IMF: az ázsiai növekedés kockázatai

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzésében 7 százalékos növekedést jósol Ázsiában az idei évre, növekvő belső kereslet és export mellett. "Ázsiai-csendes-óceáni gazdasági kitekintésében" rámutat: az ázsiai tőkepiacok - ahol a kötvények és a részvények a világgazdaság általában alacsony kamataiból profitáltak - nehéz helyzetbe kerülhetnek, ahogyan a pénzügyi feltételek szigorodnak a világban.
 
Az IMF véleménye szerint ugyankkor a térség képes lehet kivédeni ezeket a zavarokat, mivel - élesen ellentétben a kilencvenes évekkel - a befektetések nem jelentősen túlértékeltek és a külső sebezhetőség is viszonylag alacsony. Egyúttal figyelmeztet, hogy a háztartások kölcsönfelvételei gyors ütemben nőnek, és a fogyasztóknak kárt okozhat a szigorítás.

Az IMF szükségesnek tartja a közadósságok csökkentését, miközben hangsúlyozza, hogy az elöregedő népesség gondjaival és a hazai kereslet ösztönzésével is foglalkozni kellene.

A magas olajáraknak eddig csak mérsékelt hatásuk volt az ázsiai növekedésre, de ez a hatás a jövőben komolyabb lehet: az infláció is emelkedhet, ahogyan a kormányok a szabályozott energiaárakat emelik.

Kínával kapcsolatban az IMF rámutat: növelni kellene a hazai fogyasztást - ha ennek szánják azt a szerepet, hogy  a jövőben fenntartsa a magas növekedési ütemet -, miközben csökkenteni kellene a függést az exporttól és a beruházásoktól. A múlt heti kínai kamatemelést óvatossági lépésnek értékelik a gazdasági túlhevülés megakadályozására, amelynek hátterében a befektetések és a banki hitelezés robbanásszerű növekedése áll.

Az IMF szerint sokkal inkább a hosszú-, mint  a rövid távú megoldásokra kellene törekedni a háztartások fogyasztásának emelésében. Jelenleg ez csak a GDP 40 százalékát adja, ez az arány világviszonylatban a legalacsonyabbak között van. 1980 óta több mint 10 százalékponttal esett a fogyasztás aránya a GDP-ben, míg a beruházások aránya erősen nőtt a hazai össztermékben.

A hosszú távú megoldások sorában a közeljövőben a jüan ismételt felértékelését, - ezáltal több vásárlóerőt adva  a fogyasztók kezébe -, valamint az oktatási, egészségügyi és nyugdíjrendszerek javításának szükségét említi az IMF, hogy ezzel csökkentsék a fogyasztói megtakarítások szükségességét. A kínai háztartásokban az elkölthető jövedelmek mintegy 30 százalékát takarítják meg, mindenekelőtt óvatosságból a nagy ellátórendszerek átalakításának bizonytalanságától tartva.

Az IMF Kínában 9,5 százalékos növekedést vár a tavalyi 9,9 százalék után. Japában az idei évre 2,8 százalékot vár a tavalyi 2,7 százalékról, Indiában 7,3 százalékot a tavalyi 8 százalék után.