Vészkombájnok

© sxc.hu

,,Ellenőrzött magyar baromfi" - e szavakkal szólt a telefonjába Szabó István, a Magyar Brojlerszövetség elnöke, amikor a HVG kereste. Mint kiderült, egy kollégája visszahívására számított. A kívülállók számára a szakmabeliek poénkodásának tűnő telefonos bejelentkezés ugyanakkor véresen komoly az évente 180-190 milliárd forint árbevételt elérő iparág számára: Szabó adatai szerint az elmúlt hetekben 15-20 százalékkal esett vissza a baromfitermékek eladása, a termelőket pedig 5-10 százalékos árcsökkentésre kényszerítik a felvásárlók. A baromfihizlalók erre a múlt héten elhatározott 30 százalékos termeléskorlátozással válaszoltak, ami viszont - a keltetőkbe tett tenyésztojások és a már az ólakba kihelyezett szárnyasok "kifutási ideje" miatt - a csirkénél csak kilenc hét, a pulykánál pedig fél év múlva éreztetheti hatását. Hat hónap alatt pedig lecseng a pánik - idézik fel a korábbi hasonló szituációk tapasztalatait a baromfisok.

Ingyen azonban ez sem megy. A Baromfi Terméktanács 200 millió forintot költ a médiahadjáratra, amelybe az agrártárca 20 millióval száll be, s amelyben az egyébként 2002 óta létező "ellenőrzött magyar baromfi" akció keretében az e védjeggyel ellátott termékek biztonságát próbálják tudatosítani a fogyasztókban.

Médiakampány eddig is volt - legalábbis a baromfisok szerint -, csak rosszul sült el. "Egy nem létező fantomtól rettegnek a fogyasztók, hiszen a madárinfluenza-vírus meg sem jelent Magyarországon" - mondja Vajas József, a Magyar Baromfi-szövetkezetek Szövetsége elnöke, aki szerint ha folytatódik a jelenlegi tendencia, a tenyésztők negyede tönkremehet. A fogyasztók bizalmának megingásáért a legtöbbet - legalábbis a baromfisok érdekvédelmi szervei szerint - az egészségügyi kormányzat tette. A Brojlerszövetség nyílt levélben szólította fel Rácz Jenő minisztert, hogy tekintettel a madárinfluenza állatbetegség voltára, korlátozza a témában adott sajtónyilatkozatait, ahogy ezt például német kollégája teszi.

"Három különböző vírusról beszélhetünk, ebből kettő valós, ezek keveredtek össze az emberek agyában" - magyarázta a HVG-nek Biró Péter Gábor, monori magánállatorvos. Biró a helyi televízióban már megtette a magáét: házilag fabrikált vírusmodellekkel szemléltette, hogy az ismert humán- és a szintén létező madárinfluenza-vírus mellett a harmadik, emberről emberre terjedő új madárinfluenza-vírus nem létezik, kialakulásának a lehetősége egyelőre elméleti. "Kitekerjem-e a papagájom nyakát, illetve fogyasztható-e a baromfihús és a tojás?" - idézett a napi két-három madárinfluenzával kapcsolatos kérdésből Bíró, aki szerint az emberek általában megnyugszanak attól, hogy a madárinfluenza-vírus 60 Celsius-fokon elpusztul.

Madárinfluenza Magyarországon az 1970-es évek elején fordult elő utoljára, s akkor pedig néhány nap alatt elfojtották. Ez most sem lenne másként - állítják az állat-egészségügyi hatóság emberei. A múlt héten - az agrártárca magyarázata szerint az uniós szabályozáshoz való illeszkedés miatt - az országos főállatorvos december 1-jéig megtiltotta, hogy élő baromfik állatvásáron és egyéb bemutatón vegyenek részt, illetve elrendelte, hogy a szabadon tartott baromfikat csak zárt térben lehet etetni-itatni, hogy minél kevésbé tegyék ki őket az esetleg vadmadárürülékkel is terjesztett vírusnak. Ennél többet egészen addig már nem is kell tenni, amíg meg nem jelenik valahol a madárinfluenza-vírus - mondta a HVG-nek Virsinger György, Pest megyei főállatorvos.

A baromfisokat ért - egyelőre nem számszerűsített - kárral, illetve a fogyasztók visszanyerésére szánt összeggel nem számolva eddig nem túl borsos a vírushisztéria számlája. A baromfikon és a vadmadarakon végzett szúrópróbaszerű víruskereső vizsgálatok költsége az agrártárca tájékoztatása szerint 45 ezer euró, aminek felét az EU megtéríti. A kór esetleges felbukkanása utáni teendőket végigzongorázó Pest megyei gyakorlatot pedig kihozták 200 ezer forintból. Ha viszont valahol felütné a fejét a kór, az adott állományt -100 százalékos kártalanítás mellett - ki kellene irtani, a góctól számított 3 kilométeres védőkörzetben korlátoznák, illetve csak megfelelő fertőtlenítés után tennék lehetővé a személy- és járműforgalmat, 10 kilométeren belül pedig megfigyelőszolgálatot állítanának föl.

A járvány taraja © sxc.hu

Nemcsak abban egységes az állatorvosi kar, hogy a madárinfluenzát a jelen helyzetben elsősorban állat-egészségügyi kérdésként kellene kezelni, hanem a nagy médiakampánnyal, az egészségügyi miniszter és az országos tisztifőorvos beoltásával fűszerezett madárinfluenzavakcina-kísérlet megítélésében is. "Az egy blöff" - osztotta meg sommás véleményét a látványos oltási akcióról a HVG-vel Szieberth István, volt megyei igazgató-főállatorvos. Az egészségügy notabilitásai ugyanis a H5N1 madárinfluenza-vírus vakcinázásra preparált készítményével oltatták be magukat, ez pedig emberi megbetegedést, illetve halálesetet csak a legextrémebb - Szieberth szerint Magyarországon elképzelhetetlen - körülmények között okozott (HVG, 2005. október 22.). Miközben a kísérlet kommunikációja azt sugallta, hogy az embereknek közvetlenül védettséget adó készítmény kísérletének vetik alá magukat. A szóban forgó, madarakra veszélyes vírus ott szedheti - és még ott is statisztikailag elenyésző számú - humán áldozatait, ahol az emberek gyakorlatilag együtt élnek az állatokkal, azok ürüléke, mindennemű egyéb váladéka igen nagy mennyiségben, tartósan és úgy van jelen a közvetlen környezetükben, hogy a légutakba kerül. Nagy mennyiségű vírus és legyengült immunrendszerű ember találkozására van szükség tehát a bajhoz, ami más, egyébként nem kórokozóként számon tartott mikroorganizmusok esetében is így van - hangsúlyozza Szieberth. Vagyis Magyarországon még a szárnyasokkal közvetlenül foglalkozókat is indokolatlan a "kipróbált" vakcinával beoltani, de a szükséges munkavédelmi és járványvédelmi szabályokat be kell tartani.

Ezek fényében különösen furcsa, hogy az egészségügyi miniszter a múlt héten bejelentette: a WHO márciusra már be is fejezi a "Magyarországon sikeresen tesztelt" vakcina forgalomba hozatali eljárását, azután pedig külföldön is árulni fogják a szert. Csakhogy amiről a miniszter beszélt, az bizonyosan nem véd az emberről emberre terjedő madárinfluenza-vírus ellen, tekintve, hogy olyan nem is létezik. A nemzetközi érdeklődést kiváltott vakcina legfeljebb a madarak oltására lehetne alkalmas, azt viszont térségünkben kifejezetten tiltja az Európai Unió - ami egyébként ez esetben megfelel a korábbi magyar járványvédelmi felfogásnak is -, mivel a beoltott állatok nem betegednének ugyan meg, de védettségük folytán hordozhatnák és terjesztenék a vírust. Márpedig éppen ennek a megakadályozása a fő cél, ezért is irtják ki azonnal azt az állományt, amelyben megjelent a vírus, vagy annak csak a gyanúja is felmerült. Azt viszont Szieberth sem vitatja, hogy a folyamatban levő oltóanyag-kísérlet technológiai próbának jó volt, és ha valóban kialakul az emberre is veszélyes vírus, elősegítheti a hatékony vakcina gyors és nagy tömegű előállítását.

Tegyük hozzá, Európa számos országában és az USA-ban nem sikerült megakadályozni, hogy a figyelemfelhívás ne váljon pánikkeltéssé. A nemzetközi hírügynökségek beszámolóiból az is kitűnik, hogy valamennyi nagy vakcinagyártó - köztük a francia Sanofi-Pasteur, az amerikai Chiron, a brit GlaxoSmithKline - megkezdte a madárinfluenza elleni oltóanyag kísérleti előállítását és humán kipróbálását. Egyelőre a legalkalmasabb technológiát, a szervezet immunválaszát erősítő adalékanyagokat keresik, miközben az Egészségügyi Világszervezet a vele együttműködő nemzeti laboratóriumok hálózatával továbbra is fokozott éberséggel figyelteti a H5N1 víruson végbemenő genetikai változásokat.

KELEMEN ZOLTÁN