdődő brüsszeli EU-csúcsértekezleten a 2007-2013 közötti keretköltségvetésének számairól kellene határozni. Bár az EU a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének elenyésző részével (nagyjából egy százalékával) gazdálkodhat csak, ez erre a hétéves időszakra így is hatalmas, 800-900 milliárd euró közötti szám lesz.
Az Európai Unió jelenlegi, brit elnöksége másfél héttel ezelőtt az EU-s bruttó nemzeti jövedelem, a GNI 1,03 százalékát kitevő költségvetési tervezetet terjesztett a tagállamok elé. A brit tervezet jócskán elmaradt az Európai Bizottság eredeti javaslatától, illetve az Európai Parlament által idén nyáron megszavazott összegtől - de alatta maradt a korábbi, luxemburgi elnökség 1,06 százalékos elképzelésének is.
A kiadások megkurtítását az EU nagy nettó befizető államai akarják, amelyek még az 1,06-os luxemburgi tervezetet is sokallják, és 1 százalékig szeretnének visszamenni. S a brit elnökség - ha már a közös költségvetés legnagyobb tételéhez, az EU-s pénzek 40 százalékát felemésztő közös agrárpolitikához egy korábbi megállapodás miatt nem nyúlhatott - a második legnagyobb tételnél, a főként az új belépők felzárkóztatását szolgáló strukturális és kohéziós politikáknál próbált spórolni
A mostani csúcsértekezleten nem annyira az új tagállamok és a brit elnökség, hanem a régi tagállamok egy része és London között várják a legnagyobb vitákat.
Nagy-Britannia a nyolcvanas években elérte, hogy EU-befizetései egy részét visszatérítésként megkaphassa, s ehhez a gyakorlathoz még most is ragaszkodik, pedig ma már az EU egyik legfejlettebb államának számít. A visszatérítés kérdésének újragondolását London a közös agrárpolitika megreformálásához köti, ami szintén jogos lenne - ám itt meg a franciák ellenkeznek, mivel ők ezen politika legfőbb haszonélvezői. Ez a probléma hiúsította meg a megállapodást a júniusi brüsszeli csúcsértekezleten, s a vita mind a mai napig tart.