Válóperes tárgyalásán a korábban egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választó egyéni vállalkozó az adóhatóságtól kapott igazolással szerette volna bizonyítani a jövedelmét, ám mielőtt belefoghatott volna a magyarázkodásba, hogy az abban szereplő összeg valójában nem is a jövedelme, a bíró az igazolásra tekintve megjegyezte: "Látom, maga az adóhatóságnál dolgozik." Ettől aztán az ilyenkor szokásosnál is kínosabban érezte magát a férfi, hiszen ha a bíró számára az sem világos, miért az adóhatóságtól hozott igazolást, akkor nyilván még kevésbé tájékozott az evával kapcsolatban.
Az evások sokszor jönnek zavarba olyan nyomtatványok kitöltésekor, amelyekben arra kell válaszolniuk, mennyi is a jövedelmük, hát még ha igazolást is fel kell mutatniuk róla. "A kettős könyvvitelt vezetők viszont saját maguk tudják igazolni a jövedelmüket" - mutat rá e számviteli metódus előnyére Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Az evások többsége azonban csak bevételi nyilvántartást vezet, azaz nem tartja számon költségeit.
Az evás egyéni vállalkozó az adóhatóságtól a bruttó bevételéről kaphat igazolást. Ezen a befizetett evát is feltüntetik, nem szerepelnek rajta viszont a befizetett járulékok, az iparűzési adó és természetesen más költségek sem. Így kellemetlen helyzetbe kerülhet az evás, ha a tiszta - s nem a költségekkel csökkentett - bevétele alapján rónak ki rá fizetési kötelezettséget, például gyermektartást.
Nagy fejtörést okoz a jövedelem igazolása annak is, aki evás társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja. Ha ugyanis személyes közreműködői díjat kap, mivel az adóhatóság csakis erre az összegre szólóan adhat ki jövedelemigazolást, az után fizet az illető személyi jövedelemadót (szja) is. Ráadásul az evás társaságok nem is kötelesek személyes közreműködői díjat fizetni tagjaiknak, hanem a költségek és az adó kifizetése után megmaradó pénzt kvázi "osztalékként" is kivehetik. Az így kiosztott jövedelmet pedig nem kell szerepeltetni az szja-bevallásban, sőt, ha az evásnak más szja-köteles jövedelme nincs, nem is kell bevallást benyújtania. Ekkor pedig az adóhatóság - mivel nem áll rendelkezésére adat - elutasítja a kérelmet.
Számtalan élethelyzetben okoz bonyodalmakat, hogy szükség lenne jövedelemigazolásra, de ilyet az evás vagy nem tud produkálni, vagy az nem a tényleges jövedelmet mutatja. Talán a bankok a legfelkészültebbek a magyar evás valóságra, például a Földhitel- és Jelzálogbanknál (FHB) lakáshitel-igénylés esetén elegendő az adóhatóság igazolása az előző év bevételéről, valamint arról, hogy az evásnak nincs köztartozása. A magánszemélyeknek fedezeti alapon folyósított hitelnél ugyanis azt vizsgálják, működik-e az illető cége, van-e bevétele a hitelt felvevőnek, azaz tud-e törleszteni - megfelelő biztosítéknak ugyanis ott van az ingatlanfedezet. "De akár jövedelemalapú lakáskölcsönhöz is juthat az evás ügyfél - mondta a HVG-nek Zádori János, az FHB szóvivője. - Ez akkor lehet fontos, ha nem elegendő neki az ingatlan értékének 50 százaléka erejéig adható fedezeti alapú hitel, hanem annak 60 százalékára van szüksége." A pénzintézet az evások esetében úgy vágta át ezt a gordiuszi csomót, hogy az éves bruttó bevétel egyhuszonnegyedét veszi figyelembe havi jövedelemként, vagyis az általános forgalmi adóval (áfa) növelt számlaérték felét. Hasonló metódussal számolnak a Budapest Banknál is. Az evások által igényelt személyi hitelek elbírálásakor a pénzintézet a bruttó bevétel 54 százalékát veszi nettó jövedelemnek - tájékoztatta a HVG-t Paragi Zoltán termékmenedzser.
A szakképzési hozzájárulásnál nem a bizonytalanság, hanem a mérték okoz gondot az evásoknak. Az általános szabály szerint a foglalkoztatóknak a bérköltség 1,5 százalékát kell befizetniük ezen a címen, ám az evásokat 2004. január 1-jétől kiemelték e körből. Azóta ugyanis nekik minden munkaviszonyban foglalkoztatott személy után a tárgyhó első napján érvényes minimálbér duplája után kell leróniuk a szakképzési hozzájárulást, függetlenül a munkavállalónak ténylegesen kifizetett összeg nagyságától. Előnyös, hogy a személyesen közreműködő tagok ebbe a létszámba nem számítanak bele, ugyanakkor hátrányos - a többi vállalkozáshoz képest -, hogy fizetni kell a betegállományban, fizetés nélküli szabadságon, gyesen-gyeden levők után is. Így például egy evás cég az idén évi 20 520 forintot köteles befizetni a közös kasszába egy, a szülése előtt nála dolgozó kismama után. A szabályozás jövőre sem változik - tájékoztatta a HVG-t Lucz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője -, mégpedig abból a megfontolásból nem, hogy az evásoknak nem kell nyilvántartást vezetniük a bérköltségekről; az adónem lényege az egyszerűség, s azzal minden mentesség, kedvezmény ellentétben állna. Vélekedésének ellentmondanak a társadalombiztosításijárulék-fizetési szabályok; ott ugyanis a tényleges bérfizetést - de legalább a minimálbért - kell alapul venni, s ehhez munkaügyi nyilvántartásra, bérlistákra is szükség van.
A jogalkotók időnként mintha megfeledkeznének az evásokról. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint például 2005. május 10-étől az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján fel kell tüntetni minden működő áfaalany nevét és adószámát. Ezáltal bárki ellenőrizheti majd az üzleti partnerétől kapott számla adatainak valódiságát. Igen ám, de az evások nem szerepelnek a listán, miután nem alanyai az áfatörvénynek, miközben a számláik tartalmazhatnak áfát. Hogy nem babra megy a játék, azt több bírósági ítélet is bizonyítja, amelyben megbüntették a fiktív cég számláját elszámoló adózót arra hivatkozva, hogy költségszámlája adatait nem egyeztette az APEH nyilvántartásaival, azaz hiányzott a jogban annyiszor számon kért "kellő gondosság".
LOVAS JUDIT, MICHNAI ATTILA