„Ez idő szerint a kávéházak dolgában Budapesté a babér” – írta több mint száz évvel ezelőtt a Pesti Hírlap. Jeles nap volt 1894. október 24-e a budapesti kávéházak történetében, ekkor avatták fel a New-Yorkot. Több mint száz év után ismét új fejezet kezdődött, az öt évig tartó felújítási munkálatok után az épület eredeti állapotát visszaállítva tárja ki kapuit május végén a nagyközönség előtt is. A New York Biztosítótársaságnak otthont adó épület célja volt "oly palotát építettni, amely a társaságot imponáló megjelenésével méltóan reprezentálja" - állt a Pesti Hírlap hasábjain, amely szerint a szokásosnál gazdagabban díszített épület hivatása valóban az volt, hogy elkápráztassa az oda belépőt, s a társaság korlátlan anyagi erejét suggalja. Bizonyára nem sokban tér el ettől a mostani tulajdonos szándéka sem.
New York: barokk és olasz minimál. Jól megférnek.  © hvg.hu |
A hagyományőrzés mellett Boscolóek sok új megoldást is alkalmaztak a palotában. A legszembetűnőbb az udvar lefedése üvegtetővel, illetve a kávéház karzatának megnyitása az aula szerepét betöltő udvar felé. Ugyanakkor nagy bátorsággal válogatták össze a bútorokat: a legújabb olasz dizájnt keverve a XIX századi miliővel. A szállodának két fő helyszíne van, az egyik a kávéház, a másik pedig az üveg-acél szerkezettel lefedett udvar, amelynek padlója többszínű márvány, s a reneszánsz palotákat juttatja eszünkbe. Bár az itt sorakozó műfáklyák nélkül is vígan meglennénk, látványuk még most is kísért.
| A versek kávéháza |
| A palotát Hauszmann Alajos, Korb Flóris és Giegl Alajos tervezték a XIX. század legvégén. A magyar irodalmi életben igen jelentős kávéház pedig 1894-ben nyitotta meg kapuit Steuer Sándor irányításával. A New York irodalmilag akkor lett igazán fontos hely, amikor a Harsányi testvérek vették át az irányítását. A magyar és nemzetközi irodalmi élet nagyjai is szívesen üldögéltek itt, a Nyugat szerkesztősége pedig az épületben működött évtizedekig. Az első világháború után Tarján Vilmos virágoztatta fel újra, aztán a kommunisták raktárrá alakították. Majd 1945-ben, Hungária néven újra kinyitott. |
De térjünk vissza a kávéházhoz, hiszen a legfontosabbról nem esett szó: szinte az egész mennyezetet betakaró pannók Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc műveiről. Számos freskó eredeti pompájában gyönyörködteti a tekintetet, felidézve az emberben szerelmet, játékot, művészetet. Azt nem árulták el, mennyiért térhetünk be ide egy kávéra, de azt igen, hogy a kávéház szerintük ismét a budapestiek kedvelt helye lesz.
A hatalmas épületben egyelőre 107 szoba van, meg akarták ugyanis őrizni az eredeti épület arányait - meséli Simkó Andrea az elnöki lakosztály felé haladva. A szobák valóban hatalmasak, a legkisebb is 45 négyzetméteres, míg az elnöki lakosztály 350 négyzetméteren terül szét. Itt is nemes anyagokból dolgoztak: márvány a földön, selyemtapéta a falakon, a szobák kényelméről a legújabb dizájnbútorok gondoskodnak, és hatalmas, giccses kristálycsillárok árasztják a fényt. A pazar luxusnak természetesen ára van. A tulajdonos nem félt a Gresham, a főváros eddig legdrágább szállodájának árai fölé belőni saját szobaárait. A nagykörúti palotában a szobaárak 600 eurónál kezdődnek, és 2500 eurónál végződnek abban az esetben, ha valaki csak úgy besétál. De csoportáron és egyéb kedvezménnyel 250 euróért is megszállhatunk itt egy éjszakára.
A fedett belső udvar többszínű márvány- padlóval. © hvg.hu |
A Dohány utca és az Erzsébet körút sarkán álló épületet 2001 februárjában vásárolta meg 2,1 milliárd forintért a négy olasz testvér által alapított Boscolo-csoport. Az újjáépítés nem sokkal ezután el is kezdődött, ám egy időre leállt, s többek között ezzel is magyarázható az átadás elhúzódása. A család immár húsz négy és ötcsillagos luxusszállodát tudhat magáénak Olaszországban, Nizzában, Lyonban, Prágában és mostmár Budapesten is. Ahogyan a tulajdonos maga fogalmazott, házaik az „olasz életművészet nagykövetei” szerte a világban. Az 1894-ben felépült régi épület újragondolását Maurizio Papiri és a New Yorkban élő Tihany D. Ádámra bízták, aki már dolgozott Magyarországon, az ő nevéhez fűződik a Gundel étterem kialakítása is.
Az elnöki lakosztály: a luxus netovábbja. © hvg.hu |
Ugyancsak évek óta vár szebb jövőre a Balettintézet, a volt Drechsler-palota, az épület rekonstrukciója a tervek szerint 2007 második felére fejeződik be. Az izraeli tulajdonos még 1997-ben vásárolta meg az épületet az önkormányzattól, 1,35 millió forintért. A tulajdonos az a Plaza Centers csoport, amelyik a Hajógyári-szigetre tervezett szállodákban is érdekelt. A pletykák szerint a cég azért nem sietett a felújítással, mert nem akartak konkurálni a Greshammel. A luxusszálloda üzemeltetője a Regents Hotel lesz.
Magyarországon jelenleg 17 ötcsillagos szálloda működik, 3674 szobával. A legmagasabb besorolású házakból 13 a fővárosban található. A négycsillagos hotelekből összesen 127 üzemel országszerte, 13 596 szobával, s többségük vidéken található. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon egy kiadott szállodai szoba bruttó átlagára 15 200 forint volt az elmúlt évben, ami 1300 forintos emelkedést jelent 2004 azonos időszakához képest. Az egyes szállodakategóriák között egyébként jelentős eltérések mutatkoztak.
A budapesti ötcsillagos szállókban kiemelkedően magas, 32 900 forint volt egy kiadott szoba átlagára, míg a fővárosi négy-, illetve a vidéki négy- és ötcsillagos hotelek átlagosan 11 700 - 15 100 forintért kínálták szobáikat. A hazai szállodapiacon a négy- és ötcsillagos, elsősorban a fővárosi szállodák teljesítettek a legjobban tavaly. Az idei év is hasonlóan indult, az ötcsillagosok érték el a legmagasabb, azaz 50 százalékos szobakihasználtságot.