A közleményt nyilván szerte Európában eljuttatták a szerkesztőségekhez, az elmúlt napokban kirobbant vita hatására. Előbb ugyanis Vladimir Spidlának szociális és munkaügyi biztos tette közzé állásfoglalását, miszerint az állások betöltésénél nem szabad megkülönböztetést tenni a származás, a kor, a vallás, a szexuális beállítottság, vagy a fogyatékosság szempontjából, a dohányzás azonban nem tartozik ebbe a kategóriába. Ezután még konkrétabban fogalmazott a Bizottság egyik szóvivője, közölve, hogy nem ellentétes az Európai Uniónak az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó szabályozásával az, hogy a vállalatok az álláshirdetésnél kiköthetik: dohányost nem vesznek fel.
A két nyilatkozat Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki. A Szakszervezetek Európai Konföderációja (CES) hétfőn aggodalmának adott hangot, s több nyilatkozat bírálta az uniós vezetőket.
Spidla szóvivője hétfőn már visszakozott, rámutatva: az EU-bizottság természetesen nincs az ellen, hogy a dohányzók is munkát találhassanak. Azonban az EU-szabályozás szerint nem lehet a munkáltató szemére hányni, ha azért nem vesz fel valakit, mert az illető dohányzik.
A most kiadott közlemény az Európai Unió Alapjogi Chartáját idézi, amely szerint az EU a hátrányos megkülönböztetés minden formáját ellenzi.
„Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 13. cikke lehetőséget ad a Bizottságnak arra, hogy egyes területeken jogszabályokat alkosson a hátrányos megkülönböztetés ellen. Ennélfogva az EU-jogalkotás tiltja a koron, fogyatékosságon, szexuális irányultságon és valláson vagy meggyőződésen alapuló bármilyen megkülönböztetést a munkahelyen, a nemen, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés általánosan tilos” - szögezi le a közlemény.
„A tény, hogy az EU-jogszabályok nem terjednek ki a dohányosok hátrányos megkülönböztetésére, nem jelenti azt, hogy a Bizottság a dohányosok hátrányos megkülönböztetését jogosnak tekinti. Az embereket képességeik és végzettségük alapján kell foglalkoztatni, és semmilyen oknál fogva nem szabad eleve elzárni őket képességeik bizonyításának lehetőségétől.”
Mindemellett Brüsszel hangsúlyozza, hogy bármilyen hátrányos megkülönböztetés, amely az említett EU-jogalkotás hatáskörén kívül esik, a tagállamok hatáskörébe tartozik.
„Jóllehet a dohányosok és a nem dohányzók egészségének védelme érdekében a Bizottság támogatja a munkahelyi füstmentes környezetet, a Bizottság erősen kételkedik abban, hogy a dohányosok hátrányos megkülönböztetése politikailag elfogadható. A dohányfüggőség (és az esetleges munkahelyi következmények) kezelésének minden bizonnyal nem ez a legmegfelelőbb módja” - szól a brüsszeli közlemény, amely végül rámutat, hogy a Bizottság nem különbözteti meg hátrányosan a dohányosokat, ugyanakkor füstmentes munkahelyet biztosít, és igyekszik a dohányzásról való leszokásban segítséget nyújtani a dohányosoknak.
Brüsszel adatai szerint tavaly az európai lakosság 27 százaléka dohányzott.