A Total Hungaria Kereskedelmi Kft. 10 százalékos keresletnövekedést tapasztalt tavaly januárhoz képest a palackos gáz piacán, s nagyobb fogyasztást érzékelt a Mol Csoport is. Hiány azonban nincs sem a palackos, sem a tartályos sem az autógáz területén.
Általánosságban nézve, ha kismértékben is, de folyamatosan csökken a PB-gáz magyarországi felhasználása: a Magyar PB-gázipari Egyesülés szerint 2003-ban 229 ezer tonna, 2004-ben 228 ezer tonna, míg 2005-ben 225 ezer tonna PB-gázt adtak el Magyarországon.
Az elmúlt évben 92 ezer tonna PB-gázt adtak el palackban, míg tartályban 100 ezer tonnát. Az autógáz mennyisége 33 ezer tonna volt. Az elmúlt években változtak az arányok is: míg a tartályos gáz eladása 2003 óta 20 ezer tonnával nőtt, addig a másik két szegmensé csökkent. Három évvel ezelőtt palackban 110 ezer tonna gázt adtak el, míg az autógáz mennyisége 39 ezer tonna volt.
A palackos gáz piacán az előző években megindult csökkenés tavaly tovább folytatódott: 2005-ben 6-7 százalékkal mérséklődtek az eladások - mondta Zoltán Jenő, a Total Hungaria gázüzletág igazgatója. Ennek hátterében részben az áll, hogy egyre több otthont kötnek be a földgázhálózatba, s így a háztartások a fűtéskorszerűsítés során teljesen helyettesítik földgázzal a PB-palackot.
A turisztikai szokások megváltozása is a csökkenés irányába mutat: az egyéni turizmus helyett a szervezett, szállodákhoz, wellness programokhoz kötött belföldi turizmus tört előre. Ennek során a palackot használó kis kifőzdék, pecsenyesütők forgalma jelentősen visszaesett.
A Total Hungaria igazgatója szerint az idén tovább, 3-4 százalékkal csökkennek a palackos szegmens eladásai, saját piaci pozíciójukkal kapcsolatban hozzátette: a Total Hungaria a palackos piacon 20-22 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Péter István, a Mol Csoport PB termék vezetője egyetértett azzal, hogy a palackos gáz eladásának csökkenése tendenciózusnak tűnik. Saját piaci részesedésüket a palackos gáz területén 18 százalékra tette. A Mol szakembere kifejtette: a palackos gázt döntő hányadban főzésre használják. Ezért egyrészt a földgáz terjedésével a palackos gáz visszaszorul, másrészt a magas ár miatt egyre tudatosabban használják fel.
Magyarországon 2005-ben mintegy 100 ezer tonna PB-gázt adtak el tartályban. E szegmens, ellentétben a palackossal, tavaly körülbelül 5 százalékkal nőtt. A növekedés alapvetően az ipari termelés bővülésének és a sikeres mezőgazdasági szezonnak az eredménye: 2005-ben egyrészt jók voltak a termésátlagok, másrészt a termények relatíve magas nedvességtartalma magával húzta a szárítói pébégáz felhasználások növekedését. E területen a Total Hungaria piaci részesedése 15-18 százalékra becsülhető.
Zoltán Jenő szerint 2006-ra szintén jó termés prognosztizálható a mezőgazdaságban, míg a fűtési időszak klimatikus viszonyai nehezen becsülhetőek előre. Mindent egybevéve szerény növekedésre számít a szakma.
Péter István ezzel összefüggésben kifejtette: tapasztalataik szerint a tartályos fogyasztás alapvetően stagnál, de az útépítések ciklikussága és a mezőgazdasági terményszárítók időjárásfüggő teljesítménye az utóbbi két évben magasabban tartotta a keresletet. E szegmensben a Mol részesedése 24 százalék volt 2005-ben. Rámutatott: az utóbbi időben a földgáz elterjedése, valamint az árszintkülönbség nem késztette a fogyasztókat arra, hogy PB-gázt használjanak. Ugyanakkor az energiaárak piacivá válása stabilizálhatja a PB felhasználást.
Az autógáz eladások, hasonlóan a palackos értékesítéshez szintén mérséklődtek 2005-ben, 8-10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Mindez azzal is magyarázható, hogy az autógáz piacról megkezdődött a régi karburátoros Skodák, Ladák kiszorulása: korábban ezek átalakítása hozta meg a nagy boom-ot a gázautó piacon.
Zoltán Jenő szerint az új, korszerű befecskendezéses rendszerű gépkocsik átalakítása csak az év második felében gyorsult fel, amikor a benzin és az autógáz ára közötti különbség jelentősen megnőtt, és tartós maradt a különbség.
A Total Hungaria igazgatója úgy vélte, ennek köszönhetően 2006-ban további visszaesés nem várható, s így a 2005. évi eredmények megismétlődése valószínűsíthető. A Total Hungaria a benzinkút hálózatának korábbi átruházása miatt e szegmensben csupán körülbelül 5 százalékos piaci részesedéssel bír.
A Mol csoport vezetője elmondta: az autógáz-felhasználás 2002 óta csökken, a jövőbeni tendenciája kérdéses. Hozzátette: az autógáz piacon a társaság 33 százalékos részesedést mondhat magáénak. Péter István szerint az autógáz elterjedésének jelentős lökést adhatna, ha gyári garanciával lehetne ilyen üzemű autókat Magyarországon vásárolni. A garancia elvesztése ugyanis ma többeket elriaszt az átalakítástól.
Ráadásul a mélygarázsokból ezeket az autókat az üzemeltetők kitiltották, s ez jó néhány potenciális felhasználót elriaszt. A "gáz"-tól való általános félelem is szerepet játszik abban, hogy sokan nem tekintik alternatívának a PB gázüzemet. Az autósok félnek a csomagtér elvesztésétől is, bár ez a mai technológiai megoldások mellett már nem indokolt.
Péter István elmondta: tendencia, hogy az olcsó üzemeltetésre vágyók dízel autókat vásárolnak, s Magyarországon nincs semmilyen ösztönző- vagy támogató rendszer a gáz elterjesztésére az olcsóbb üzemanyagot kivéve. Az árkülönbségnek azonban körülbelül kétszeresnek kellene lennie ahhoz, hogy tömegével alakítsák át autóikat az emberek kettős üzeműre. Mivel a különbség nem ekkora, az elérhető környezetvédelmi előnyök így sajnos kihasználatlanul maradnak - fűzte hozzá.
Általánosságban nézve, ha kismértékben is, de folyamatosan csökken a PB-gáz magyarországi felhasználása: a Magyar PB-gázipari Egyesülés szerint 2003-ban 229 ezer tonna, 2004-ben 228 ezer tonna, míg 2005-ben 225 ezer tonna PB-gázt adtak el Magyarországon.
Az elmúlt évben 92 ezer tonna PB-gázt adtak el palackban, míg tartályban 100 ezer tonnát. Az autógáz mennyisége 33 ezer tonna volt. Az elmúlt években változtak az arányok is: míg a tartályos gáz eladása 2003 óta 20 ezer tonnával nőtt, addig a másik két szegmensé csökkent. Három évvel ezelőtt palackban 110 ezer tonna gázt adtak el, míg az autógáz mennyisége 39 ezer tonna volt.
A palackos gáz piacán az előző években megindult csökkenés tavaly tovább folytatódott: 2005-ben 6-7 százalékkal mérséklődtek az eladások - mondta Zoltán Jenő, a Total Hungaria gázüzletág igazgatója. Ennek hátterében részben az áll, hogy egyre több otthont kötnek be a földgázhálózatba, s így a háztartások a fűtéskorszerűsítés során teljesen helyettesítik földgázzal a PB-palackot.
A turisztikai szokások megváltozása is a csökkenés irányába mutat: az egyéni turizmus helyett a szervezett, szállodákhoz, wellness programokhoz kötött belföldi turizmus tört előre. Ennek során a palackot használó kis kifőzdék, pecsenyesütők forgalma jelentősen visszaesett.
A Total Hungaria igazgatója szerint az idén tovább, 3-4 százalékkal csökkennek a palackos szegmens eladásai, saját piaci pozíciójukkal kapcsolatban hozzátette: a Total Hungaria a palackos piacon 20-22 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Péter István, a Mol Csoport PB termék vezetője egyetértett azzal, hogy a palackos gáz eladásának csökkenése tendenciózusnak tűnik. Saját piaci részesedésüket a palackos gáz területén 18 százalékra tette. A Mol szakembere kifejtette: a palackos gázt döntő hányadban főzésre használják. Ezért egyrészt a földgáz terjedésével a palackos gáz visszaszorul, másrészt a magas ár miatt egyre tudatosabban használják fel.
Szerény növekedésre számít a szakma (Oldaltörés)
Magyarországon 2005-ben mintegy 100 ezer tonna PB-gázt adtak el tartályban. E szegmens, ellentétben a palackossal, tavaly körülbelül 5 százalékkal nőtt. A növekedés alapvetően az ipari termelés bővülésének és a sikeres mezőgazdasági szezonnak az eredménye: 2005-ben egyrészt jók voltak a termésátlagok, másrészt a termények relatíve magas nedvességtartalma magával húzta a szárítói pébégáz felhasználások növekedését. E területen a Total Hungaria piaci részesedése 15-18 százalékra becsülhető.
Zoltán Jenő szerint 2006-ra szintén jó termés prognosztizálható a mezőgazdaságban, míg a fűtési időszak klimatikus viszonyai nehezen becsülhetőek előre. Mindent egybevéve szerény növekedésre számít a szakma.
Péter István ezzel összefüggésben kifejtette: tapasztalataik szerint a tartályos fogyasztás alapvetően stagnál, de az útépítések ciklikussága és a mezőgazdasági terményszárítók időjárásfüggő teljesítménye az utóbbi két évben magasabban tartotta a keresletet. E szegmensben a Mol részesedése 24 százalék volt 2005-ben. Rámutatott: az utóbbi időben a földgáz elterjedése, valamint az árszintkülönbség nem késztette a fogyasztókat arra, hogy PB-gázt használjanak. Ugyanakkor az energiaárak piacivá válása stabilizálhatja a PB felhasználást.
Az autógáz eladások, hasonlóan a palackos értékesítéshez szintén mérséklődtek 2005-ben, 8-10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Mindez azzal is magyarázható, hogy az autógáz piacról megkezdődött a régi karburátoros Skodák, Ladák kiszorulása: korábban ezek átalakítása hozta meg a nagy boom-ot a gázautó piacon.
Zoltán Jenő szerint az új, korszerű befecskendezéses rendszerű gépkocsik átalakítása csak az év második felében gyorsult fel, amikor a benzin és az autógáz ára közötti különbség jelentősen megnőtt, és tartós maradt a különbség.
A Total Hungaria igazgatója úgy vélte, ennek köszönhetően 2006-ban további visszaesés nem várható, s így a 2005. évi eredmények megismétlődése valószínűsíthető. A Total Hungaria a benzinkút hálózatának korábbi átruházása miatt e szegmensben csupán körülbelül 5 százalékos piaci részesedéssel bír.
A Mol csoport vezetője elmondta: az autógáz-felhasználás 2002 óta csökken, a jövőbeni tendenciája kérdéses. Hozzátette: az autógáz piacon a társaság 33 százalékos részesedést mondhat magáénak. Péter István szerint az autógáz elterjedésének jelentős lökést adhatna, ha gyári garanciával lehetne ilyen üzemű autókat Magyarországon vásárolni. A garancia elvesztése ugyanis ma többeket elriaszt az átalakítástól.
Ráadásul a mélygarázsokból ezeket az autókat az üzemeltetők kitiltották, s ez jó néhány potenciális felhasználót elriaszt. A "gáz"-tól való általános félelem is szerepet játszik abban, hogy sokan nem tekintik alternatívának a PB gázüzemet. Az autósok félnek a csomagtér elvesztésétől is, bár ez a mai technológiai megoldások mellett már nem indokolt.
Péter István elmondta: tendencia, hogy az olcsó üzemeltetésre vágyók dízel autókat vásárolnak, s Magyarországon nincs semmilyen ösztönző- vagy támogató rendszer a gáz elterjesztésére az olcsóbb üzemanyagot kivéve. Az árkülönbségnek azonban körülbelül kétszeresnek kellene lennie ahhoz, hogy tömegével alakítsák át autóikat az emberek kettős üzeműre. Mivel a különbség nem ekkora, az elérhető környezetvédelmi előnyök így sajnos kihasználatlanul maradnak - fűzte hozzá.