Váratlan bejelentéssel rukkolt elő a Hungexpo Rt.-t elnyert TriGránit-csoport egyik tagja, az Euroinvest Közép-európai Befektetési Rt. A privatizációs szerződés aláírásának előestéjén Völker Zsolt, az Euroinvest vezérigazgatója arról tájékoztatta a tököli volt szovjet katonai légibázist környező települések polgármestereit: nem kizárt, hogy a 144 hektáros területen egy új vásárközpontot hoznak létre. Miközben tököli tulajdonostársuk, a TriGránit már "nyakig benne van" egy expóberuházásban, jelesül a kőbányai Hungexpo Rt. fejlesztésében. A fórumról tudósító helyi lap, a Kisváros ebből mindenesetre egyenesen a Hungexpo Tökölre kiköltöztetésére következtetett. Völker Zsolt a HVG-nek "sem megerősíteni, sem cáfolni" nem kívánta a költözködés tervét, csupán annyit hangsúlyozott: nem a Hungexpo áttelepítéséről, hanem egy vásárközpont létrehozásáról beszélt (jóllehet a "tököli konkurencia" alig 20 kilométerre lenne a Hungexpótól). Két hete szűkebb körben, a tököli önkormányzat összevont bizottsági ülésén mindenesetre ismét terítékre került a vásárváros ügye. Ezúttal az Euroinvest igazgatósági (it) tagja, Benedek András vetette fel az elképzelést a képviselőknek.
Mindebből a Hungexpo eladójának, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek (ÁPV) csak annyi tűnt fel, hogy a vevő kitartóan próbál benyomni egy passzust a Hungexpo április végéig aláírandó adásvételi szerződésének tervezetébe. Eszerint a vis major klauzulát kibővítenék azzal, hogy amennyiben nem a vevőnek felróható hibából - hanem például a hatósági engedélyeztetési eljárás késlekedése miatt - csúszik, netán ellehetetlenül a kőbányai Hungexpo-beruházás, az új tulajdonos egyoldalúan módosíthatná a megállapodást. Az ártatlannak tűnő kiegészítés az ÁPV-s szakértők szerint viszont annak is megnyitotta volna a kiskaput, hogy a befektető ennek ürügyén például más helyszínt keressen a Hungexpónak. A vevő kéréséhez azonban az ÁPV nem járult hozzá, sőt Baranyi Imre, a Hungexpo eladásáért felelős it-tag szerint olyan pénzügyi garanciákkal bástyázták körbe az adásvételi szerződésben foglaltakat, köztük a Hungexpo kőbányai fejlesztését, amelyek utólagos korrigálása igencsak "fájna", magyarán milliárdokba kerülne a befektetőnek.
A Hungexpo privatizációs finisében bedobott helyszínváltó ötlettel az egyik probléma az, hogy a jelek szerint nemcsak az ÁPV, hanem a konzorciumbeli társ sem tudott róla. A francia GL Events legalábbis hétfőn - partnere nevében is - közleményben cáfolta a sajtóban megjelenteket. Eszerint: "A GL Events-TriGránit konzorciumnak soha nem állt szándékában elköltöztetni a Hungexpót a kőbányai helyszínről." Az elhatárolódás persze érthető, a csapat ugyanis éppen azzal a koncepcióval nyert, hogy az expó Kőbányán marad. Márpedig a verseny feltételeitől való utólagos eltérés joggal váltaná ki az üzletről lecsúszott, az expót Ecserre kiköltöztetni szándékozó második helyezett háborgását. A Carion-csoport ez esetben akár kártérítési pert is indíthatna az ÁPV ellen, amit utóbbi aligha vállalna.
Pedig ráció éppen volna a most már elvetéltnek tűnő elképzelésben. A vevő konzorcium a Hungexpo Rt. 77 százalékos részvénycsomagjáért ugyanis 8 milliárd forintot ajánlott, ezenfelül összesen 7,5 milliárd forintnyi fejlesztést ígért úgy, hogy máig nem tisztázott, ki és milyen forrásból állja a terület kapcsolódó infrastrukturális beruházásait, az elavult, jelenleg is szűkös úthálózat átépítését. Miután a pályázati kiírásban az ÁPV nem kért erre vonatkozó konkrét, a fővárossal és a kerülettel is egyeztetett terveket, a nyertes ajánlatában nem is szerepel a teljes, összesen 6-10 milliárd forintra taksált infrastrukturális fejlesztés. Kőbánya és a főváros a kilencvenes évek közepén elkészítette a közútfejlesztésére vonatkozó koncepcióját, amelyben egyebek között 2x2 sávossá bővítenék a Fehér utat, sőt akad olyan verzió, amelyben az Albertirsai út is kétsávosként szerepel, továbbá átépítenék a főváros legforgalmasabb csomópontjának számító Éles sarkot, villamosvágányokat helyeznének át, és közvetlenül az expó mögött bekötőút csatlakoztatná a vásárvárost a majdan elkészülő M4-es sztrádához.
Pénz híján azonban a tervekből semmi sem lett. Így viszont könnyen patthelyzet alakulhat ki, mivel a X. kerületi önkormányzat költségvetésében - amely egyébként a Hungexpo Rt. 17 százalékos részvénycsomagjának eladásából 1,8 milliárd forint bevételhez jut - nem szerepel egyetlen fillér sem e célra, hasonlóan a fővároshoz, amely legkorábban 2015 után számol az ottani útfejlesztéssel. A főváros egyelőre a konkrét tervekre vár, de előzetesen anynyit már jeleztek a HVG-nek, hogy ha az expó fejlesztése további forgalomnövekedést gerjeszt, csak az úthálózat párhuzamos kiépítésével adják áldásukat a beruházásra, azaz egyebek között a tervbe vett 10 ezer négyzetméteres konferenciaközpont, az új pavilonok, a parkolók építéséhez.
Eközben a TriGránit máig nem döntötte el, mihez kezd a tavaly márciusban mintegy 2 milliárd forintos vételi ajánlattal elnyert tököli volt katonai légibázissal (HVG, 2004. május 15.). Az eredeti elképzelés, a fapados reptér létesítése ugyanis bedőlni látszik, miután az állam nem járul hozzá a légikikötő nemzetközi státusának megadásához, az önkormányzatok pedig hallani sem akarnak egy nagy forgalmú reptér üzemeltetéséről. Vásárváros kialakításához viszont szabad a pálya, sőt az infrastruktúra is simább ügynek látszik. Állami forrásból ugyanis 2007-re megépül a repülőteret Szigetszentmiklós érintésével az M0-sra csatlakoztató, 2,3 milliárd forintba kerülő út. Kisebb áldozattal megoldható a tömegközlekedés is, hiszen a légibázisig még a szovjetek építettek ki egy vasúti sínpárt.
A bökkenő az, hogy a Hungexpo helyszíneként "hivatalosan", azaz a pályáztatás idején még szóba sem jöhetett Tököl, hiszen a kormány csupán tíz hónapnyi mérlegelés után, 2004 decemberében hagyta jóvá a reptér értékesítését. Addigra viszont a Hungexpo privatizációjára frissiben összeállt konzorciumnak már be kellett nyújtania ajánlatát. A párosból a HVG információi szerint a francia fél a meghatározó, úgy tudni, a konzorciumban több mint 80 százalékos a részesedése, így a TriGránitnak az eddigieknél meggyőzőbb érvekre lesz szüksége ahhoz, ha partnerét valóban rá akarja venni az immár egyre költségesebbnek tűnő "társasjátékra".
MINK MÁRIA