Bár egyetlen ország sem vágyik az "Európa beteg embere" címre, mégis többen versenyben vannak érte, Magyarországgal az élen, áll a Financial Times hétfői szerkesztőségi elemzésében. A londoni üzleti napilap szerint nem tűnik valószínűnek, hogy a három év óta először végrehajtott jegybanki kamatemelés, vagy a duzzadó költségvetési hiány csökkentésére bejelentett kormánycsomag megoldást hoz.
A gazdaság törésvonalai tágulnak. Jelentős tőkebeáramlások táplálják a hitel- és a fogyasztásnövekedést, amely ugyanakkor a folyómérleg-hiányt növeli. Az évente csaknem 150 százalékkal növekvő új lakáshitel-folyósítások közel felét nem hazai fizetőeszközben veszik fel, és ahogy a Lombard Street Research gazdaságkutató megállapította, a magyar háztartási és vállalati adósság fele külföldiek kezén van, akik furcsamód továbbra is készek kölcsönözni, áll a Financial Timesban.
A lap szerint mivel a működőtőke-beáramlás csak a folyómérleg-hiány felét fedezi, Magyarország erősen sebezhető a befektetői hangulat rövid távú változásaitól. Mindeközben a kormány kísérlete az idén már a GDP 10 százaléka fölé jósolt költségvetési hiány kezelésére túl csekély, és ez is túl későn jött. A költségvetési konszolidációs csomag a bevételnövelésre összpontosít, ami lassítani fogja a növekedést. Az intézkedések közül soknak 2008 előtt kevés hatása lesz, és az ellenzék támogatását igényelheti, ami valószínűtlen, áll az elemzésben.
A csomag emellett a Financial Times szerint nem foglalkozik a hiány fő forrásával, vagyis a kiadásokkal, főleg a hatékonyságot nélkülöző és túlságosan nagyvonalú társadalombiztosítási rendszerrel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezt - londoni elemzőknek és befektetőknek az egyensúlyi csomagról tartott múlt havi ismertetőjén - gyakorlatilag cáfolta, mondván: a csomag az idén fele-fele, jövőre 40-60 százalékos arányban tartalmaz kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseket.
Az MTI által az előadás után kérdezett londoni elemzők ezt "új információnak" nevezték. A Standard & Poor's hitelminősítő térségi igazgatója ugyanakkor az S&P e hónap elején, Londonban tartott európai szuverén minősítési szemináriumán azt mondta, hogy a cég az általa látott tervek alapján változatlanul túlsúlyosnak tartja a bevételi oldalt a csomagban.
A Standard & Poor's az egyensúlyi csomag bevezetése után minősítette vissza - változatlan negatív kilátással - a hosszú futamú magyar devizaadósi osztályzatot a már csak közepes befektetői "BBB plusz"-ra az addigi "A mínusz"-ról, azzal az indokkal, hogy a magyar közfinanszírozás helyzete nagyobb mértékben romlott az év eleje óta, mint a kiigazítás mérete, vagyis az egyensúlyi intézkedések hatása nettó negatív.
A hétfői Financial Times szerint a piacok reagáltak a romló környezetre: a magyar adósság felára az amerikai kincstárjegy felett 0,9 százalékpontra emelkedett, vagyis megkétszereződött, a forint pedig 10 százalékkal gyengült az euróhoz képest az év eleje óta. Bőségesen van még hely azonban a további romlásra; Magyarország nem csupán aggasztó, de válságos állapotban van, írta a londoni üzleti napilap.