Horváth Ferenc, a Mol Rt. termékelőállítás és kereskedelem ügyvezető igazgatója elmondta, az olaj- és az üzemanyag piac dinamikus változásokon megy keresztül napjainkban, ezért a Mol nem ad előrejelzést az árakat illetően. Ha tovább nőnek a világpiaci árak, akkor Magyarországon is emelkedik az üzemanyagár. Ha például a világpiacon 10 százalékkal nő egy termék jegyzésára, akkor az alapesetben ugyanennyivel növelné a fogyasztói árat. Mivel azonban az üzemanyag árának 50-60 százaléka az adótartalom, ezért a világpiaci árnövekedés nagyjából csak fele arányban érvényesül.
Az idén az első negyedévben saját becslésük szerint 330 ezer tonna benzin fogyott az országban, 4-6 százalékkal több mint egy évvel korábban. Gázolajból 520 ezer tonnát vásároltak, 12-14 százalékkal többet mint tavaly az első negyedévben. A növekedés hátterében részben az áll, hogy az idén kedvezőbbek voltak az autózás feltételei, egyre elterjedtebbek a dízel autók, jelentően visszaesett a magyar benzinturizmus, illetve a szállításban nem helyettesíthető mással az üzemanyag.
Varró László, a társaság vezető közgazdásza hozzátette: ma egy magyar átlagfogyasztó sokkal több üzemanyagot tud venni, mint öt évvel korábban. Részben azért, mert az üzemanyag ára reálértékben stagnált, miközben a reálbérek jelentősen nőttek. Horváth Ferenc kifejtette: időközben más, környező országokkal összehasonlítva csökkent az üzemanyag áfa-tartalma és a jövedéki adó szintje is, s így erősödött a regionális versenyképesség. Varró László úgy vélte, hogy Magyarország ma 1 dollárnyi bruttó hazai termék (GDP) előállításához fele annyi üzemanyagot használ fel mint tíz évvel ezelőtt.
A világpiaci helyzettel kapcsolatban Horváth Ferenc elmondta: az elmúlt két hónapban a Brent típusú kőolaj jegyzésára folyamatosan nőtt, a hordónkénti 60 dolláros szintről elérte a 74 dollárt. Ezen időszak alatt a gázolaj rotterdami, tonnánkénti jegyzésára több mint 20 százalékkal nőtt, meghaladta a 670 dollárt. A benziné 30 százalékkal emelkedett, s most 720 dollár közelében van. Az olaj és az üzemanyagok árát befolyásolja az is, hogy az idén a világgazdaság növekedése érezhetően nagyobb a vártnál, például Japánban véget ért a recesszió, s az USA is kilábalt a tavalyi hurrikánok okozta sokkból.
A világpiacon a kereslet nem alkalmazkodott a megemelkedett árakhoz, mivel például a közlekedésben aligha helyettesíthető más energiahordozóval a benzin és gázolaj. Ráadásul Ázsia több országában megfizethetővé vált az autó, s ezért egyre többet vásárolnak belőle. 2004-hez képeset a kereslet 3 százalékkal nőtt, míg a kínálat még a 2004-es keresletnövekedést sem érte utol, így a világon a tartalékkapacitások kritikus szint alá, napi egymillió hordó körülire csökkentek, s várhatóan az idén és jövőre sem nőnek különösebb mértékben. Ráadásul a tartalék Szaúd-Arábiában van, s ez az ország nem világ legstabilabb régiójában van. Négy évvel ezelőtt a napi kitermelési tartalék még 6 millió hordó körüli volt. A világon naponta mintegy 85 millió hordó olajat használnak fel. Az olajárat befolyásolja az is, hogy Irakban, Iránban, Nigériában és az USA-ban mintegy 2,15 millió hordóval kevesebb olajat termelnek ki mint korábban, s az első három ország jelentős biztonságpolitikai kockázatok mellett termel.