A hétvégén bejelentett költségvetési kiigazító csomag az új előrejelzések szerint jelentősen átformálta a magyar gazdaság kilátásait. Az előrejelzések tanulsága szerint a program teljes feldolgozására az elemzőknek még nem volt elegendő idejük és várhatóan még további részletek kerülnek majd napvilágra. Az alapvető benyomás mégis az, hogy a csomag lényegesen csökkentheti az államháztartás hiányát jövőre és szűkülhet a folyó fizetési mérleg hiánya is.
A 2006-os intézkedések bejelentésével egyidőben a kormány azt is elismerte, hogy a tervezetthez képest lényegesen nagyobb lesz az idei államháztartási hiány. Ennek megfelelően az elemzők a GDP 1,0 százalékával emelték saját előrejelzésüket, a GDP 8,5 százalékára.Ebben azonban benne van a nyugdíjreform 1,4 százalékpontos költsége is, így az a ritka helyzet állt elő, hogy az elemzők most optimistábbak a kormánynál, hiszen a 8 százalékos kormányzati előrejelzés nem tartalmazza a nyugdíjköltséget (azzal együtt 9.4 százalék lenne).
Ugyanez a helyzet áll fenn a jövő évet illetően is. A jelentős hiánylefaragás ígéretének hitelt adva, az elemzők a GDP 0,9 százalékával csökkentették deficitelőrejelzésüket, 5,4 százalékra. Ez azt jelenti, hogy igen jelentős, az idei évhez képest három százalékpontos javulást várnak, ami mintegy 690 milliárd forintos lefaragásnak felel meg. (Ez az előrejelzés is tartalmazza a nyugdíjköltséget, a kormány 5 százalékos új 2007-es célja viszont nem.) Ennek megfelelően az állami túlköltekezés az elemzők szerint a külső fizetési hiányát is kevésbé táplálja jövőre, így a konszenzus előrejelzés a folyó fizetési mérleg deficitjére 900 millió euróval csökkent, 6,0 milliárd euróra, az idei évre várt hétmilliárd euróval szemben. (A várt külkereskedelmi mérleghiány ehhez képest csak mérsékelten, 100 millió euróval javult, 2,8 milliárd euróra.)
Az állami túlköltekezés jelentős visszafogását az Európai Unió, a hitelminősítők, a Nemzetközi Valutaalap, az elemzők és a befektetők is sürgették, hiszen a megbomlott egyensúly a globális kockázatvállalási kedv már elindult mérséklődésével együtt előbb-utóbb tőkekivonáshoz, az állam önfinanszírozó képességének megrendüléséhez, a forint és a magyar állampapírok zuhanásához vezethet.
De a túlköltés kiigazításának is van ára. Ez az ár a bejelentett csomag esetében, amely főleg adóemelésekre épít és kevésbé kiadáslefaragásokra, az infláció átmeneti felpörgése, illetve a gazdasági növekedés lelassulása – politikailag kényes hatások, amelyek visszafogják a lakosság és a vállalkozások jövedelmeit. Az egyik legszembeötlőbb hatás az infláció emelkedése. Az elemzők 0,8 százalékponttal 3,3 százalékra emelték előrejelzésüket az idei éves átlagos inflációra, a jövő évre pedig már 1,9 százalékponttal emelkedett a konszenzus, 5,4 százalékra.
Ez az utóbbi szám jelentősen a jegybank és a kormány három százalékos középtávú inflációs célja felett van, amelyet felfelé és lefelé egyszázalékpontos toleranciasáv vesz körül. A felpörgést azonban átmenetinek tartják az elemzők: 2008-ban - miután kifut az adóemelések hatása - a valószínű idei szint közelébe, a konszenzus szerint 3,35 százalékra térhet vissza az infláció.
A hiánylefaragás másik valószínű hatása a gazdaság lelassulása. A jövő évben a konszenzus szerint 2,9 százalékkal növekedhet a GDP, szemben az egy hónapja várt négy százalékkal és a 2006-ra jósolt 4,05 százalékkal. Ez a hatás kisebb mértékben a várt ipari termelés növekedésében is megmutatkozik: 2007-ben 6,5 százalékos bővülésre számítanak az elemzők, fél százalékponttal kevesebbre, mint egy hónapja. (Erre az évre 8,25 százalék a konszenzus.)
Az előrejelzések ugyanakkor egy várt pozitív hatást is tartalmaznak: miközben némileg emelkedett a 12-hónapos diszkont kincstárjegy hozamára vonatkozó előrejelzés, a hosszabb papírokra és főleg 2007-re jelentősen csökkent a várt hozam, vagyis az állam valamivel olcsóbban finanszírozhatja a hiányt. A jövő év végére 5,85 százalékos hároméves kötvényhozamot vár a konszenzus, 75 bázisponttal kevesebbet, mint egy hónapja, a várt tízéves hozam pedig 70 bázisponttal szűkült, 5,7 százalékra.
Az átmeneti inflációemelkedés és a forint mélyrepülése ellenére az elemzők túlnyomó többsége – 21-ből tizennyolc elemző - nem számít kamatemelésre az Monetáris Tanács hétfői ülésén. Hárman azonban 50-75 bázispontos kamatemelést jósoltak, ami változás az előző hét hónaphoz képest, amikor egyöntetűen tartást jeleztek előre az elemzők a soronkövetkező havi ülésre.
Folytatódott ugyanakkor az a már hónapokkal ezelőtt elindult folyamat, hogy az év hátralévő részére egyre többen jósoltak kamatemelést. A júniusi felmérésben eljutott arra a pontra, hogy most már az a konszenzus: az év végéig fél százalékpontnyi kamatszigorításra kerül sor. A jövő év végére azonban a legtöbb vélemény szerint a jelenlegi szintre térhet vissza a jegybanki alapkamat.
Az MNB többször jelezte, hogy nem reagál átmeneti inflációs hatásokra, illetve rövidtávú piaci mozgásokra. Az elemzői többség várakozása, hogy mégis lesz idén kamatemelés azt tükrözi, hogy továbbra is jelentős bizonytalanságot látnak a külföldi piacok mozgásában és ennek a hazai piacokra gyakorolt hatásaiban, illetve az inflációs hatásokban. „Az MNB-nek szorosan figyelemmel kell követnie az inflációs várakozásokat és lépésre lehet szükség akkor is, ha a forint jelentősen tovább gyengül” – írták csütörtöki jelentésükben a UBS londoni elemzői.
A költségvetési kiigazítással kapcsolatos optimizmus csak odáig megy, hogy az elemzők az egyensúlyi zavar jelentős mérséklődésére számítanak. Arra azonban szerintük mindez már nem elegendő, hogy számottevően közelebb vigye a gazdaságot az eurózónába való belépéshez. Az euró bevezetése előtt két évvel a GDP három százaléka környékére kell levinni az államháztartás hiányát. A kormány még mindig lehetségesnek tartja, hogy a kiigazító csomag ezt 2008-ra elérhetővé teszi és így lehetséges marad a 2010-es euróbevezetés.
Ezt az elképzelést némileg már puhította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hétvégi nyilatkozata, amelyben azt mondta: az eurót a legrosszabb esetben is be lehet majd vezetni 2011 végéig. Az elemzők azonban még ezt a fellazult időkeretet sem tartják realisztikusnak: konszenzusuk szerint az a valószínűbb, hogy Magyarország csak 2013-ban váltja euróra a forintot.
Ugyanabban a nyilatkozatban a miniszterelnök azt is elmondta, hogy a forint rövid távon gyengülhet. A héten az euró ellen a forint 271 körül 31 hónapos mélypontot ért el. Hat elemző konszenzusa szerint még némi további gyengülésre is sor kerülhet idén, 273,75 körüli szintre.