A 18 elemző és további 16 devizakereskedő egybehangzóan állította, hétfőn nem emel kamatot a Monetáris Tanács. A prognózis hátterében a forint árfolyamának megerősödése áll: amíg a hét elején egy euróért 266,5 forintot kellett adni, pénteken délután, a bankközi devizapiacon a nem hivatalos záráskor 258,80/90 forint volt az euró. Ráadásul a héten megjelent 2,5 százalékos inflációs adat alátámasztja, hogy tartható a Magyar Nemzeti Bank által kitűzött 3 százalékos inflációs cél 2007-re.
A felmérés szerint a befektetők elbizonytalanodása ugyanakkor fenntartja egy újabb forintgyengülés és egy ezt követő kamatemelés kockázatát. Különösen, ha a világpiacokon ismét csökken az érdeklődés a rizikós devizák iránt olyan időszakban, mielőtt még az új magyar kormány hihető programot vázolna fel a nyugtalanító költségvetési hiány lefaragására.
Az elmúlt napokban tapasztalt forinthullámzás és a feltörekvő piacokról történt tőkekivonás hatására a szakértők jövőre vonatkozó várakozásai megfordultak: amíg az elmúlt hónapokban többségben voltak azok, akik szerint az MNB következő kamatlépése egy újabb csökkentés lesz, a márciusi felmérés már azt mutatja, hogy erre az évre nem várnak kamatmérséklést. Az a néhány elemző, aki még mindig kamatcsökkenésre számít, hátrébb tolta ennek a valószínűsített időpontját, és többségbe kerültek azok, akik szerint a következő lépés inkább egy kamatemelés lehet.
Az elmúlt 12 hónapban a Monetáris Tanács kilencszer mérsékelte a kamatot: 2005. januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal 6,75 százalékra, augusztusban 50 bázisponttal 6,25 százalékra, szeptemberben pedig 25 bázisponttal, így alakult ki a jelenlegi 6,0 százalék.
A felmérés szerint a befektetők elbizonytalanodása ugyanakkor fenntartja egy újabb forintgyengülés és egy ezt követő kamatemelés kockázatát. Különösen, ha a világpiacokon ismét csökken az érdeklődés a rizikós devizák iránt olyan időszakban, mielőtt még az új magyar kormány hihető programot vázolna fel a nyugtalanító költségvetési hiány lefaragására.
Az elmúlt napokban tapasztalt forinthullámzás és a feltörekvő piacokról történt tőkekivonás hatására a szakértők jövőre vonatkozó várakozásai megfordultak: amíg az elmúlt hónapokban többségben voltak azok, akik szerint az MNB következő kamatlépése egy újabb csökkentés lesz, a márciusi felmérés már azt mutatja, hogy erre az évre nem várnak kamatmérséklést. Az a néhány elemző, aki még mindig kamatcsökkenésre számít, hátrébb tolta ennek a valószínűsített időpontját, és többségbe kerültek azok, akik szerint a következő lépés inkább egy kamatemelés lehet.
Az elmúlt 12 hónapban a Monetáris Tanács kilencszer mérsékelte a kamatot: 2005. januárban 50 bázisponttal 9,0 százalékra, februárban 75 bázisponttal 8,25 százalékra, márciusban 50 bázisponttal 7,75 százalékra, majd áprilisban, májusban, júniusban és júliusban egyaránt 25 bázisponttal 6,75 százalékra, augusztusban 50 bázisponttal 6,25 százalékra, szeptemberben pedig 25 bázisponttal, így alakult ki a jelenlegi 6,0 százalék.