Réti Csaba Árpád, az Általános Pénztárszövetség elnöke szerint a tervezett intézkedések bevezetése esetén sok egészségpénztár bedobhatja a törölközőt vagy összeolvad más pénztárakkal. Úgy véli, a finanszírozható szolgáltatások körének szűkítése "betegpénztárosítja" az egészségpénztárakat.
Az öt pénztárszövetség - az előbb említettek, továbbá a Stabilitás Pénztárszövetség, a Magyar Pénztárszövetség, valamint az Egészségpénztárak Országos Szövetsége - fizetett hirdetésként, közös nyilatkozatban fejtette ki véleményét a Parlament előtt lévő, a pénztárágazatot érintő módosítási javaslatokról.
Eszerint a hazai pénztárszövetségek képviselői támogatják a költségvetés rendbetételét, a megszorító intézkedéseknek azonban szerintük csak akkor van értelme, ha illeszkednek az egyéni öngondoskodás erősítéséhez. A pénztárakat érintő törvénymódosítási javaslat azonban a nyilatkozat szerint ellentétes ezzel: az azonnali bevételnövelésért feláldozza a hosszú távú megtakarítások ösztönzését.
A kormány megszorító csomagja szerint a munkáltatók jövőre a mostani 130 százalékkal szemben már csak a minimálbér (jelenleg 62.500 forint) 20 százalékának megfelelő összeget - vagyis a mostani 81.250 forinttal szemben 12.500 forintot - fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba. Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárakba a befizetések mintegy kétharmada, az egészségpénztárakba pedig közel négyötöde a munkáltatóktól érkezik.
A beterjesztett törvényjavaslat szerint maximálnák a nyugdíjpénztárak tagjait terhelő elvonások mértékét. Az önkéntes pénztárak esetében legfeljebb a befizetések 7 százaléka kerülhetne a likviditási és a működési alapba, a magánpénztárak esetében 6 százaléka. Korlátoznák a vagyonkezelői díjakat is.
A pénztárak szeretnék, ha a munkáltatói korlát enyhülne. Fórizs Sándor szerint kiegyeznének azzal, ha a pénztárakra külön-külön a minimálbér 60, együttesen pedig 80 százaléka lenne a plafon. A pénztárszövetségek részletes javaslataikat várhatóan szerdán ismertetik.
Az öt pénztárszövetség - az előbb említettek, továbbá a Stabilitás Pénztárszövetség, a Magyar Pénztárszövetség, valamint az Egészségpénztárak Országos Szövetsége - fizetett hirdetésként, közös nyilatkozatban fejtette ki véleményét a Parlament előtt lévő, a pénztárágazatot érintő módosítási javaslatokról.
Eszerint a hazai pénztárszövetségek képviselői támogatják a költségvetés rendbetételét, a megszorító intézkedéseknek azonban szerintük csak akkor van értelme, ha illeszkednek az egyéni öngondoskodás erősítéséhez. A pénztárakat érintő törvénymódosítási javaslat azonban a nyilatkozat szerint ellentétes ezzel: az azonnali bevételnövelésért feláldozza a hosszú távú megtakarítások ösztönzését.
A kormány megszorító csomagja szerint a munkáltatók jövőre a mostani 130 százalékkal szemben már csak a minimálbér (jelenleg 62.500 forint) 20 százalékának megfelelő összeget - vagyis a mostani 81.250 forinttal szemben 12.500 forintot - fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba. Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárakba a befizetések mintegy kétharmada, az egészségpénztárakba pedig közel négyötöde a munkáltatóktól érkezik.
A beterjesztett törvényjavaslat szerint maximálnák a nyugdíjpénztárak tagjait terhelő elvonások mértékét. Az önkéntes pénztárak esetében legfeljebb a befizetések 7 százaléka kerülhetne a likviditási és a működési alapba, a magánpénztárak esetében 6 százaléka. Korlátoznák a vagyonkezelői díjakat is.
A pénztárak szeretnék, ha a munkáltatói korlát enyhülne. Fórizs Sándor szerint kiegyeznének azzal, ha a pénztárakra külön-külön a minimálbér 60, együttesen pedig 80 százaléka lenne a plafon. A pénztárszövetségek részletes javaslataikat várhatóan szerdán ismertetik.