Ráfázik-e a devizahitelekre Kelet-Európa?

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

A devizahitelek térnyerése növelheti az uniós csatlakozásra váró kelet-európai országok pénzügyi sebezhetőségét – állítja legfrissebb jelentésében az Európai Központi Bank (ECB), amely a régió devizaadósságát vizsgálta.

Egyre jobban duzzad a háztartások és a vállalatok devizaadóssága az európai uniós tagságra váró kelet-európai országokban, ami fokozza az egész régió pénzügyi sebezhetőségét – idézi az Európai Központi Bank (ECB) által közzétett szakértői jelentést a Napi Gazdaság. Az ECB a két 2007-es csatlakozást tervező ország, Románia és Bulgária mellett Horvátország és Törökország hitelpiacát is vizsgálta.

A pénzügyi válságok kockázatának növekedését az utóbbi két hónap eseményei is bizonyították, a kelet-európai feltörekvő piacokat ugyanis kifejezetten érzékenyen érintette, hogy a nemzetközi befektetők újraértékelték regionális befektetésüket az amerikai, illetve az eurózóna-beli kamatemelések nyomán. Leginkább a török piacokon látszott meg a tőkekivonás, a török líra ugyanis április vége és június eleje között 25 százalékot vesztett az értékéből az euróval szemben.

Az alacsony kamatok által ösztönzött eladósodás a külföldi devizákban mind a hitelezőket, mind az adósokat kiteszi az árfolyamváltozás kockázatának, egy esetleges leértékelődés pedig könnyen csődhullámot indíthat el az érintett országban. A jelentés rámutat, hogy hasonló okai voltak a kilenc évvel ezelőtti ázsiai válságnak is. Bár a szakértők nem próbálják meg hasonló krízis kelet-európai valószínűségét megjósolni, utalnak rá, hogy az ECB valósnak tartja az ebből adódó veszélyt. A helyi jegybankoknak nem sikerült visszaszorítaniuk a külföldi devizában való eladósodást, márpedig a devizahitelek Bulgáriában és Romániában szinte a teljes hitelállomány felét teszik ki.

A jelentés a válság egyik országról a másikra való átterjedésének lehetőségére is kitér. Minden bizonnyal a piaci részesedésért küzdő külföldi bankok térnyerésének is köszönhető a regionális hitelpiacok dinamikus növekedése, ami növeli a bankválság kockázatát. A szakértők szerint elsősorban Románia esetében jelent kiemelkedő veszélyt a hitelbővülés. Törökországban, noha az jelentős fejlődésen ment át, az egyebek között a folyó fizetési mérleget is megterhelő tendencia továbbra is komoly kihívás a hatóságoknak.