Mélyszivattyú a sivatagi ég alatt. Az olcsó olajra bólogat © AP |
A Barclays Capital hétfői londoni elemzése szerint az erősen lefelé ható olajpiaci hangulat egyrészt „a lassan induló" amerikai hurrikánszezon túlreagálásának, másrészt az Iránnal kapcsolatos geopolitikai fejlemények „félreolvasásának" következménye.
Az elemzés szerint ez utóbbival kapcsolatban a ház alapeseti forgatókönyve egész évben az volt, hogy a tárgyalások (az iráni atomfejlesztési programról) nem hoznak tartós eredményt, a Biztonsági Tanácsban nem sikerült egyezségre jutni a szankciókról - a szankciómegállapodás elmaradása a cég szerint éppen hogy nem az a kedvező fejlemény lenne, amilyennek megfigyelők tartanák. Iránt szerintük semmi nem ösztönzi a kompromisszumra, és a helyzet tovább sodródik a katonai beavatkozás felé. A Barclays Capital változatlanul úgy látja, hogy a fejlemények továbbra is olyan egyértelműen ezt a forgatókönyvet követik, „mintha sínen gurulnának", ezért a cég nem módosítja a további árdinamikára adott előrejelzését.
A Barclays Capital egy nem sokkal korábbi olajpiaci elemzésében – szintén elsősorban a szerinte konfrontáció felé haladó iráni helyzetre hivatkozva – az eddigi 68 dollárról 72,60 dollárra emelte az amerikai könnyű alaptípus (West Texas Intermediate) mindenkori legközelebbi határidejére adott idei átlagár-előrejelzését. A jövő évre a cég 76,60 dolláros, és még 2010-re is 72,30 dolláros WTI-árátlagot vár.
Az éves előrejelzési átlagokon belül az idei negyedik negyedévre a Barclays Capital 79,90, 2007 harmadik negyedévére 80,20 dolláros átlagárat jósol, távlati előrejelzésében pedig 2015-re 93,0 dolláros hordónkénti átlagot prognosztizál a WTI-kontraktusokra.
Irán az ígéri nem zárják el a csapokat. Ezt nem mindenki hiszi el © AP |
Az első forgatókönyv szerint napi 2,7 millió hordóval - a világtermelés 3 százalékával - esik vissza a kínálat. Ez átmenetileg 100 dollár feletti hordónkénti olajárat okoz; az árszint később 95 dollár körül állapodik meg, majd 2008 végére csökkenne vissza 60 dollár körüli szintre. Az euróövezeti gazdaság már ebben az esetben is épp csak elkerülné a tényleges recessziót; a növekedés a 2007-2009-es időszakban összesítve 2,4 százalékponttal lenne lassabb, mint a jelenlegi 70 dollár körüli árszint stabilizálódása esetén.
A második forgatókönyv szerint 20 százalékkal zuhanna a globális olajellátás, ami 250 dollárra hajtaná fel az olaj hordónkénti árát. Ez az árszint 2007-ben végig meg is maradna, és csak 2008 végére csökkenne vissza 75 dollár környékére. Ebben az esetben az euróövezeti gazdaság már jövőre súlyos recesszióba süllyedne – egész éves átlagban 0,6 százalékkal csökkenne a GDP-érték –, és a következő két évben is stagnálna; a három év során megtermelt GDP-érték az alapeseti, 70 dollár körüli forgatókönyvhöz képest összesítve 6,7 százalékkal csökkenne. Az euróövezeti infláció jövőre 6,4 százalék lenne, a munkanélküliség 10 százalék fölé emelkedne.
A hitelminősítő szerint a második forgatókönyv esetén az euróövezeti jegybank (EKB) szélsőségesen nehéz választás elé kerülne, mivel egy időben konfrontálódna a Németországra valószínűsített 5 százalékos és a Görögországra számolt 19 százalékos inflációval. Ha az EKB kétszámjegyű tartományba emelné alapkamatát, az erősítené az olajsokk okozta negatív növekedési hatást, és súlyos deflációba – árszintcsökkenéssel kombinált recesszióba – taszítaná például Németországot, Ausztriát és Finnországot. Ha azonban a jegybank enyhébb álláspontot foglal el, azzal Görögországban, Olaszországban és Portugáliában alakulna ki olyan helyzet, amelyben magas infláció párosul recesszióval, áll az S&P szimulációjában.
Egyre olcsóbb a tankolás. Csak benzineseknek © sxc.hu |
Ennek az is az oka, hogy nem csak az iráni fejlemények, hanem a hatalmas keresletet támasztó amerikai piac igényeinek mérséklődése miatt is esik az ár. Továbbá mintha Kínában is lassú változások kezdődtek volna. A korábban hatalmas léptekkel fejlődő üzemanyag-felhasználás növekedése m ár nem gyorsul tovább. Erre a benzin- és gázolaj-kereskedelem óvatos piacosítása miatt kerülhetett sor. Kínában ugyanis olyan olcsó volt az üzemanyag, ami csak állami támogatás mellett volt lehetséges. A fogyasztói árak emelése pedig visszafogja a keresletet. Barta Judit szerint hasonló folyamat zajlott le korábban Indonéziában, ahol az áremelésekkel a felére sikerült csökkenteni a szükségtelenül magas üzemanyag-fogyasztást.
Végül az észak-amerikai piac lanyhulását is számításba véve a hordónkénti olajár egészen az 55-60 dolláros mélypontig csúszhat.
Bár a benzinár nem feltétlenül mozog párhuzamosan az olajárral, de a mostani tendenciákat látva az ár Magyarországon további 10 forinttal csökkenhet még. Ebben szerepet játszik, hogy Európában óriási benzinkészletek vannak, amelyeket a nyári szezonálisan élénk kereslet után csak olcsóbban lehet értékesíteni. A dízelolaj ára ugyanakkor nem valószínű, hogy tovább csökkenne, ugyanis az európai konjunktúra miatti igen élénk szállítási tevékenység nagyon jelentős keresletet támaszt, illetve a tél közeledtével a fűtési célú felhasználás is egyre jelentősebb lesz. Mivel pedig egységnyi kőolajból nem lehet tetszés szerinti mennyiségű dízelolajat illetve benzint előállítani a gázolaj termelésének bizonyos technológiai korlátai is vannak. Mivel a magyar üzemanyag-piacra nem csak a hazai konjunktúra helyzet hat, hanem az európai, különösen a német is, az ottani ártrendek érvényesülnek nálunk is.