A tavalyi egész évben értékesített 1118-nál csaknem 50 százalékkal több autót adott el a Magyar Suzuki Rt. Szlovákiában 2005 első hat hónapjában pusztán amiatt, hogy átvette az ausztriai Suzuki-üzemtől a szlovák értékesítési hálózatot. Szlovéniában pedig, szintén hasonló okból, 10 százalékkal növelte exportját a japán autógyártó magyarországi leánya.
Szakértők szerint jórészt az ehhez hasonló, nemzetközi cégcsoportokon belüli "átrendeződések" következtében ugrott meg az utóbbi hónapokban oly látványosan a magyar kivitel a régió többi országába. Az új tagállamokba irányuló export az EU-csatlakozással csaknem 50 százalékkal bővült, és még ennél is nagyobb mértékben, 54,2 százalékkal növelték forgalmukat a hazai cégek a régión belüli, de még az unión kívüli országokba, elsősorban a csatlakozásra váró Romániába.
Csaknem a felére, a tavalyi 1,7 milliárd euróról 950 millióra csökkent a külkereskedelmi mérleg hiánya az első négy hónapban, az árukivitel 12 százalékos és a behozatal 6 százalékos bővülése mellett. Májusban pedig - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint - folytatódott a javuló tendencia: az export 11,6, míg az import csupán 5,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Mindez ráadásul az export jövedelmezőségét rontó, erősödő forint mellett történt: 2004 áprilisa óta az euróhoz képest 5, a dollárral szemben pedig 10 százalékkal értékelődött fel a magyar valuta. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy 2004-ben a csatlakozást megelőző hónapokban a behozatal értéke kiugróan magas, míg a kivitelé alacsony volt (lásd grafikonunkat). A KSH szerint az utóbbi hónapokban az export felfutása leginkább a mobiltelefonok, a gépjárműmotorok, a személygépkocsik, valamint a kőolajtermékek kivitelének tulajdonítható, vagyis változatlanul a multinacionális cégek viszik a prímet.
Az exportőrök listáját a tavaly őszi, 50 millió eurós kapacitásbővítő beruházása után minden bizonnyal a Nokia Komárom Kft. vezeti - tippel Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója -, amely hivatalosan nem szolgáltat adatot magáról. Karsai szerint az élvonalban egy év alatt számottevő átrendeződés történt. A 2004-ben a legnagyobb külkereskedelmet lebonyolító öt cég exportjának részesedése mintegy 3 százalékkal csökkent.
Miközben az Audi Hungária Motor Kft. 2003-ban még 10 százalékban járult hozzá a teljes magyar kivitelhez, 2004-ben 8,8 százalék volt ez az arány, mégpedig az egyik sportautómodell gyártásának kifutása miatt. A Flextronics International Kft. részesedése pedig a 22 százalékos exportárbevétel-visszaesés következtében 8,2 százalékról 5,6 százalékra mérséklődött. Ráadásul az elektronikai bérgyártásra szakosodott cég eredménye az idén várhatóan még tovább romlik, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a zalaegerszegi telephelyén az első negyedévben mintegy kilencszáz dolgozótól vált meg, mert elveszítette az egyik mobilgyártó megrendeléseit. Megdobta ugyanakkor az exportot a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Rt. regionális terjeszkedése, ám a magyar kőolajtermék-kivitel 92,8 százalékos bővülésében az áremelkedésnek is nagy szerepe volt.
A gazdasági tárcánál mindenesetre a versenyképesség javulása jeleként értékelik az exportbővülést. "Jól használtuk ki az EU-csatlakozással megnyíló lehetőségeket" - értékelte a fejleményeket a HVG-nek Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, aki ugyanakkor elismerte, hogy nem nőtt a kis- és középvállalkozások csekély, 18 százalék körüli részesedése a kivitelben. Habár Garamhegyi szerint néhány példa már arra is van, hogy lassan ez a szektor is erősödik. Például a korábban csak az esztergomi Suzuki-üzemnek bedolgozó Bakony Művek Kft. hamarosan Japánba is szállít ablaktörlőket, a mosonszolnoki Sapu Bt. pedig a nagy németországi autógyárak mellett az idén már a Volkswagen pozsonyi üzemének is értékesít visszapillantó tükröket, és jövőre új piacot lát magának a Szlovákiában nyíló Peugeot-gyárban is. Az autóipari beszállítókkal szemben egyelőre inkább kárvallottjai az uniós csatlakozás miatt kinyílt piacnak az élelmiszeriparban tevékenykedő hazai kisvállalkozások: az EU-ból származó élelmiszerimport 24 százalékkal nőtt az első négy hónapban az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az új tagállamokból érkező termékek köre 38,4 százalékkal bővült.
HVG |
Megállni látszik ugyanakkor a külkereskedelmi szaldó évek óta tartó romlása Ázsiával szemben: míg tavaly az első négy hónapban még 3,3 milliárd dollár volt a deficit, az idén már "csak" 2,4 milliárd dollár. "Diverzifikáltabbak a Magyarországra érkező befektetések, már nem nő a korábbi ütemben az ázsiai elektronikai alapalkatrészeket felhasználó késztermék-összeszerelő üzemek száma" - magyarázta a javuló tendenciát Bartha. A külkereskedelmi mérleg javuló egyensúlya - tavaly a deficit 3,8 milliárd euró volt, az idén 3 milliárd körül alakulhat - a magyar gazdaság talán legrosszabb mutatóján, a fizetésimérleg-hiányon is szépíthet valamelyest. Ezt a tavalyi, a GDP 8,8 százalékára rúgó deficit helyett az idén 7,5 százalékra prognosztizálják újabban a kutatók.
A 2001 óta nem látott mértékű, tavaly 3,4 milliárd, az idei első negyedévben pedig 1,1 milliárd eurót elérő tőkebeáramlásnak köszönhetően az export bővülése várhatóan folytatódik. "Ezek a beruházások valamikor 2006-ban kezdenek majd termelni és exportálni" - nyújtja tovább képzeletben az exportboomot Garamhegyi. Vita a kutatók és a kormány között csak arról folyik, szükség van-e az adófizetők pénzéből nyújtott, költséges befektetőcsalogatásra (lásd Minden áron című írásunkat a 87. oldalon). A gazdasági tárcánál azt mindenesetre elismerték: tartanak tőle, hogy a második félévben és jövőre alábbhagy a befektetők lelkesedése, mégpedig a parlamenti választásokkal járó csatazaj miatt.
G. TÓTH ILDA