A magyarok sok adót fizettek az új EU-tagok polgáraihoz képest

Az Európai Unió 25 tagállamának a 1995-2004 közötti évekre vonatkozó statisztikája alapján Magyarországon 2004-ben a GDP-hez mérten 39,2 százalékot vont el az állam különféle adók, társadalombiztosítási és egyéb járulékok, illetékek formájában, ez gyakorlatilag változatlan adóterhelési mérték 2003-hoz és 2002-höz képest.

Az adóterhelés Magyarországon csökkent 2005-ben, amikor a GDP 38,8 százalékát fizették be az államháztartásba az állampolgárok és vállalkozások adóként, illetve járulékként. A tervek szerint idén a GDP-hez képest az adóterhelés 37,3 százalékra mérséklődik, 2007-ben 36,6 százalékra, 2008-ban 35,9 százalékra csökken.

A Eurostat adatsora szerint a 2004-es 40,7 százalékos EU-átlagnál kisebb a magyar adat, ám ha az új tagállamokkal hasonlítjuk össze a magyar adófizetők befizetési kötelezettségeit, akkor csak Szlovénia előzi meg Magyarországot. De csak egy árnyalatnyi különbséggel, mivel ott a GDP 39,9 százalékát kellett befizetni adók és járulékok formájában 2004-ben.

Lényegesen kevesebb adót kellett viszont fizetni Lengyelországban (a GDP-hez mérten 34,3 százalékot), Csehországban (36,6 százalékot) és Szlovákiában is (30,6 százalékot).

A balti államokban különösen kedvező a helyzet, ahol EU-ban a legalacsonyabb adótehernek örülhetnek az állampolgárok: Litvániában csak a GDP 28,7 százalékát vonta el az állam, Lettországban pedig 29,1 százalékát 2004-ben.

Az unió átlagát nézve valamelyest csökkent az adóelvonás mértéke, a 40,7 százalékos 2004-es adattal szemben 2003-ban még 40,9 százalékot regisztráltak. Az 1995-1999 közötti időszakban viszont folyamatosan emelkedett az adóterhek szintje az unió mai 25 tagországának átlagában (41,2 százalékról 42,4 százalékra), utána viszont 2002-ig minden évben csökkent (2002-ben a 40,8 százalékra mérséklődött), azóta pedig gyakorlatilag változatlan.

Az Eurostat adatai szerint a legtöbbet két skandináv ország veszi ki az adófizetők zsebéből: Svédország a GDP 51,2 százalékát, Dánia pedig 49,9 százalékot – bár valószínűleg ez a két tagállam adja a legmagasabb szintű szociális és jóléti ellátórendszert is a polgárainak. Magas az adóterhelés Belgiumban (47,4 százalék), Franciaországban (45,3 százalék), Finnországban (44,5 százalék) és Ausztriában is (44,3 százalék).

A régi tagállamok között a legkevesebb befizetett összegre Írország államháztartása tart igényt a lakosságtól (31,7 százalékot). A legnagyobb tagállam, Németország egy év alatt jelentősen, a 2003-as 41,0 százalékról 2004-re 40,0 százalékra csökkentette az elvonások mértékét. Igaz, Németországban 2007-től újra adóemelésre készül a hatalom.

Az adók és egyéb elvonások szerkezetét tekintve az unióban három kategória nagyjából egyforma súlyt képvisel. A termelés és az import megadóztatása a teljes állami jövedelmek 34 százalékát tette ki (ide tartozik például az áfa, a vámbevételek, a jövedéki adók rendszere), további 32 százalékra becsülhetőek a különféle társadalombiztosítási járulékokból befolyó összegek, a maradék 31 százalék pedig a jövedelmek és a vagyonok megadóztatásából származik.

Az egyes tagállamok között igen nagy eltérések vannak az adóbevételek megoszlásában. Az összességében legmagasabb adóterhelést felmutató Dánia a legalacsonyabb társadalombiztosítási járulékokat érvényesítette. A 2004-es adatok szerint GDP-nek alig 1,2 százalékát kellett ezen a címen befizetni az államkasszába. Dánia társadalombiztosítási rendszerét nem biztosítási jellegű járulékokból, hanem szinte kizárólag adókból finanszírozzák. A jövedelmek és a vagyon adóztatása Dániában kiugróan magas (a GDP 30,0 százalékát adja), több mint másfélszer akkora, mint a sor következő helyén álló Svédországban, ahol 19,4 százalék ennek mértéke.

A jövedelmeket és a vagyont legkevésbé Szlovákiában terhelik adók (6,1 százalékát GDP-arányosan), ez vélhetően az egykulcsos jövedelemadó következménye. Magyarországon a termelést és az importot meglepően magas, a 13,8 százalékos GDP-arányos, az EU-átlagot jócskán meghaladó adók sújtják, hiszen nálunk ennek mértéke 16,3 százalék.

A jövedelmeket és a vagyonokat a 13,5 százalékos uniós középértéknél sokkal kisebb, csupán 9,2 százalékos adó terheli Magyarországon. A társadalombiztosítási járulékok magyarországi szintje (a GDP 13,5 százaléka) az Unió középmezőnyében van (az átlag 13,1 százalék).