A nyugdíjpénztárak - különösen a magánpénztári ág - egészen az elmúlt évig nem dicsekedhettek jó hozamokkal, amiben jegybanki szakértők szerint elsősorban a túlzottan állampapír-központú befektetési politika a felelős. A pénztárak vagyonának majdnem háromnegyede az államkasszát finanszírozza, a fennmaradó részből pedig durván 10-10 százalékot tesz ki a részvény és a befektetési jegy. Tavaly azért fordult a kocka, mert az állampapírhozamok felfutása és a remekül teljesítő részvénypiac a pénztáraknak is jól jövedelmezett.
A jövő már nem ilyen rózsás. Több pénztár szerint az idén még elérhető ugyan a két számjegyű hozam, de árulkodó jel, hogy a kilátások az év vége közeledtével folyamatosan romlanak. A magánpénztári szektor befektetéseinek összetétele alapján szeptemberben még éves szintre átszámítva bruttó 13,72 százalékos hozam volt várható, ami októberre a kedvezőtlen piaci folyamatok miatt már 11,82 százalékra csökkent.
Itt lenne az ideje a befektetések szétterítésének, az alternatív befektetések közül pedig elsősorban a pénztári portfólióból szinte teljesen hiányzó ingatlanok felvételének, ami a világháború előtt jelentős részt képviselt a pénztárak invesztícióiban - vallják az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztárnál. Fórizs Sándor, a pénztár igazgatóságának elnöke szerint a pénztár tulajdonába kerülő ingatlanok bérbeadásával meg lehet alapozni a 2012-től már elkezdődő rendszeres kifizetéseket, az ingatlanhozamoknak a részvényekéitől és a kötvényekéitől eltérő mozgása jótékonyan kisimíthatja az időközi hozamkilengéseket, a fejlesztéseken elérhető jelentős extra pedig javítja a pénztár teljesítményét, sőt növelheti ismertségét, ráadásul stabilitást is sugároz. Utóbbit szem előtt tartva az Évgyűrűk tavasszal belevág egy 2 milliárd forint körüli lakóingatlan-beruházásba. A pénztár ezzel nagyjából ki is meríti lehetőségeit, hiszen 50 milliárd forint körüli vagyona 2,5 milliárdos közvetlen ingatlanbefektetésre ad módot. A pénztárak befektetési korlátait rögzítő kormányrendelet szerint ugyanis a pénztárak vagyonuk 5 százalékáig fektethetnek közvetlenül ingatlanba. A közvetett ingatlanbefektetés - például ingatlanalapok jegyeinek vásárlása - viszont a vagyon 10 százalékáig megengedett, de ebbe a korlátba már az ingatlanbefektetések is beleszámítanak.
HVG |
Nagyobb léptékben gondolkodik a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára (VIT), amely több mint 2 milliárdot fektetett be ipari parkban és lakóövezetben lévő telkekbe. Az egyiken többlakásos lakóházat is építtetnek, amely jövő őszre készülhet el. "Befektetési jegyek helyett inkább a fejlesztésben és a jó értelemben vett spekulációban látunk lehetőséget. Ingatlanalap jegyeit nem érdemes vásárolni, ha az alapban 30-40 százalékos az állampapír aránya, márpedig manapság ez nem ritka" - indokolta a pénztár döntését Soproni Gábor ügyvezető igazgató.
"Jelentős gazdaságélénkítő erő lenne, ha a nyugdíjpénztárak kihasználnák ingatlanbefektetési limitjüket, 2007-ben például már akár 100 milliárd forintot is beruházhatnának, ami fél százalékkal növelhetné a hazai összterméket" - érvelt a porfóliószínesítés mellett a HVG-nek Fórizs Sándor. Mindehhez azonban a szabályoknak is változniuk kellene, ezért a pénztár kezdeményezte, hogy a befektetési alapok mellett a pénztárak is élvezhessék a kedvezményes 2 százalékos vételi illetéket a 10 százalékos helyett a legalább tízéves befektetési céllal vásárolt ingatlanokra.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) azonban nem bánja, hogy a nyugdíjpénztárak csak óvatosan nyitnak az ingatlanbefektetések felé. Binder István szóvivő ezt néhány, zsákutcába torkoló ingatlanfejlesztéssel indokolta; szerinte először is a kockázatok felméréséhez szükséges szakértelmet kellene megszerezniük a pénztáraknak. Ezt a pénztárak többsége egyelőre az ingatlanalapokon keresztül veszi meg, azaz a legtöbben csak befektetési jegyet vásárolnak, rábízva magukat az alapkezelő ingatlanpiaci ismereteire.
Ezen a piacon is vannak azonban fokozatok, a - bárki számára hozzáférhető - nyílt végű és az előre meghatározott befektetői kör igényeire szabott zártkörű ingatlanalapok között. Utóbbiból egyetlenegy van, amelyet a Carion Befektetési Alapkezelő 2004 októberében hívott életre, s jelenleg egy biztosító mellett kilenc pénztár tartozik befektetői közé. Az 505 millió forintos eszközértékkel indult s mára 1,3 milliárd forintra duzzadt - öt-tíz évre előre bérbe adott irodákat, kereskedelmi és raktározási célú ingatlanokat vásárló - alap jegyeiből egy pénztár 300 millió forint körüli értékben jegyzett, míg az átlagos befektetés 100-150 milliós. Jakabos Anton, az alapkezelő vezérigazgatója a HVG-nek elmondta: szó van a folytatásról is, egy olyan, ugyancsak pénztáraknak szóló zárkörű alapról, amely egy változat szerint nyugdíjasotthonba fektetne, de a tervek még nem öltöttek kézzelfogható formát.
PAPP EMÍLIA