Ingatlanügyletek: miért, mennyit fizetünk?

Ki fizet?

Az ügyvédi díjakat a vevő fizeti, a közvetítő viszont az eladott lakás tulajdonosától kapja a százalékot. Az eladó nem kötelezhető az ügyvédi költség teljesítésére, a vevő pedig arra, hogy az eladó által kijelölt ügyvédnél készíttesse el a szerződést. Ebben tehát meg kell állapodniuk. A közvetítői jutalékot az első pénzmozgáskor kell kifizetni: ez leggyakrabban a foglaló átadását jelenti.

Az ingatlanközvetítők jutalékát mindig az eladott ingatlan ára határozza meg. A fővárosban és környékén átlagosan 3 százalék ez az összeg. Kisebb vidéki településeken azonban szemérmetlen rablásnak számítana ekkora arány: egy nemrégiben Sopronban megrendezett ingatlankonferencián az ország minden részéről összegyűlt közvetítők maximálisan 1,5 százalékban határozták meg munkadíjukat. Ezért ráadásul többet is kell dolgozniuk, mint a fővárosban.

Persze létezik az átlagnál magasabb díj is. Működnek olyan országos irodahálózatok Magyarországon, amelyek franchise rendszerben kínálnak ingatlant. Ezek közül több is 5 százalékot kér: a magas jutalékot a nagy választékkal, az országos adatbázis felépítésének és marketing költségeivel indokolják.

Jutalék visszajár?

Bérleti szerződés esetén az ingatlanos az éves díj 1/12-ét kéri: azért nem egyhavi díjat mondanak, mert ha nem tart addig a szerződés, akkor is jár a pénz. Vita folyik arról közvetői berkekben, hogy ha az üzlet (adásvétel, lakásbérlet) az alku megkötése után mégsem jön össze, bár az ingatlanos összehozta a feleket, visszajár-e a jutalék. A szakmát oktatók közül többen azt mondják, így becsületes, ám annak az érvnek is van létjogosultsága, hogy az ingatlanos összehozta a megállapodást, tehát elvégezte munkáját.Az adásvételi szerződések megkötéséért az ügyvédek átlagosan az ingatlan értékének 1 százalékát kérik, mondja Németh Zoltán ügyvéd, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára. Ez azonban nem mindig érhető el: ha nagy értékű a villa vagy lakás, ez az arány túlzott lehet. Egy 100 milliós családi ház esetén csak az ügyvéd költsége elérné az 1 millió forintot. Ezért a főtitkár úgy fogalmaz: egyes helyeken 50, máshol 100 millió felett csökken a tarifa, egészen fél százalékig.

Az átlagot felfelé húzza viszont, ha kisebb értékű, 8-10 millió forintos lakással van dolga a jogásznak. Szintén vastagabban fog az ügyvédi ceruza, ha nagyon bonyolult az ügylet. Ilyen eset, ha sok az eladó, sok a vevő, a nagyobb számban vannak az elővásárlási jogról lemondók. Szintén bonyolult ügymenetnek számít, ha külföldi állampolgár is érintett az ügyben. Utóbbi esetekben a díj 2-3 százalékra emelkedik. A díjak nettó árak, áfa is járul hozzájuk.

Ingatlanbérleti szerződés esetén az ügyvéd a lakás havi bérleti díjának megfelelő összeget kér el – persze csak egyszer. Nagyobb ingatlanok vétele vagy bérlete esetén azonban már nincsenek átlagok és szokások: minden megállapodás kérdése.

Cégvétel óradíjasan

Utóbbi tárgya lehet az is, hogy nem százalékot, hanem óradíjat kap az ügyvéd. Ezt a ráfordított munka alapján határozzák meg. Budapesten az ügyvédi munkaóra legalább 10 ezer forint plusz áfa, maximális árként Németh Zoltán a 60 ezer forint plusz áfát határozza meg. Utóbbi árfekvés – és minden 30 ezer forintos óradíj feletti összeg – elsősorban külföldi irodák magyar képviseletére, multinacionális cégekre jellemző.

Az óradíjas megoldás népszerű olyankor, amikor az ingatlant céggel együtt adják-veszik. E módszer előnye, hogy nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Nagyon népszerű módszer ez külföldi vásárlók körében, hiszen egy cég megalapítása egy-két nap, és minden költség (utazás, fenntartás) elszámolhatóvá válik. Az óradíj azért vált be ezekben az esetekben, mert a vállalkozást át kell világítani (due diligence). Szintén lehet óradíjban megállapodni, ha vagyoni értékű jogot alapítanak, például haszonélvezeti jogot jegyeznek be.

Mit kapunk a pénzért?

Az ügyvédi díjak vidéken jelentősen alacsonyabbak lehetnek, különösen a keleti országrészben. A fenti összegek fejében az ügyvéd felelősséget vállal azért, hogy az átruházott jogokat, a cég tulajdonosváltozását a földhivatal és/vagy a cégbíróság bejegyezze. Eddig a pontig a jogásznak helyt kell állnia, ha ő követett tartalmi vagy formai hibát.Adásvételi szerződést köthetünk közjegyző jelenlétében is. A közjegyző az okirat elkészítéséért egy 1991-es Igazságügyi Minisztérium által rögzített összeget kérhet, amely az ingatlan értékétől függően szabja meg a díjat. Az összegek az illetékszabályokhoz hasonlóan bonyolultan deríthetők ki. Egy példa 5 és 10 millió forint között ingatlan esetén a közjegyzőnek fizetendő fix összeg 56 700 forint, amelyhez csatlakozik az 5 millió feletti rész fél százaléka.

Közjegyző szükséges lakáshitelek igénylésekor. A hitelszerződés közjegyzői okiratba foglalása garantálja, hogy a hitelező bank az adós szerződésszegése esetén ne kényszerüljön pereskedésre, hanem gyorsan érvényesítse követelését az adóssal szemben.

A közjegyzői díj összege a lakáshitelek 1 százaléka, ám 5 millió forint feletti kölcsön esetén fél százalékig süllyedhet. Az államilag támogatott lakáshiteleknél 3 millió forintig 25 ezer forint, 5-10 millió között 37 ezer forint, 10 millió fölött 43 ezer forint a közjegyzői díj.

A közjegyzői kamara egyébként nemrégiben úgy foglalt állást, hogy e díjakat a bankoknak kellene fizetniük, mivel az ő érdekük az okirat elkészítése.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media