Reuters: euró csak 2013 körül

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Magyarország a bejelentett költségvetési kiigazító lépések ellenére várhatóan csak 2013 körül vezetheti be az eurót – vélte a Reuters júliusi felmérésében résztvevő elemzők többsége. Az elemzők szerint az államháztartás hiánya kisebb, az infláció nagyobb, a gazdasági növekedés pedig valamivel gyorsabb lesz a következő két évben, mint a kormány előrejelezte. Nagy többségük azt várja, hogy hétfőn ismét kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank, a legtöbb elemző szerint negyed százalékponttal.

Évek óta először az elemzők kisebb államháztartási hiányt várnak, mint a kormány, bár ez a múlt hónapban felfelé módosított deficitszámokhoz képest értendő. Többségük azonban a bejelentett jelentős kiigazítás ellenére sem tartja reálisnak azt a programot, amely 2010-re bevezethetővé tenné Magyarországon az eurót. A tizenkét választ adó elemző fele 2013-ra tette az eurózónához való csatlakozást, hárman 2014-re és hárman 2012-re.

A kormány eddig ismertetett tervei szerint Magyarország 2008-ra teljesítené a mastrichti deficit és inflációs kritériumokat és kedvező döntés esetén akár már 2010-ben már beléphetne az eurózónába. Az euróhoz vezető út fontos része a konvergenciaprogramnak, amelyet szeptemberben kell benyújtani az Európai Bizottságnak. A 2010-es belépést annak ellenére is valószínűtlennek tartják az elemzők, hogy előrejelzéseik szerint a kiigazítás következtében még a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkenhet az államháztartás hiánya.

Az elemzők konszenzusa szerint a nyugdíjreform költségeivel együtt a GDP 8,5 százaléka lehet idén az államháztartás hiánya, jövőre pedig 5,6 százalék. A nyugdíjreform költségeire idén 1,4-1,5 százalékot, jövőre pedig 0,9 százalékot vonhat le Magyarország a hiányból, az elemzői konszenzusok tehát 2006-ra 7,0-7,1, 2007-re pedig 4,7 százalék korrigált hiánynak felelnek meg. A júniusban felfelé módosított célok nyolc, illetve öt százalékot irányoznak előre 2006-ra, illetve 2007-re.

Az intézkedések hatására jövőre a kormányzat szerint 5,5 százalék körülire gyorsulna az éves átlagos infláció, 2008-ra újra három százalékra lassulna, a gazdasági növekedés pedig jövőre két százalékra esne vissza az idei négy százalék feletti ütemről. Az elemzők magasabb inflációt (2007-re hat százalékot, 2008-ra 3,6 százalékot) és gyorsabb növekedést (2007-re 2,5 százalékot) jeleznek előre. A magasabb infláció és gyorsabb növekedés a tervezetthez képest több költségvetési bevételt jelenthet.

Újabb kamatemelés (Oldaltörés)

Az adó- ás áremelések, illetve a forint gyengülése miatt megnövekedett inflációs kockázatokra az MNB az elemzők túlnyomó többsége szerint hétfőn újabb kamatemeléssel válaszol. A Monetáris Tanács legutóbbi, a kamatokról nem döntő ülése után jelezte, hogy fokozatos további kamatemelésekre kell számítani a június 19-ai negyed százalékpontos emelés folytatásaként.

A legtöbb elemző – a felmérésben 16-ból kilenc - ezt úgy értelmezte, hogy a hétfőn következő ülésen újra ugyanekkora mértékben emeli az alapkamatot a testület, 6.5 százalékra. Öten ennél nagyobb, fél százalékpontos emelést valószínűsítettek, ketten viszont arra számítottak, hogy nem változik a kamat. A legutóbbi kamatváltoztató ülés jegyzőkönyve, illetve a tagok nyilatkozatai azt mutatták, hogy a tesület tagjai eltérően ítélik meg az inflációs kockázatokat a költségvetési kiigazító program bejelentése után.

Az elemzők szerint 2008-ban, amikor az intézkedések hatása már eltűnik az árakból, 3,6 százalék lesz az átlagos infláció, 25 bázisponttal több, mint amennyit a legutóbbi kamatemelés előtt jelzett előre a konszenzus. Ez meghaladja az MNB és a kormány három százalékos középtávú inflációs célját. (A plusz/mínusz egy százalékpontos toleranciasávon ugyanakkor belül marad. Ezt a sávot több korábbi nyilatkozat szerint az egyszeri, nem ismétlődő hatások esetére határozták meg, ugyanakkor volt olyan nyilatkozat is, amely szerint a Tanácsnak legalábbis egy részét nem nyugtalanítaná nagyon a sávközép ideiglenesnek tekintett túllépése.)

Az elemzők konszenzusa, hogy a várható hétfői kamatemelés még nem lesz az MNB új monetáris szűkítési ciklusának a vége: az év végére a kamat 7,0-7,25 százalékra emelkedhet tovább. 2007-ben azonban a várakozás szerint a bank visszatérhet a kamatcsökkentési ciklushoz és az év végére 6,5 százalék lehet a kamat. A Reuters felmérései 2004 vége óta szondázzák, mi az az MNB kamatszint, amelyet az elemzők néhány hónapos távon kritikusnak tekintenek abban az értelemben, hogy e szint alatt már a forint zuhanását várnák.

A tavalyi év szeptemberéig ez a küszöb rendre alatta volt az aktuális MNB-kamatnak - jelezve, hogy az elemzők láttak teret a csökkentésre -, októbertől viszont rendre megegyeztek az alapkamattal. Július az első hónap, amikor a kritikus szint meghaladja az aktuális kamatot. A 6,75 százalékos küszöb azt jelzi, hogy az elemzők az MNB jelzésével összhangban szükségesnek tartják a kamatemelési ciklust a forint stabilitásának megőrzéséhez. Ezek a kamatemelési várakozások ugyanakkor jóval szerényebbek azoknál, amelyek akkor keletkeztek a piacon, amikor a forint euró elleni árfolyama a múlt hónapban rekord mélypontot ért el 285 körül.

A felmérésben kilenc elemző közül csak három jósolta, hogy a forint még nem érte el idei mélypontját. A konszenzusok szerint a jövő hónap végén 277, az év végén ennél erősebb, 270, a jövő év végén pedig még erősebb, 260 lehet az euró elleni forintárfolyam. (Igaz, az elemzői konszenzusok eddig nem jelezték előre a nagy forintgyengüléseket.)