A döntés értelmében a 100 millió forintnál értékesebb magáningatlanok tulajdonosai övezeti besorolásuk alapján fizetik majd az értékhatár feletti rész utáni 0,5 százalékos luxusadót.
A vitában csak ellenzékiek vettek részt, akik támogatták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara azon véleményét, hogy a fővárosnak az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia az alkotmányt több ponton sértő törvényi szabályozás miatt. Egyebek közt úgy vélték, hogy a törvény sérti a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés elvét, a jogegyenlőséget, a köz- és magántulajdon egyenjogúságát, és kétségbe vonja a jogbiztonságot.
A törvény ugyanis csak a magánszemélyekre vonatkozik, a cégekre nem. Nem veszi figyelembe a vagyont terhelő hitelt, s nem adózik a külföldön lévő ingatlan sem. Negatívumként említették, hogy míg egy 105 millió forintos ingatlan hat tulajdonosának luxusadót kell fizetnie, annak viszont, akinek például hat 99 millió forintos háza van, nem kell ilyen adót fizetnie.
Az ellenzékiek magát a törvényt kampányjellegű "fércműnek" tartották ugyan, de úgy vélték, hogy még annak alapján is korrektebb lenne az adóztatás, mint a főváros rendelettervezete szerint. A törvény alapján ugyanis egy középértéket szabnának ki az érintett ingatlanokra, s nem vetnék ki a maximális mértéket.
Sokan már megtalálták a kiskaput
A képviselők példákat soroltak a rossz törvény alapján készült rossz rendeleti szabályozásra. Így például azt kifogásolták, hogy nagyon sokan társasházakká alakítják ingatlanukat, így bújva ki az adófizetés alól. Érthetetlennek tartották azt is, hogy miként lehetséges egy adott utcában vagy két, egymással szomszédos utcában több övezeti eltérés is az ingatlanok között. Felhívták a figyelmet arra, hogy a rossz fővárosi rendelet miatt lakástulajdonosok ezreinek okoz kárt a főváros oly módon, hogy valós értéküknél alacsonyabbra sorolja az adott övezet ingatlanait.
Az ellenzékiek azért is értelmetlennek tartották ezt a szabályozást, mert aggályosnak tartották, hogy várhatóan ugyanannyi lesz a befolyó bevétel, mint az adóbeszedés költsége.
A luxusadó-rendeletet március 31-ig kell kihirdetni a törvény szerint, az adóbevallást pedig április végéig kell majd benyújtani. A fővárosi önkormányzat a törvényalkotók által országosan várt egymilliárd forintos adóbevétel egyharmadára számít.
A vitában csak ellenzékiek vettek részt, akik támogatták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara azon véleményét, hogy a fővárosnak az Alkotmánybírósághoz kellene fordulnia az alkotmányt több ponton sértő törvényi szabályozás miatt. Egyebek közt úgy vélték, hogy a törvény sérti a jövedelem- és vagyonarányos közteherviselés elvét, a jogegyenlőséget, a köz- és magántulajdon egyenjogúságát, és kétségbe vonja a jogbiztonságot.
A törvény ugyanis csak a magánszemélyekre vonatkozik, a cégekre nem. Nem veszi figyelembe a vagyont terhelő hitelt, s nem adózik a külföldön lévő ingatlan sem. Negatívumként említették, hogy míg egy 105 millió forintos ingatlan hat tulajdonosának luxusadót kell fizetnie, annak viszont, akinek például hat 99 millió forintos háza van, nem kell ilyen adót fizetnie.
Az ellenzékiek magát a törvényt kampányjellegű "fércműnek" tartották ugyan, de úgy vélték, hogy még annak alapján is korrektebb lenne az adóztatás, mint a főváros rendelettervezete szerint. A törvény alapján ugyanis egy középértéket szabnának ki az érintett ingatlanokra, s nem vetnék ki a maximális mértéket.
Sokan már megtalálták a kiskaput
A képviselők példákat soroltak a rossz törvény alapján készült rossz rendeleti szabályozásra. Így például azt kifogásolták, hogy nagyon sokan társasházakká alakítják ingatlanukat, így bújva ki az adófizetés alól. Érthetetlennek tartották azt is, hogy miként lehetséges egy adott utcában vagy két, egymással szomszédos utcában több övezeti eltérés is az ingatlanok között. Felhívták a figyelmet arra, hogy a rossz fővárosi rendelet miatt lakástulajdonosok ezreinek okoz kárt a főváros oly módon, hogy valós értéküknél alacsonyabbra sorolja az adott övezet ingatlanait.
Az ellenzékiek azért is értelmetlennek tartották ezt a szabályozást, mert aggályosnak tartották, hogy várhatóan ugyanannyi lesz a befolyó bevétel, mint az adóbeszedés költsége.
A luxusadó-rendeletet március 31-ig kell kihirdetni a törvény szerint, az adóbevallást pedig április végéig kell majd benyújtani. A fővárosi önkormányzat a törvényalkotók által országosan várt egymilliárd forintos adóbevétel egyharmadára számít.