Az elemzők nagy bizonytalanság mellett 0 százalékos havi és 2,3 százalékos évi inflációt jósoltak. Az első két hónapban a fogyasztói árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Tavaly februárban a 12 havi infláció 4,1 százalék volt, 2006 januárjában pedig 2,7 százalék.
Egy hónap
Egy hónap alatt – 2006. januárhoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,1%-kal emelkedtek - tette közzé honlapján a Központi Statisztikai Hivatal. Növekedett az idényáras élelmiszerek (8,3%), a párizsi, kolbász (1,2%) és a munkahelyi étkezés (1,0%) ára. Csökkent azonban a péksütemények és a baromfihús (1,3-1,3%) ára. Az idényáras
élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 0,2%-kal növekedtek.
A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások körében szintén áremelkedés volt. Ez utóbbin belül a csatornadíj 2,2%-kal, a vízdíj 1,7%-kal, a szemétszállítás díja 1,2%-kal nőtt az előző hónaphoz képest.
Az egyéb cikkek áremelkedése az átlaggal közel azonos volt, a járműüzemanyag-árak 1,1%-kal emelkedtek. A ruházkodási termékekért átlagosan 2,2%-kal, a háztartási energiáért 1,4%-kal, a tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint előző hónapban. Az elektromos energia díjtételei 4%-kal mérséklődtek az áfa csökkentés következtében.
Egy év
Tizenkét hónap alatt, 2005. februárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,4%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 40, a tojás 6,6, a munkahelyi előfizetéses és az éttermi étkezés 4,7, az iskolai étkezés 4,5 százalékkal drágult. Csökkent viszont a cukor és a péksütemények (8,9-8,9%), valamint a sertészsiradék (6,9%) ára.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 4,7%-kal, a ruházkodási cikkekért 1,8%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005. februárban. A háztartási energia árai az átlagosnál kisebb mértékben (1,9%) emelkedtek. Ezen belül a palackos gáz 4,3%-kal, az elektromos energia 2,7%-kal került többe, mint 2005. februárban. Az egyéb cikkek áremelkedése átlagot meghaladó, 3,2%-os volt, a járműüzemanyagok 10,4%-kal növekedtek. A szolgáltatások árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt (3,7%), ezen belül a helyi tömegközlekedés 12,5, a szemétszállítás 6,1, a vízdíj 5,8%-kal drágult.
Az élelmiszerárak 1,1 százalékos havi emelkedése negatív meglepetés, s annak számít az is, hogy a KSH szerint a felső áfa-kulcs csökkentésének további ármérséklő hatására már nem lehet számítani - mondta Nyeste Orsolya, aki 2,2 százalékos februári inflációt prognosztizált.
Az Erste Bank elemzője úgy véli, hogy a januári 2,7 százalékos és a februári 2,5 százalékos infláció márciusban tovább esik, ugyanakkor a gyengébb forint hatását most még nem lehet felmérni.
"Ha folytatódik a forint gyengülése, akkor elképzelhető, hogy a Monetáris Tanács már a héten 100 bázispontos kamatemelésről dönt" - fogalmazott Nyeste Orsolya.
További, erőteljes forintgyengülés esetén a jegybanknak határozott jelzést kell adnia, és mivel a piac 50 bázispontos kamatemelést már beárazott, a mérték 100 bázispont lehet - mondta Forián Szabó Gergely, hozzátéve, hogy a lépést nem az infláció alakulása motiválná.
A CA-IB Alapkezelő elemzője 2,3 százalékos februári inflációt várt, s véleménye szerint elsősorban az élelmiszerek vártnál nagyobb áremelkedése okozta a 2,5 százalékos mutatót. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes idényáras élelmiszerek 12 havi árindexe kiugróan magas, így például a burgonya ára egy év alatt 55 százalékkal, a friss zöldségeké 65 százalékkal emelkedett.
Az áfa-csökkentésnek alig fele jelent meg az árakban, amit jelez a KSH változatlan adótartalmú árindexének 12 havi 4,4 százalékos emelkedése, amely mellett található a szezonálisan kiigazított, ugyancsak 12 havi 0,6 százalékos maginfláció - jelezte Forián Szabó Gergely.
Az elemző szerint a márciusi infláció 2,4-2,5 százalék lesz, év közben a korábban várt 2 százalék alá várhatóan már nem csúszik be az árindex, s ha marad a 265 forint körüli árfolyam, akkor az év végére 3 százalékra emelkedik.
A gyengülő árfolyam miatt a 2006-ra várt infláció 2 százalék fölé kúszhat, s a jövő évben 3,6 százalékra emelkedhet - mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője szerint a kilátások "nem rózsásak", bár ez rövid távon még alig-alig lesz érzékelhető, a márciusi infláció 2,0-2,2 százalék közé eshet.
"A forint árfolyam gyengülése a globális folyamatok regionális lenyomata, s ebből a megfontolásból kiindulva nem kell kamatot emelnie a Monetáris Tanácsnak, de hosszabb távon a gyengülő forint inflációs nyomást jelent, ami viszont lépéskényszerbe hozhatja a kamatdöntő testületet" - jelentette ki Török Zoltán.