Diszkontláncok magyarországi térnyerése

HVG

,,Igazi gyilkosok" - így jellemezte az első budapesti üzleteit várhatóan már februárban megnyitó Schleckert az egyik hazai kereskedő. Európa első számú illatszerdiszkontjának agresszív árpolitikáját jól példázza, hogy a termékek beszerzéséről a legnagyobb hazai nagykereskedéssel, a mintegy 7 ezer üzletet kiszolgáló Gulyás Általános Kereskedelmi Kft.-vel karöltve tárgyal a hazai gyártókkal, így még a magyar cég rendkívül alacsony beszerzési árait is lejjebb nyomta. "Aki többet vesz, az nagyobb kedvezményeket tud elérni" - mutatott rá az együttműködés lényegére Gulyás János, a nagykereskedés ügyvezető igazgatója. A konkurencia viszont elhibázott lépésnek tartja, hogy a szerény termékválasztékot, mégpedig jelentős részben saját márkás cikkeket kínáló, olcsó, bazár jellegű boltjairól híres Schlecker a diszkontoknál jól bevált külvárosi és vidéki zöldmezős beruházások helyett divatos budapesti bevásárlóközpontokban és a belvárosban - többek között a Duna Plazában, a MOM Parkban, a Sugárban és a Petőfi Sándor utcában - mutatkozik be.

HVG

"Velünk eddig csak annyit közöltek, hogy hamarosan más lesz a tulajdonos" - válaszolták a legtöbb Azúr-üzletben a dolgozók a HVG érdeklődésére. A fénykorában még 128 boltot működtető, ám évek óta romló eredményt - 2004-ben hárommilliárdos árbevétel mellett 267 millió forintos veszteséget - elkönyvelő Azúr Kereskedelmi Rt. a tavaly bezárt, szintén Fotex-érdekeltségű Keravill Rt.-hez hasonlóan a hazai piacra belépő multinacionális láncok agresszív árversenyének lett az áldozata (HVG, 2004. december 18.). Miután az Azúr saját tőkéje a jegyzett tőke kétharmada alá esett, utóbbit tavaly nyáron egynegyedére, 195 millió csökkentette a tulajdonos, és egy év alatt további mintegy 30 üzletet csukott be. A döntően a Várszegi Gábor cégbirodalmának tulajdonában lévő Azúr-üzletekbe most bérlőként költözik be a Schlecker, négy bolt - éppen más diszkontok első számú célpontjai, a külvárosi illatszerüzletek, mint például az újpesti - pedig egyelőre megmarad. Csakúgy, mint maga az Azúr Rt., amelyet Prokopy Zoltán vezérigazgató szerint "a tulajdonos majd megtölt tartalommal".

A drogériákat a Schlecker az alkalmazottakkal együtt veszi át, mégis nyílt titok, hogy egy szűkös kínálatú diszkontüzletben nem lesz szükség a mostanival azonos számú eladóra (lásd A skót germán című írásunkat a 95. oldalon). De a magyarországi beszállítók sem örülnek a változásnak, hiszen a Schlecker kínálatának mintegy felét adó saját márkás árucikkek értékesítése az első évekre tervezett néhány tucat üzletben biztosan nem lesz olyan mértékű, hogy magyarországi gyártókapacitásra bazírozzanak. "Nem eszik olyan forrón a kását" - intett óvatosságra éppen a kezdetben csupán nyolc Schlecker-üzlet megjelenésének elhanyagolható piaci hatására utalva Józsa Mariann, a DM-Drogerie Markt Kft. cégvezetője. Tény ugyanakkor, hogy a Schlecker az első két-három évben óvatosan, mindössze néhány tucat boltot nyitott más országokban is, majd jellemzően a negyedik-ötödik évben vált piacvezetővé. Józsa szerint az is kérdéses, hogy az eddigi "azúros" vevők átpártolnak-e a sokkal szűkebb választékú diszkontüzlethez. A cégvezető mindenesetre bízik benne, hogy például a Duna Plazában vagy a MOM Parkban inkább a DM-be szoknak.

Jelzésértékű, hogy a tavaly 35 milliárd forintos forgalmat produkáló, 181 üzletet működtető DM - amely az idén is további 15 bolt nyitását tervezi - az utóbbi néhány évben már nem is foglalkozott az Azúrral. "Annyira nem volt releváns, hogy mi történik a megmaradt 12 bolttal" - mondta Józsa. A drogériapiacon amúgy is a hipermarketek viszik a prímet mintegy 35 százalékos részesedéssel, a hazai piac pedig szakértők szerint túl kicsi ahhoz, hogy egy új szereplő jelentős részt hasítson ki magának.

Az Azúr és a Schlecker helycseréje mindenesetre jó példája a vásárlókat egyre csökkenő árakkal csábító diszkontláncok növekvő térnyerésének. Az üzlettípus piaci részesedése - részben a szintén német Lidl tavalyi megjelenésének köszönhetően - egy év alatt 2 százalékponttal, 17 százalékra nőtt. Szakértők szerint egy-két éven belül 20, hosszú távon pedig akár 30 százalékra is bővülhet a diszkontok forgalmának aránya. "A magyar vásárló nem árut, hanem elsősorban árat vesz" - ironizált az egyik cégvezető. A 165 diszkontüzletet magáénak mondó Plus Élelmiszer Diszkont Kft. kínálatában például 20-ról 50 százalékra nőtt az úgynevezett Plus-márkák súlya az EU-csatlakozás óta, és fogyasztói árai tavaly átlagosan 14 százalékkal csökkentek - illusztrálta a tendenciát Székács Tibor ügyvezető igazgató.

Ezzel egy időben az élelmiszer-diszkontpiac hamarosan négyszereplőssé szűkülhet, még annak ellenére is, hogy a legfrissebb hírek szerint a Lidlhez hasonló, a dolgozókat és a vevőket egyaránt spártai körülményekkel sanyargató Aldi akár már ez év végén megnyithatja első vidéki, illetve Budapest-külvárosi üzleteit. Az Aldi, a Lidl, a Plus, a Penny Market és a Profi láncok közül piaci megfigyelők a legutóbbi, egyben a legkisebb üzletszámú hálózat eltűnését valószínűsítik. Bár a Profi Magyarország Kereskedelmi Rt. egyelőre szerény nyereséggel működik, végzete lehet, hogy ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozik, mint a Cora-áruházakat működtető Magyar Hipermarket Kft., valamint a 2004-ben már több mint 9 milliárd forintos veszteséggel operáló Csemege-Match Kereskedelmi Rt. A mindhárom láncot irányító belga Delhaize-csoport ugyanis a hírek szerint együtt szeretné elpasszolni a három hálózatot, a vevő pedig jó eséllyel a világ legnagyobb kereskedelmi lánca, a Wal-Mart lehet.

G. TÓTH ILDA