Német mágnesvasútat másolt Kína?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Kína lekoppintotta a német Siemens és ThyssenKrupp által gyártott mágnesvasút terveket, és saját mágnesvasúttal állt elő. A német tervezők plágiummal vádolják Kínát, a távol-keleti ország azonban állítja, teljesen mások a kínai szerelvények.

Saját mágnesvasúttal állt elő Kína, alig két évvel azután, hogy Sanghaj belvárosa és repülőtere között felavatták a németek által szállított Transrapid mágnesvasút 35 kilométeres szakaszát.

A mágneses erőtér "légpárnáin" lebegő és akár óránként 500 kilométeres sebességgel tovasikló mágnesvasút koncepciója még a 80-as években született. A Siemens által kidolgozott megvalósítási tervek (egy rövid berlini, illetve emslandi kísérleti pályától eltekintve) azonban Németországban meghiúsultak a Schröder-kormányba beépült Zöldek ellenállásán, illetve a pénzhiányon. A korszerű, ám drága német know-how már-már veszni látszott, amikor 2000-ben színre lépett Kína, felkínálva a sanghaji projektet a németeknek.

A Siemens és a ThyssenKrupp alkotta konzorcium három év alatt meg is építette a pályát, és leszállította a szerelvényeket. Kína azonban állítólag lekoppintotta a technológiát, és "saját" mágnesvasúttal áll elő. (Peking beígérte a konzorciumnak, hogy Transrapiddal kötheti majd össze Sanghajt Hangcsouval, ami 160 kilométernyi mágnesvasút építését jelentené. A távlati tervekben pedig szerepelt egy Peking-Sanghaj vonal is, amely 1200 kilométernyi pálya építésével és több tucat szerelvény vásárlásával járt volna.)

Kínai "konstruktőrök" nem először folyamodnak a másolás módszeréhez. A 80-as években a Volkswagen hosszasan pereskedett egy kínai autógyárral, amely Chery nevű modelljéhez gátlástalanul használt fel VW Jetta karosszérialemeket. A General Motorsnak is meggyűlt a baja a kínaiakkal, akik QQ néven dobtak piacra egy általuk gyártott GM-kisautót anélkül, hogy valaha is licencet vettek volna az amerikai konszerntől.

A pekingi bejelentést, miszerint a sanghaji Tong Ji egyetem 1,7 km hosszú kísérleti pályáján júliusban fogják tesztelni a Zhui Feng (Szellővadász) fantázianevű mágnesvonatot, felhördülés fogadta német földön. A sajtót bejáró plágiumvádakat azonban Kína felháborodva utasította vissza. A szerelvényeket gyártó CAC konszern főmérnöke, Zheng Qihui leszögezte: szó sincs másolásról, már csak azért sem, mert "a kínai formatervezés eredménye sokkal korszerűbb. Az általunk gyártott szerelvények egészen mások, mint a németek. Alapjában véve nem sokat tudunk a német vasút technológiájáról".