Az önálló ház kategóriában a használt ingatlanok mind Budapesten mind vidéken drágábbak, mint új társaik, hiszen előző tulajdonosaik mindenféle különleges előnyökkel ruházták fel őket, illetve ide tartoznak a nagy, ősfás telken álló villaházak és kúriák is. A legdrágább budapesti ingatlan egy 2100 négyzetméteres telken álló, 9 szobás, 6 fürdőszobás, 850 millió forintért árult, freskókkal díszített, XII. kerületi (Istenhegy) villa úszómedencével a kertben, jacuzzival és kandallókkal az épületben - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből, amely szerint ebben a kategóriában a legjellemzőbb árfelhajtó tényező a telek területe, elhelyezkedése és panorámája. A többi, méretben minimum 600 négyzetméteres felső kategóriás ingatlan is jellemzően a XII. és II. kerület hegyvidékein (Virányos, Kissvábhegy, Farkasrét, Csatárka) található.
Panellakás fürdőszobája - megkérik az árát. |
Érdekes, hogy egyes régi társasházi lakások ára megközelíti egy-egy fent említett luxusvilla árát a fővárosban. Ezek különlegessége sokszor a nagy tetőterasz, a különleges belsőépítészeti megoldások vagy luxusfelszereltség – kandalló, szauna vagy jacuzzi – beépítése és nemes burkolatok használata. De nem ritka, hogy a méretük is felnyomja az árat, például, amikor egy régi ház egész szintjét egyben árulják. Ilyet találtunk 275 millióért, ahol 471 négyzetméteres lakóteret kapunk a pénzünkért, de van ennél olcsóbb is, 160 millióért 260 négyzetméteres ingatlan a Terézvárosban. A hagyományosan drága II. és XII. kerületek mellett találunk ilyen kategóriájú ingatlanokat az I., V. és VI. kerületekben.
A legdrágább új társasházi lakások ára sok esetben meghaladja az új családi házak árát is. Ezek tipikusan a presztízs kerületekben – I., II, XII. – fellelhetők, de akad elvétve néhány régi társasházak új tetőterében, Pest belvárosában, illetve a Duna partján is.
A panel ugyan egyáltalán nem sorolható a luxusingatlanok közé, sőt, de ezt a típust böngészve is találkozunk meglepően magas árakkal. Itt egyébként – az amúgy is szűk árintervallum miatt – nincsenek nagy különbségek Budapest és vidék között. A panelek árát is a különleges belsőépítészeti megoldások vagy luxusberendezések növelik leginkább. Például a III. kerület bő kínálatában ebből a típusból több ilyen 20 millió forint körüli is akadt, ahol egybenyitottak szobákat és boltíveket építettek be közéjük, esetleg kandallót raktak az egyik falra. De az elhelyezkedés is növelheti az árat, mint azt egy városmajori másfél szobás kislakásnál láthatjuk, ami 18,9 millióért keresi gazdáját. A nagyméretű erkély itt szinte kötelező, s a panoráma is egyértelmű árfelhajtó tényező.
Vidéken legtöbbször olcsóbban juthatunk otthonhoz, mint a fővárosban; használt családi ház kategóriában a vidék azonos ársávba tartozik a budapesti társasházi lakásokkal. Ugyanakkor az előbbiek egy méretkategóriával magasabban állnak, azaz olcsóbban jóval nagyobb, s gyakran több ezer négyzetméteres telken álló ingatlant vehetünk vidéken egy budapesti luxuslakás áráért. Persze nem meglepően, a fővárosi agglomerációban a legdrágábbak a házak. Találunk például 530 négyzetméteres, kilencszobás villát 330 millió forintért Érden, kicsit kevesebbért, 270 millió forintért azonban már kétszer ekkorát is vehetünk ugyanitt, ha az utolsó, esztétikai jellegű munkálatokat magunk fejezzük be. Mindezért a pénzért már minden kényelem megtalálható a házban, mint például a három fürdőszoba, medence, pezsgőfürdő, szauna, konditerem, automata öntözőrendszer és borospince.
Az új családi házak vidéken is olcsóbbak a használtaknál, s természetesen ugyanúgy megtalálható bennük a szauna, medence és klíma, valamint riasztó és konditerem is, hiszen ezek a felszereltségek már a kilencvenes évek óta jellemzőek. Ilyen házból Budapest környékén már 150 millió alatt bőséges a kínálat, igaz jóval kisebbek is (250-350 négyzetméteres ház 700-1000 négyzetméteres telken). Úgy tűnik, hogy akik eladás céljából építenek házat, kisebb léptékben gondolkodnak, hogy biztosan eladható legyen az ingatlan és megtérüljön a befektetésük.
Társasházi lakásokat és paneleket szinte kizárólag városokban találhatunk. A legdrágább használt társasházi lakások (itt persze közel sem fővárosi bérház méretekben kell gondolkodni) a megyeszékhelyeken és a budapesti agglomerációban találhatók. Ilyen például egy Kecskeméten lévő 250 négyzetméteres, 6 szobás lakás 89 millióért vagy Budakeszin egy három szintes, 7 szobás, 4 fürdőszobás házrész 79 millióért. Ezekből általában hiányoznak a Budapesten megszokott fényűző burkolatok és divatos belső kialakítás.
Az új társasházi lakásokat közel azonos áron lehet kapni, mint a használtakat, persze az előbbiek szobaszáma általában kevesebb és mérete valamivel kisebb. A legdrágább helyszínek közt vannak ismét az agglomeráció városai, valamint Siófok, ahol csaknem 74 millióért is akad 109 négyzetméteres, panorámás penthouse lakás a Balaton partján, amihez a lakás méretével megegyező méretű terasz tartozik.
A legdrágább panellakások szintén a főváros közelében találhatóak, így Szentendrén, Budaörsön, Gödöllőn vagy Százhalombattán. Az ingatlanforgalmazó kínálatában például a legdrágább panel egy szentendrei, közepes méretű, 57 négyzetméteres lakás 16 millió forintért, amihez garázs is tartozik. Ezekben is többnyire kisebb átalakítások, átépítések történtek – akárcsak a budapesti drágább panellakásoknál –, amik növelték ezen ingatlanok árát.
Látszik, hogy panellakásból is lehet álomszerű otthont varázsolni némi ötlettel, anyagi ráfordítással, valamint a kemény falak miatt jó nagy munkával. A lakás későbbi eladhatóságát viszont ezzel nem feltétlenül segítjük elő. Egyértelmű az is, hogy ha nagy igényeink vannak, de nem akarunk presztízskérdést csinálni abból, hol lakunk, akkor akár néhány százmilliót is megspórolhatunk, ha Budapest helyett a főváros környékén veszünk kertes házat.