Ukrán-orosz gázvita: kérdések és válaszok

Miért emeli ilyen mértékben az Ukrajnának értékesítendő gáz árát Oroszország?

Az orosz hivatalos álláspont szerint kizárólag gazdasági döntések húzódnak a háttérben, ugyanis a gáz árát a nemzetközi piaci árfolyamnak megfelelően szabnák meg Ukrajnával szemben is. Azonban Andrew Walker, a BBC helyszíni tudósítója ukrán vezetőket idézve politikai motivációt említ az áremelés kapcsán. A 2004-ben bekövetkezett „Narancsos Forradalom” során ugyanis a nyugatbarát Viktor Juscsenko került az ország élére, s ebből kifolyólag a két ország között azóta is feszült viszonyok uralkodnak.

Mi a bizonyíték arra, hogy az orosz döntés politikailag, s nem gazdaságilag motivált?

Egyre feszültebb a helyzet

Közös levélben figyelmeztették az osztrák, a német, az olasz és a francia gazdasági minisztériumok vezetői Ukrajnát és Oroszországot arra, hogy az említett nyugati országokba irányuló orosz gázszállítmányok esetleges csökkenése kihat majd az Ukrajnával fenntartott jó kapcsolataikra - közölték vasárnap este Rómában. Közben a MOL felszólította nagyfogyasztóit, hogy álljanak át más fűtőanyagra. Részletek!

A körülmények árulkodóak. Egyes volt szovjet államok továbbra is nyomott áron kapják az orosz gázt. Ukrajnának az új árazás szerint 230 dollárt kellene fizetnie minden ezer köbméter földgázért, míg ugyanekkora mennyiségért Fehéroroszországnak csupán 47, Örményországnak és Grúziának pedig mintegy 110 dollárt számláz a Gazprom. A gázmonopólium türkmén gázfelvásárlása is gyanús, ugyanis a cég 30 milliárd köbméter földgázt vásárolt fel az Ukrajna legnagyobb beszállítójaként számon tartott közép-ázsiai országtól. Ez a mennyiség jóval több, mint a korábbi években, s szakértők szerint ez a lépés elősegítheti, hogy a Gazprom korlátozza Ukrajna lehetőségeit.

Korlátozhatóak-e az ukrán készletek anélkül, hogy ez hatással lenne Nyugat-Európára?

Ha a Gazprom egyszerűen lezárja az Ukrajnán áthaladó vezetékeket, ennek komoly hatása lehet Nyugat-Európára, ugyanis a teljes orosz gázexport mintegy 80 százaléka áramlik keresztül a volt szovjet tagköztársaság területén. A Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba érkező orosz gázszállítás azonban továbbra is zavartalanul zajlik. Ennek ellenére ha az ukrán vezetékek teljesen leállnak, érezhető lehet a hatás, ugyanis Oroszország szolgáltatja az Európai Unió gázfogyasztásának mintegy ötödét. Mivel jelenleg Ukrajna a nyugati országok számára szállított tranzitgázt használja, ezért értelemszerűen csökken a Közép-, és Kelet-Európai régióba érkező mennyiség is.

És Magyarország?

Magyarországra két vezetéken érkezik az import gáz: Ukrajnán keresztül Oroszországból Beregdarócnál elvi szinten maximálisan napi 30 millió köbméter, míg az ausztriai Baumgartnernél napi 12 millió köbméter. Ez utóbbi vezeték (HAG) leágazása az ukrán tranzit vezetéknek, ám összeköttetésben van a nyugati gázhálózatokkal is. Ezért kisebb mennyiségben, jóval drágább nyugati gáz is érkezik rajta.   Magyarországon évente 14 milliárd köbméter gáz fogy, aminek 80 százaléka import. Az orosz importfüggőség eléri a 70 százalékot.

Mit tehet Nyugat-Európa, ha megszűnik az ellátás?

Alexei Miller, a Gazprom ügyvezetője elmondta, ha a végsőkig feszül a helyzet, az orosz fél akár teljesen leállíthatja a gázvezetékeket. A cégvezető szerint azonban a Gazpromnak megvan a terve, „hogy biztosítsa az európai vásárlók számára az orosz gázellátást.”

Mindemellett Nyugat-Európának további lehetőségei vannak. Rövidtávú megoldást jelenthetnek a tartalékok, illetve egyéb beszállítók – például Norvégia – amelyek átveszik a kieső mennyiség fedezését. Az EU összehívta energetikai vezetőit, hogy megvitassa a problémát, a tárgyalásokat azonban január 4-ére tűzték ki, eddigre Oroszország elzárhatja a vezetékeket, ha nem jutnak addig megegyezésre Ukrajnával. Ez annyit jelenthet, hogy az EU politikusait egyelőre nem aggasztja a helyzet.

Mennyire fontos az orosz gáz Ukrajnának?

Bár Türkmenisztán a legjelentősebb ukrán beszállító, az orosz gáz mintegy 30 százalékát fedezi az ország fogyasztásának. A kemény tél során ezeknek a készleteknek a befagyasztása komoly problémákat okozhat Ukrajnának. Az energiaszektor vezetői elmondták, a fűtési igényeket ki tudják elégíteni saját forrásokból, azonban a ipari nagyfelhasználók számíthatnak korlátozásokra.

Milyen egyéb forrásokra számíthat Ukrajna?

Az ország saját készletei a teljes fogyasztás 22 százalékát képesek fedezni. A kitermelés fokozásával néhány százaléknyit lehetne fokozni az ellátást, azonban szakértők szerint csupán marginális lenne a változás. Türkmenisztán mellett Kazahsztán jöhet még szóba, mint alternatív forrás, azonban még a két ország együttesen sem tudná pótolni az Oroszországból évente beáramló mintegy 25 milliárd köbméternyi fűtőanyagot. A Gazprom türkmén gázfelvásárlása pedig tovább csökkenti a lehetőségeket.