Kiknek nem lesz nyugdíjuk?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A magyar lakosságnak csak egyharmada készül a nyugdíjas éveire megtakarítással, és az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek is újratermelődnek idős korban. A magyarok több mint fele azt sem tudja, hány évesen mehet nyugdíjba.

A 60 évnél fiatalabb felnőtt népesség közel fele gondolkodott már el azon, hogy nyugdíjas korában miből fog megélni, de csak egyharmaduk készül valóban az öregkorára – derül ki a Generali-Providencia Zrt. megbízásából készített, eredményét tekintve "riasztónak" nevezett, közvéleménykutatásból. Közülük egyébként legtöbben biztosítás alapú öngondoskodási formát választottak. A  teljes népesség 12 százalékát teszik ki azok, akik önkéntes magánnyugdíjpénztári tagsággal vagy életbiztosítás megkötésével tudatosan készülnek a nyugdíjaskorra. Ennél persze jóval többen vesznek részt az öngondoskodási formákban, de nem feltétlenül a nyugdíjas éveikre gondolva – olvasható a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet és a Széchenyi István Szakkollégium közreműködésével készített felmérésben.

„Az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek között ráadásul csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az átlagnál szerényebb jövedelműek, így az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt akár növekedhetnek is a nyugdíjas évek alatt” - emelte ki Karácsony Gergely, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet kutatásvezetője.

© Medián


Tájékozatlanok vagyunk
A felmérésből az is kiderül, hogy az aktív korú lakosság meglehetősen tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. 44 százalékuk tudja, hogy jelenleg 62 év az érvényes nyugdíjkorhatár. Ennél jóval kevesebben tudják, hogy a munkaadók mennyi nyugdíjjárulékot fizetnek, a magánnyugdíjpénztári tagok közül pedig csak nagyjából minden nyolcadik van tisztában azzal, hogy a tb-től milyen mértékű ellátásra számíthat. A nyugdíj kiszámításának módja minden nyugdíj előtt állót komolyan érint, mégis csak 39 százalék tudja, hogy a szolgálati idejüknek melyik szakasza alapján fogják megállapítani a nyugdíjuk mértékét.

A lakosság közel fele hallott már az önkéntes nyugdíjpénztárakról, az egyéb pénzügyi lehetőségek spontán ismertsége azonban minimális – figyelmeztet a felmérés. Az összes 18 és 60 év közötti megkérdezett 23 százaléka mondta azt, hogy tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak, az aktív keresők között ez az arány 34. Leginkább a közigazgatásban dolgozók, az állami vállalatok, és a nagy nemzetközi vállalatok alkalmazottai az önkéntes pénztárak tagjai, legkevésbé pedig a kisvállalkozások alkalmazottai és a vállalkozók.

Alacsony jövedelem = nyugdíj melletti munka
„Az alacsony jövedelműek és a szürkegazdaságból jövedelmet szerzők nagyobbik része azonban nemcsak ezekből a formákból maradnak ki, de megtakarításai sincsenek” – kommentálta Paál Zoltán, a Generali-Providencia Zrt. ügyvezető igazgatója a kutatási eredményeket. – „Hozzávetőlegesen a 45 évnél idősebb korosztály 38 százaléka nyugdíjazása után könnyen kerülhet nehéz anyagi körülmények közé: ez az a csoport amelynek nincsen semmilyen komolyabb megtakarítása, nem vesz részt az öngondoskodás formáiban és olyan alacsony a jövedelme (28 százalék) illetve az olyan mértékben származik a szürkegazdaságból (12 százalék), hogy a nyugdíjuk valószínűleg nagyon alacsony lesz.”

Az ebbe a két csoportba tartozók az átlagnál nagyobb arányban tervezik, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak, ám az egészségi állapotukat rosszabbnak ítélték, mint a többiek. A részben vagy egészben a szürkegazdaságból élőknek egy kisebb – az összes 45 évnél idősebb munkavállaló 7 százalékát kitevő – csoportjára jellemző az öngondoskodás valamilyen formája. A magas öngondoskodási hajlam persze főleg a magas jövedelműekre jellemző, de a 45 évnél idősebb lakosság 17 százaléka az átlagnál kisebb jövedelme ellenére is gondoskodik a jövőjéről.

© Median