Legutóbbi, március eleji tesztünk óta jelentős bankkal a CIB-bel bővült a lakáslízing-piac szereplőinek köre, így a verseny továbbra is erős. Úgy tudjuk, további cégek várnak az engedélyre, hogy ezt a friss pénzügyi konstrukciót nyújthassa. Így megvalósulhat, hogy az év végéig akár tízszereplős legyen a hazai piac.
A lízingkonstrukció meghatározása nem változott: a lízingtársaság megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, fogalmazza meg az egyik piaci szereplő, majd a lakást a lízingbevevő használatába adja. Ő csak a futamidő végén válhat tulajdonossá, de a tulajdonosi jogokat már a futamidő alatt is gyakorolhatja, például albérletbe adhatja az ingatlant. E pénzügyi lízingnek minősülő konstrukció esetében a lízingbe vevő tulajdonába kerül a lakás.
Piaci újdonságok
Azonban jelentősen bővült a kezdetben egyformának tetsző választék. Itt van például az annuitásos törlesztés bevezetése, amely szinte múlt havi újdonságnak számít. A módszer az áfával kapcsolatos: a kamatot a lízincég a forgalmi adó nélkül, az új lakás nettó értékén számítja ki, így a 20 százalék áfát kamatmentesen lehet törleszteni. A hagyományos jelzáloghitelekkel ellentétben tehát a törlesztés a futamidő előre haladtával fokozatosan nő, ami nem hátrány, ha arra gondolunk, mennyibe kerül berendezni egy kész lakást.
Van már átjárás a lízing és a hagyományos jelzáloghitel között is. A BG Hitel & Lízing nevű finanszírozó például lehetővé teszi a lízingkonstrukció lakáshitellé váltását, abban az esetben, ha a lízingbe vevő kifizetett annyi önerőt, amennyi a kölcsönhöz szükséges (30-50 százalék körüli összeg). Más jellegű közeledést jelent az Erste Bank új jelzáloghitele, amely a lízinghez hasonlóan minimális önerőt kér az igénylőtől.
A lakáscélú ingatlanok lízingfinanszírozásánál a pénzügyi lízing modell dominál. Piaci újdonság viszont, hogy több cégnél választható a nyílt és a zárt végű lízing. Amíg a zárt végű modellnél a díjak megfizetése után a lízingbevevő automatikusan tulajdont szerez, addig a nyílt végű modellnél opciós jogot érvényesíthet. A jog tényleges lehívása vagy a lízingbevevő vagy egy általa megjelölt harmadik fél útján történik.
| Ingatlantípus | CIB | BG | HVB | OTP-SCD | Argenta |
| Budapesti új lakás | 90-100% | 100% | 100% | 100% | 80% |
| Budapesti használt lakás | Értékbecslés alapján | 80% | n.a. | 70% | 80% |
| Vidéki új lakás | 90-100% | 80% | 100% | 100% | 75% |
| Vidéki használt lakás | Értékbecslés alapján | 75% | n.a | 70% | 75% |
| Egyéb ingatlan | - | 75-80% | n.a | 70% | 75-85% |
Mennyi az illeték?
A HVB Leasing tájékoztatása szerint új lakás vásárlásakor a hatályos jogszabályok szerint nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ám a használt lakások adásvételekor 4 millió forintos értékig 2 százalék, az e feletti vételárra pedig 6 százalék az illeték mértéke. A lízingcégnek emellett 2 százalékos forgalmi típusú illetéket kell fizetnie.
Zártvégű pénzügyi lízing esetén (itt a futamidő végén a tulajdon-átruházás automatikus) az illetékfizetési kötelezettség a lízingszerződés aláírásakor keletkezik, amely megegyezik az ingatlanvásárláskor felmerülő illetékfizetési kötelezettség mértékével. A lízingcég által fizetendő 2 százalékos illetéket egyszeri költségként az ügyfél téríti meg. Tehát nyílt végű modellnél: a futamidő elején 2 százalék és 6 százalék a törvényes értékhatároktól (lízingbeadóra kivetve), zárt végű modellnél: a futamidő elején: 2 százalék (lízingbeadóra kivetve), valamint 2 százalék és 6 százalék a törvényes értékhatároktól (lízingbevevőre kivetve).
Változó terhek
Legutóbbi tesztünk óta meglehetősen differenciálódtak a lakáslízingcégek konstrukciói: akinél jobban megy a szekér, már mind kevésbé választja a kezdeti nyílt kommunikációt. Az elsőként piacra lépő OTP-SCD Lízing például márciusi tesztünk idején még közzé tette a teljes hiteldíj-muatót, ám most, hogy lízingállománya a hírek szerint meghaladja a 2 milliárd forintot, kihasználja azt, hogy lízingkonstrukciók esetében nem kötelező ezen érték megadása. A később induló cégek igyekeznek támpontot nyújtani, ám például a CIB lízingcége csak ügyleti kamatot számol.
| Lízingdíj devizaneme | BG* | HVB | OTP-SCD** | CIB Lízing* |
| Svájci frank | 7,91% | 6,96% | n.a | 6,66-7,66% |
| Euró | 9,57% | 8,53% | n.a | 8,1-9,1 |
| Forint | 13,79% | 12,33% | n.a | 11,98-12,98 |
*ügyleti kamat ** a cég nem ad meg THM-értéket (nem kötelező)
A THM érték megjelölésében egyébként gondot okoz a már említett áfa kérdése is, hiszen a mutató kiszámításakor a kamatmentes forgalmiadó-törlesztést nem veszik figyelembe.
Az Ecostat friss elemzése szerint a lakáslízing terhe, a havi lízingdíjak összege 1,5-2 százalékkal drágább a hagyományos hitelek havi törlesztő részletéhez képest, így kizárólag a tartósan magas havi fizetéssel bíró ingatlanvásárlók számára jelent alternatívát.