A duma által június közepén első olvasatban elfogadott törvénytervezet szerint gázt kizárólag az egységes ellátási rendszert birtokló szervezet, vagy annak száz százalékos leányvállalata - más szóval az állami ellenőrzésű Gazprom, vagy annak exportkarja, a Gazexport - exportálhat Oroszországból, a nemzeti érdekek oltalmában. A törvény most a felsőház elé kerül, majd Vlagyimir Putyin elnök aláírása nyomán lép hatályba.
Vlagyimir Putyin elnök korábban megerősítette, hogy a Gazprom megőrzi monopóliumát az oroszországi vezetékrendszer kezelésében. Putyin ígéretet tett ugyan a (szabad csőkapacitásokhoz való) hozzáférés biztosítására más gáztermelők számára is, de nem kötelező jelleggel (arra hivatkozva, hogy az orosz szabályozás még tökéletlen).
Putyin egyben attól tette függővé az európai cégek részvételét az oroszországi kiaknázásban, hogy mennyire támogatják az ő hatóságaik a Gazprom bejutását az európai gázelosztó-értékesítő hálózatokba. (Ha a Gazprom elég nagy hányadot ellenőriz ezekben, akkor beleszólhat, hogy honnan elégítsék ki a növekvő európai keresletet, jegyezték meg megfigyelők.)
A Gazprom exportmonopóliumát rögzítő törvénytervezet vonatkozik légnemű és cseppfolyós gázra egyaránt, de nem érinti a korábban létrejött termelésmegosztási megállapodások keretében kitermelt gázt, így a Szahalin-1 (ExxonMobil) és a Szahalin-2 (Shell) projektet.
A kelet-szibériai projektek állami koordinátoraként a Gazprom fölényben van a TNK-BP-vel folytatott alkudozásban is. Az orosz-brit cég hiába birtokolja a Kovikta gázmező koncessziójával rendelkező Rusia-Petroleum 62,42 százalékát, csak akkor lenne érdemes hozzákezdenie a kiaknázásához, ha a Gazprom társulna vele, biztosítva a kitermelendő gáz kínai kivitelét.
Vlagyimir Putyin elnök korábban megerősítette, hogy a Gazprom megőrzi monopóliumát az oroszországi vezetékrendszer kezelésében. Putyin ígéretet tett ugyan a (szabad csőkapacitásokhoz való) hozzáférés biztosítására más gáztermelők számára is, de nem kötelező jelleggel (arra hivatkozva, hogy az orosz szabályozás még tökéletlen).
Putyin egyben attól tette függővé az európai cégek részvételét az oroszországi kiaknázásban, hogy mennyire támogatják az ő hatóságaik a Gazprom bejutását az európai gázelosztó-értékesítő hálózatokba. (Ha a Gazprom elég nagy hányadot ellenőriz ezekben, akkor beleszólhat, hogy honnan elégítsék ki a növekvő európai keresletet, jegyezték meg megfigyelők.)
A Gazprom exportmonopóliumát rögzítő törvénytervezet vonatkozik légnemű és cseppfolyós gázra egyaránt, de nem érinti a korábban létrejött termelésmegosztási megállapodások keretében kitermelt gázt, így a Szahalin-1 (ExxonMobil) és a Szahalin-2 (Shell) projektet.
A kelet-szibériai projektek állami koordinátoraként a Gazprom fölényben van a TNK-BP-vel folytatott alkudozásban is. Az orosz-brit cég hiába birtokolja a Kovikta gázmező koncessziójával rendelkező Rusia-Petroleum 62,42 százalékát, csak akkor lenne érdemes hozzákezdenie a kiaknázásához, ha a Gazprom társulna vele, biztosítva a kitermelendő gáz kínai kivitelét.