Tavaly márciusban kezdődött meg az 1954-1986 között működött ércbánya végleges bezárásának előkészítése, az eddig elvégzett munkáról szerdán sajtótájékoztatót tartott a beruházást végző Mecsek-Öko Rt., a társaság vezérigazgatója, Papp Béla tájékoztatása szerint a munkák eddig mintegy 2 milliárd forintba kerültek. Eddig döntően a műszaki és környezetvédelmi állapotfelmérések, illetve a konkrét tervezések történtek meg, ez utóbbiak részben már engedéllyel is rendelkeznek. A vezérigazgató kiemelte: a károlytárói az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi projektje, megkapták már a környezetvédelmi engedélyt a munkákhoz, s úgy tűnik, hogy az ÁPV Rt. döntése nyomán a finanszírozás is folyamatosan biztosított egészen 2010-ig, vagyis a teljes befejezésig.
Megfogalmazása szerint nem lehet kétséges az állami szerepvállalás szükségessége és indokoltsága, hiszen a környezetszennyezés a bányaművelés következménye, ami egykor hasznot hozott az államnak. Most a károk helyreállítását kell megfizetni.
Kulcsár László projektvezető ismertette: megkezdődött a Bene-völgyi zagytározó felszámolása, eddig 25 ezer tonna veszélyes hulladéknak számító anyagot szállítottak engedélyezett lerakóba, s ez a munka várhatóan még 1-2 évig eltart. A szárazvölgyi zagytározó déli gátját megerősítették, 36 ezer köbméternyi anyagot építve be a műtárgyba, s elkészült a tározó körüli 2 kilométernyi vízelvezető övárok-rendszer is. A fellelt 25 meddőhányó műszaki és környezeti állapotát felmérték, a tájrendezési tervek engedélyeztetés alatt állnak, a felszámolás jövőre megkezdődhet.
A projektvezető a legfontosabb feladatként említette az egykori bányából kifolyó évi mintegy 1,3 millió köbméter, nehézfémekkel szennyezett víz tisztítását. Az erre alkalmazott korábbi technológiát 140 millió forintos beruházással kibővítették és korszerűsítették, így immár a bányavízből kinyert iszapot sem tárolják helyben, hanem veszélyeshulladék-lerakóba szállítják. Az új víztisztító létesítményt a sajtótájékoztató után avatták fel, jelenleg már zajlik a próbaüzeme.
A további feladatokról szólva a szakemberek elmondták: Mátraszentimre térségében 130 ezer köbméternyi üregrendszert kell "tömedékelniük", ehhez a Mátrai Erőműben keletkező pernyét használják majd fel. Az egykori vágatok eltömítése után a kifolyó bányavíz mennyiségének és szennyezettségének csökkenésével számolnak, ám "a tisztítás így is hosszú távú feladat lesz", mivel "a természetnek idő kell" ahhoz, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. A tömedékelés jövőre kezdődik, s két évig tart.
Szintén 2007-ben indulhat a Toka-patak és a kapcsolódó három víztározó teljes kármentesítése. A meddőhányók felszámolása lesz az utolsó "művelet", ezek anyagát az addigra kiürített és megfelelően szigetelt szárazvölgyi zagytározó fogadja majd be.
Magda Sándor, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta: a projekt elengedhetetlen ahhoz, hogy "gyöngytiszta" legyen a Mátra, s így maradéktalanul kiaknázhatóak legyenek a térségben rejlő idegenforgalmi adottságok és lehetőségek. A politikus megalázónak nevezte, hogy jelenleg ez a térség nem szerepel a kiemelt üdülőterületek között, úgy vélte, politikai lobbiérdekek helyett szakmai érvekkel, és a folyamatban lévő környezetvédelmi beruházással kell lehetővé tenni, hogy a Mátra végre az őt megillető "helyre" kerüljön.
Megfogalmazása szerint nem lehet kétséges az állami szerepvállalás szükségessége és indokoltsága, hiszen a környezetszennyezés a bányaművelés következménye, ami egykor hasznot hozott az államnak. Most a károk helyreállítását kell megfizetni.
Kulcsár László projektvezető ismertette: megkezdődött a Bene-völgyi zagytározó felszámolása, eddig 25 ezer tonna veszélyes hulladéknak számító anyagot szállítottak engedélyezett lerakóba, s ez a munka várhatóan még 1-2 évig eltart. A szárazvölgyi zagytározó déli gátját megerősítették, 36 ezer köbméternyi anyagot építve be a műtárgyba, s elkészült a tározó körüli 2 kilométernyi vízelvezető övárok-rendszer is. A fellelt 25 meddőhányó műszaki és környezeti állapotát felmérték, a tájrendezési tervek engedélyeztetés alatt állnak, a felszámolás jövőre megkezdődhet.
A projektvezető a legfontosabb feladatként említette az egykori bányából kifolyó évi mintegy 1,3 millió köbméter, nehézfémekkel szennyezett víz tisztítását. Az erre alkalmazott korábbi technológiát 140 millió forintos beruházással kibővítették és korszerűsítették, így immár a bányavízből kinyert iszapot sem tárolják helyben, hanem veszélyeshulladék-lerakóba szállítják. Az új víztisztító létesítményt a sajtótájékoztató után avatták fel, jelenleg már zajlik a próbaüzeme.
A további feladatokról szólva a szakemberek elmondták: Mátraszentimre térségében 130 ezer köbméternyi üregrendszert kell "tömedékelniük", ehhez a Mátrai Erőműben keletkező pernyét használják majd fel. Az egykori vágatok eltömítése után a kifolyó bányavíz mennyiségének és szennyezettségének csökkenésével számolnak, ám "a tisztítás így is hosszú távú feladat lesz", mivel "a természetnek idő kell" ahhoz, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. A tömedékelés jövőre kezdődik, s két évig tart.
Szintén 2007-ben indulhat a Toka-patak és a kapcsolódó három víztározó teljes kármentesítése. A meddőhányók felszámolása lesz az utolsó "művelet", ezek anyagát az addigra kiürített és megfelelően szigetelt szárazvölgyi zagytározó fogadja majd be.
Magda Sándor, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta: a projekt elengedhetetlen ahhoz, hogy "gyöngytiszta" legyen a Mátra, s így maradéktalanul kiaknázhatóak legyenek a térségben rejlő idegenforgalmi adottságok és lehetőségek. A politikus megalázónak nevezte, hogy jelenleg ez a térség nem szerepel a kiemelt üdülőterületek között, úgy vélte, politikai lobbiérdekek helyett szakmai érvekkel, és a folyamatban lévő környezetvédelmi beruházással kell lehetővé tenni, hogy a Mátra végre az őt megillető "helyre" kerüljön.